|
Talán sokan nem is
sejtik, hogy a BKV, amely egy személyszállító
vállalat, árufuvarozással is foglalkozott egykoron. A HÉV és a villamos
ágazat is jelentős teherforgalmat bonyolított le, jelen összeállítás
most ez utóbbival foglalkozik részletesebben.
Villamos mozdonyok
Belső szállítás Teherkocsik Iparvágányok I. Külső szállítás BKV-MÁV csatlakozóvágányok
Villamos mozdonyok 
Az árufuvarozás
céljára a
villamosvasutak villamos tehermozdonyokat (ún "Mukikat") alkalmaztak.
Ezek egy része a nagyvasúti teherkocsik továbbítása miatt nagyvasúti
sarokütközőkkel volt felszerelve.
Egykoron a villamosvasút hatalmas teherforgalmat bonyolított le. Ennek megfelelően számos tehermozdonnyal rendelkezett. Mára a legtöbbet selejtezték, de még mindig 6 tehermozdony állományban van. Két videó a
selejtezésről: Mukik
szétvágása a roncstelepen, 7064-es a
roncstelepen. A filmeket Lakatos József készítette.
Áttekintő
táblázat a villamosvasúti tehermozdonyokról
A szürkével ábrázolt járművek már nincsenek állományban. A képek megtekintéséhez kattintson a pályaszámra (ahol léteznek).
* A motoros fedett
teherkocsi, villamosmozdony, muki, stb. rokon értelmű kifejezések. Csak
azért vannak megkülönböztetve, hogy a tehermozdonyok eltérő jellegére
utaljanak.
A jelenleg is állományban lévő, belső szállítási feladatokat ellátó 7033, 7038-7040, 7045 és 7061 pszú-mozdonyok Ferencváros kocsiszínbe vannak állomásítva.
A
legelterjedtebb (7020-7053-as) mozdonyok főbb műszaki jellemzői
A mozdony közvetlen kapcsolású, mindkét tengelye
hajtott. Üzemi féke Böcker rendszerű légfék, mely a kerekekre ható
tuskós féket működteti. A villamos ellenállásféke csak kiegészítő
jellegű. Rögzítésre kerekes kézifék szolgál. A mozdonyon nincs
akkumulátor és segédfeszültség, minden segédüzemi elektromos
berendezése (légsürítő, külső-belső világítás) 600 V-os főáramkörű.
A vezetőállás berendezései balról jobbra: bal oldalon a homokszóró tartály és nyílás, kontroller és irányváltó-kapcsoló. Középen a légfék kezelőszelepe, a pályacsengő, sugárvető kapcsoló és ellenőrzőizzója, fent a világítási kapcsolók, túláramkapcsoló és sínfékkapcsoló (sínfékes jármű esetén), jobbra a kerekes kézifék karja és az áramszedőkötél. A teherszállításon belül megkülönböztethetünk belső és külső szállítást. A belső szállítás (vagy "rezsi" szállítás) a BKV saját céljából, saját eszközökkel (kocsiparkkal) végzett anyag vagy eszköz szállítása. A külső szállítás pedig szerződés alapján, külső fuvaroztató felek (gyárak, ipartelepek) megbízásából a nagyvasútra/-ról történő nagyvasúti teherkocsi-továbbítást jelentett. A két típust megkülönböztették még "kisteher" és "nagyteher" néven is. Belső szállítás
A belső szállítás során általában üzemképtelen járműveket, forgóvázakat, saját "lábukon" vagy különféle anyagokat, alkatrészeket (zúzottkő, sín, áramszedő, stb.) teherkocsikon továbbítanak. Ugyan az utóbbi időben a közúti szállítási mód - a BKV-n belül is - mindinkább átveszi a vasúti szállítás szerepét, mégis mind a mai napig megmaradtak azok a szállítási feladatok, melyek egyszerűbben, vagy olcsóbban oldhatók meg a villamosvágányokon. Üzemképtelen járművek szállítása
Az üzemképtelen járműveket a szállítás során két muki közé sorozzák. Ennek több oka is van. Egyrészt így tudják biztosítani a megfelelő vonóerőt, másrészt a hátsó muki szerelvényszakadás esetén biztosít, harmadrészt pedig így tudják megoldani az irányváltást, hogy mindig legyen elöl egy vezetett jármű. Ez egy tipikusan olyan feladat, amit közúton sokkal bonyolultabb lenne lebonyolítani, és nincs is értelme. A továbbított járműveknek mindazonáltal futóképesnek kell lenniük, és összecsatolhatónak egymással, illetve a mozdonyokkal. Forgóvázak szállítása
A forgóvázak a villamosok azon egyetlen "alkatrészei", melyek továbbítása sínen egyszerűbb, mint közúton. Ezek ugyanis "saját lábukon" vontathatók, illetve tolhatók. Végül következnek azok az anyagok és alkatrészek, melyek szállításához teherkocsik szolgálnak. A villamosvasút korábbi jelentős teherkocsiállománya szinte teljes mértékig selejtezésre került. Napjainkban már csak a következő teherkocsik tartoznak a BKV állományába:
Sínek szállítása
A síneket elsősorban oda éri meg a villamosvasúton továbbítani, ahol nyitott vágányú pályarészek vannak és közúton nem, vagy nehezen megközelíthetők. Egyéb alkatrészek, anyagok szállítása
A teherkocsikon általában megtalálható a légfék (kivéve a sínszállító kocsikat), így a mukival összecsatolva az egész szerelvény fékezhető légfékkel. Végezetül következzen egy kakukktojás. A villamos teherjárművek egy olyan felhasználása, mely egyáltalán nem tartozik a teherszállítás profiljába.
|
Iparvágányok I.
Fotók:
Benda György, Fejes Balázs, Geoffrey
Tribe, Hajtó
Bálint, Hamster,
Markója Szilárd, Szigeti Dániel,
Szilva Péter Ernő, Tim Boric és ismeretlen
szerzők Récsei autóbusz üzemegység, balra az iparvágánnyal |
 Gázolajszállító BKV tartálykocsi |
 A BKV Hámán Kató utcai telephelyének helyszínrajza |
A belső teherszállítás általában a
BKV telephelyei között történik. Ezek a telephelyek többségükben a
különféle kocsiszínek, főműhelyek - amikkel egy külön rész foglalkozik. Kisebb részben
azonban egyéb telephelyek, illetve BKV iparvágányok a lehetséges
célpontok. Jelen fejezet ez utóbbiakkal foglalkozik kicsit
részletesebben. Korábban a BKV iparvágányok száma jelentős volt,
mára ezek megszűntek.
A megkülönböztetés a "telephelyi vágányok" és az "iparvágány" kategóriák közt nem mindig egyértelmű. Jelen feldolgozásban a fennmaradt iparvágány-kimutatásokat tekintettem irányadónak.
A villamosvasút belső iparvágányai négy nagyobb csoportba sorolhatók: erőművek, garázsok, raktárak, egyéb telephelyek kiszolgálói.
Áttekintő térkép az iparvágányokról.
Erőművek
Hajdanán a villamosvasút a villamosenergiát nem az elektromos művektől vásárolta, hanem saját áramfejlesztő telepein maga állította elő. Ezek a vállalat saját tulajdonában lévő erőművek általában széntüzelésűek voltak. A vállalat belső szállításának részét képezte a tüzelőanyag erőművekbe juttatása.
Ilyen erőművek voltak:
-a Budafoki erőmű
-a Damjanich utcai erőmű
-a Kertész utcai telep
-a Pálffy telep
-a Révész utcai erőmű
A vállalat saját áramfejlesztése az 1930-as években megszűnt, az iparvágányok egy részét más célokra még sokszor évtizedekig megtartottál. Mára ez a szállítási forma a hozzá tartozó iparvágányokkal teljesen megszűnt.
Garázsok
Az autóbusz ágazat a második világháborút követően jelentős fejlődésnek indult. Az egyre-másra létesülő és bővülő autóbuszgarázsokban végezték többek közt az autóbuszok üzemanyaggal való feltöltését. Ehhez a szükséges gázolajat kezdetben iparvágányokon tartálykocsikban juttatták el. Ilyen garázsok voltak:
-Fürst
-Récsei
Mára ez a szállítási forma is teljes egészében megszűnt, a gázolajat közúton, kamionokkal szállítják.
Raktárak
A villamosvasút anyagok és eszközök nagyobb mennyiségű tárolására különféle raktárakat tartott fenn. Ezek feltöltése, és az anyagok szétosztása részben szintén a villamosvasúti belső szállítás feladata volt. Ilyen raktárak:
-02-es raktár
-12-es raktár
Ezek közül a 02-es raktár a BKV legtovább fennmaradt ilyen létesítménye, vagy a kimutatások szerint "iparvágánya".
Egyéb telephelyek
A fenti három kategória egyikébe sem kifejezetten sorolható telephelyek kerültek ebbe a kategóriába. Név szerint:
- Akna utcai lerakótelep
- Ferencváros kocsiszín műhelyvágánya
- Ferencváros telep iparvágány-hálózata (felsővezeték telep)
- Földalatti Vasút Vállalat (metróépítés) iparvágányai (Lágymányos, Szent Isván tér, Széna tér, Vérmező)
- Hámán Kató utcai kábeltelep
A megkülönböztetés a "telephelyi vágányok" és az "iparvágány" kategóriák közt nem mindig egyértelmű. Jelen feldolgozásban a fennmaradt iparvágány-kimutatásokat tekintettem irányadónak.
A villamosvasút belső iparvágányai négy nagyobb csoportba sorolhatók: erőművek, garázsok, raktárak, egyéb telephelyek kiszolgálói.
Áttekintő térkép az iparvágányokról.
Erőművek
Hajdanán a villamosvasút a villamosenergiát nem az elektromos művektől vásárolta, hanem saját áramfejlesztő telepein maga állította elő. Ezek a vállalat saját tulajdonában lévő erőművek általában széntüzelésűek voltak. A vállalat belső szállításának részét képezte a tüzelőanyag erőművekbe juttatása.
Ilyen erőművek voltak:
-a Budafoki erőmű
-a Damjanich utcai erőmű
-a Kertész utcai telep
-a Pálffy telep
-a Révész utcai erőmű
A vállalat saját áramfejlesztése az 1930-as években megszűnt, az iparvágányok egy részét más célokra még sokszor évtizedekig megtartottál. Mára ez a szállítási forma a hozzá tartozó iparvágányokkal teljesen megszűnt.
Garázsok
Az autóbusz ágazat a második világháborút követően jelentős fejlődésnek indult. Az egyre-másra létesülő és bővülő autóbuszgarázsokban végezték többek közt az autóbuszok üzemanyaggal való feltöltését. Ehhez a szükséges gázolajat kezdetben iparvágányokon tartálykocsikban juttatták el. Ilyen garázsok voltak:
-Fürst
-Récsei
Mára ez a szállítási forma is teljes egészében megszűnt, a gázolajat közúton, kamionokkal szállítják.
Raktárak
A villamosvasút anyagok és eszközök nagyobb mennyiségű tárolására különféle raktárakat tartott fenn. Ezek feltöltése, és az anyagok szétosztása részben szintén a villamosvasúti belső szállítás feladata volt. Ilyen raktárak:
-02-es raktár
-12-es raktár
Ezek közül a 02-es raktár a BKV legtovább fennmaradt ilyen létesítménye, vagy a kimutatások szerint "iparvágánya".
Egyéb telephelyek
A fenti három kategória egyikébe sem kifejezetten sorolható telephelyek kerültek ebbe a kategóriába. Név szerint:
- Akna utcai lerakótelep
- Ferencváros kocsiszín műhelyvágánya
- Ferencváros telep iparvágány-hálózata (felsővezeték telep)
- Földalatti Vasút Vállalat (metróépítés) iparvágányai (Lágymányos, Szent Isván tér, Széna tér, Vérmező)
- Hámán Kató utcai kábeltelep
Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok
Járműgrafikák: Gondos Árpád, Hajtó Bálint és Iván Zoltán