Kezdőlap








Teherszállítás









Villamos mozdonyok
Belső szállítás
Külső szállítás
Iparvágányok
BKV-MÁV csatlakozóvágányok
 
 
Térkép



Iparvágányok I.
Teherkocsik





Ferencváros ksz. körüli telephelyek
02-es raktár
12-es raktár
Fc ellátó szolgálat
Fc fatelep
Fc kábel tp
Fc műhely
Pirók főműhely



kocsiszín és a környező telephelyek
Budapest IX. ker, Könyves Kálmán krt-Gyáli út-Fék u-Mester u. által határolt terület


Ezt az oldalt azért állítottam össze, hogy legyen egy áttekintés a Ferencváros kocsiszín környéki BKV telephelyekről. Az egyes telepek részletes oldalait külön is elkészítettem. Ugrás a telephelyi oldalakra.

        


Légifotó az egyes telephelyekkel


« Egy rajz a terület telkeinek elrendezéséről

Most nézzük meg a terület kialakulásának történetét.

A XIX. század második felében a vasúti közlekedés kiépülésével vidékről az áru nagy része vasúton jutott a fővárosba, ahol számos raktár épült ki fogadására. Ilyen raktárak létesültek a későbbi Ferencváros kocsiszín környékén is, mint az az alábbi ábrán látható.


A környék elrendezési vázlata 1896-ból

A Ferencvárosi MÁV állomás északi oldalán láthatók a különféle raktárépületek, amelyeket ekkor még a MÁV szolgált ki.

A XX. század elejétől azután megkezdődött a környéken a villamosvonalak kiépülése. A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) 1900.12.04-én adta át a Nagykörúttól a Mester utcán keresztül Ferencváros MÁV állomásig vezető vonalát. Ezt hamarosan követte a Mester utca-Markusovszky lejtő-Sertésvágóhíd szárnyvonal 1902.05.14-én. A környék korabeli állapotát az alábbi térképvázlat szemlélteti. A térképet ugyan 1908-ban adták ki, de az 1904. körüli vágányhálózatot ábrázolja.


Elrendezési vázlat 1904. körülről

Erzsébetfalva a XIX. század végétől gyors fejlődésnek indult. A XX. század elején a HÉV mellett a BVVV is kiépítette első vonalait. A Sertésvágóhíd-Gubacsi út-Török Flóris utca szakaszt 1905.11.21-én adták át. A növekvő járműpark elhelyezésére új forgalmi telepet létesítettek, amelyet 1905. január 13-án helyeztek üzembe. Ez lett a Ferencvárosi kocsiszín. Két évre rá 1906.12.15-én adták át az Üllői út-Könyves Kálmán krt-Ferencváros MÁV állomás vonalszakaszt.

A forgalmi telep mellett eleinte kocsijavító műhelyt létesítettek. Az 1910-es évek eleji állapotot az alábbi ábra szemlélteti. Jól kivehetők a raktárakat kiszolgáló MÁV iparvágányok, és az egyre jobban kibontakozó villamos vágányhálózat. A BVVV vágányok összeköttetésbe kerültek a vasúti vágányokkal is, így lehetővé vált a javítóműhelybe vasúti küldemények fuvarozása. Végül kiépült egy vágány a kocsiszín és a hozzá közel eső raktárak között, amely a Gyáli út felé a forgalmi telep mögé vezetett (Szénvágány). Itt később újabb telepeket hoztak létre. Ez az elrendezés közel 40 évig állt fenn.


Ferencváros telep környéke az 1910-es évek elején

A villamoshálózat utolsó jelentősebb változása 1911.02.16-án történt, amikor is megépült a Markusovszky úti vonalszakasz, amely Ferencváros MÁV állomást kötötte össze a Mester utcával. Ezzel egyfajta hurok jött létre.
Idővel a kocsiszín melletti kocsijavító műhely a kocsiszín hátsó udvarára költözött. Helyén pályafenntartási műhelyt hoztak létre, ez lett később a Pirók Gyula főműhely. A forgalmi telep másik oldalán áramátalakító létesült és faraktárakat építettek.


Térkép 1923-ból

A Könyves Kálmán körútról a Gyáli út közelében jobbra egy vágány kanyarodott be a faraktáraknál, amely egy félkört leírva visszakanyarodott (Szénvágány), és a Lenkey János utcánál csatlakozott az ún "Csibész" vágányhoz, amely a forgalmi telep két kocsiszínje között teremtett kapcsolatot a pályafenntartási telepet megkerülve. A többi vágány ezekből ágazott ki.

A 30-as évekre kialakult elrendezés szerint a Könyves Kálmán krt. mentén sorban a pft. telep, a kocsiszín és a fatelep sorakoztak. A vágányelrendezést az alábbi rajzok szemléltetik.


1935. évi állapot

1937. évi állapot

1937. körüli állapot. Az évszámok a sínek
beépítésének évét jelzik »



A 40-es években a korábbi állapotok továbbra is fennálltak, csak kisebb módosulások történtek a telepek belső vágányhálózatán. Az évtized vége azonban változásokat hozott.


1943. évi térképrészlet

1944. évi légifotó

1944. áprilisi vágányrajz

1947. évi hálózati részlet

Az 1947-es rajzon új vágányok is kivehetőek, melyek a közraktárak irányába nyúlnak. 1949-ben azután megszűnt a BSzKRt. és helyén több kisebb vállalat jött létre.

Vissza a korábbi lapra

A villamosközlekedés az FVV-hez került, ugyanakkor létrejött a Fővárosi Vasútépítő Vállalat is. Ez utóbbi telephelyét a kocsiszín és a MÁV állomás közötti telken, a volt közraktárak helyén jelölték ki. Az itt újonnan épült raktárépületek kiszolgálását már a villamosvasút végezte. A telephez csatolták a volt faraktárakat is, valamint a Pirok Gyula Főműhely is a Vasútépítő Vállalathoz került. Átépült ugyanakkor a villamosvasút és a nagyvasút vágánykapcsolata is. A MÁV iparvágány-hálózatát felszámolták, az összekötő vágányt pedig a Lenkei utca helyett a Vasútépítő Vállalat új telephelyéhez helyezték át.


Térképi ábrázolás 1951-ből.
Itt már látszik az áthelyezett MÁV kapcsolat


Elrendezési vázlat 1953-ból. Halványan kivehető egy 1955.
évi átépítési terv is, ami azonban végül nem valósult meg
                    
Időközben megszűnt a Ferencváros MÁV állomás előtti villamosvasúti vonalszakasz. A Markusovszky utcai pályát felszámolták, a Remiz utcában pedig csak üzemi vágányok maradtak.

Az 1950-es évek végére egy újabb telephelyet hoztak létre a Könyves Kálmán krt. mentén, a Pirók főműhely kocsiszínnel ellentétes oldalán. Ez lett a 12-es raktár. A kiszolgálására szolgáló iparvágányt a Csibész vágányból ágaztatták ki. Ezzel kialakult a Ferencváros kocsiszín körüli telephelyek legnagyobb kiterjedtségű állapota.

A jobb oldali ábrán látható a telephely-rendszer kiterjedt kiszolgáló vágányhálózata, amelyen a kocsiszín még nincs is kirészletezve.

Elrendezési vázlat 1959-ből »





Térképvázlat az 1960-as évekből

Az 1962. évi hivatalos helyszínrajz a telepek belső vágányhálózatával


Az 1963-as állapot egy korabeli légifotóra rajzolva

A telephelyeket összekötő vágányokon nagyobb módosítást 1969-ben végeztek. A lenti két ábrán látható, ahogy a pft. telephely kiszolgálása megváltozott. Míg 1969-ig a 020-as raktár felől a MÁV kocsikat közvetlenül be tudták ide tolni, addig 1970-ben már csak a 12-es raktár felől lehetett kiszolgálni, irányváltással. A 02-es raktár elérhetősége, és rajta keresztül a MÁV csatlakozás a Csibész vágányról az Ellátó szolgálat telephelyén keresztül egy új vágánykapcsolat segítségével lett kialakítva.


Sematikus vágányhálózat  1961-ből

Sematikus vágányhálózat  1970-ből

Az 1970-beli állapotot ábrázolja az alábbi helyszínrajz (ezen csak a terület egy része került feltüntetésre).



1970-es iparvágány helyszínrajz


Légifotó alapú rajz 1977-ből

A Szénvágány valószínűleg az 1970-es évek második felétől használaton kívül volt, folytonossága idővel megszakadt, később mindkét végét felbontották. Ezzel a volt fatelep, később felsővezeték-telep vágányhálózata elvesztette összeköttetését, azt elbontották. Egyedül a Könyves Kálmán körútról a telepre bekanyarodó vágány maradt fenn továbbra is. A telephelyek többé-kevésbé az 1990-es évekig fennmaradtak.


A Ferencvárosi MÁV állomás előtti rész 1992-ben

Ugyanez felülnézetben 1994-ben, még az átépítés előtt »
Csibész vágány:
A Csibész vágány a kocsiszín két csarnokát összekötő, a volt Pirók Gyula főműhelyt megkerülő vágány, amely a különféle telephelyek közti kapcsolatot biztosítja.


Kiágazás jobbra a MÁV felé

Balra a kocsiszín régi csarnokai, egyenesen a volt szén-
vágány, ma szabadtéri tároló, keresztben a Lenkey utca

Visszafele irányba tekintve a Lenkey utca felől



Térképi ábrázolás az 1990-es évekből


Légifotó 1992-ből

Vágányhálózati rajz az 1994. előtti állapotról

1994-ben jelentős építkezés kezdődött, ugyanis a tervezett Lágymányosi (ma Rákóczi) hídhoz csatlakozóan a Könyves Kálmán körutat is teljesen átépítették. A villamosvágányokat az úttest széléről középre helyezték, ezzel módosultak a kocsiszín előtti rész vágánykapcsolatai is.
 
     
Légifelvételek az 1990-es évekből, már az átépítés után
  Forrás: Civertan                                                 

Az 1990-es évek második felétől aztán sorra szűntek meg a kocsiszínt övező telephelyek. Először a 12-es raktár, majd a felsővezeték-telep zárt be.

2005-ben a kocsiszín bővítésekor felhasználták a régi Szénvágány helyét is. Itt, a kocsiszín és a 020-as raktár között, 3 tárolóvágányt létesítettek.

     
Az új szabadtéri tárolóvágányok


A terület vágányhálózata 2005. után

Aztán a 2000-res években felmerült, hogy a kocsiszín területét eladják, cserébe egy új forgalmi telepet létesítenek a mellette lévő telken a 02-es raktár helyén. Ennek előkészítése megkezdődött: 2007-ben a 02-es raktárat kiürítették. 2017-ig azonban lényegesebb változás nem történt.

Tovább a telephelyeket részletesebben
bemutató oldalakra:
02-es raktár
12-es raktár
Fc ellátó szolgálat
Fc fatelep
Fc kábel tp
Fc műhely
Pirók főműhely


Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok

Felhasznált irodalom: Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, 1896.
Németh Zoltán Ádám és Szelényi Gábor gyűjteménye
BKV archívum
Fentrol.hu
Fotók: Fejes Balázs, Fentrol.hu,  Tildy Tibor és ismeretlen szerzők

Vissza az elejére