Kezdőlap








Teherszállítás









Villamos mozdonyok
Belső szállítás
Külső szállítás
Iparvágányok
BKV-MÁV csatlakozóvágányok
 
 
Térkép

Külső és belső szállítás
Iparvágányok II,
Újpesti körzet
Kőbányai körzet

              


A teherszállításon belül megkülönböztethetünk belső és külső szállítást. A belső szállítás (vagy "rezsi" szállítás) a BKV saját céljából, saját eszközökkel (kocsiparkkal) végzett anyag vagy eszköz szállítása. A külső szállítás pedig szerződés alapján, külső fuvaroztató felek (gyárak, ipartelepek) megbízásából a nagyvasútra/-ról történő nagyvasúti teherkocsi-továbbítást jelentett. A két típust megkülönböztették még "kisteher" és "nagyteher" néven is.

Külső szállítás

A külső szállítás során a villamosvasutat üzemeltető vállalaton kívüli, ún. külső ügyfelek megbízása alapján történt a megbízó, vagy a vasút tulajdonában lévő nagyvasúti kocsik továbbítása. Ehhez legtöbbször a fuvaroztató saját telephelyén kiépített iparvágányt használták, mely nagyvasúti kapcsolat hiányában a villamosvasúti vágányokon - mint közvetítőn -, továbbá a MÁV-BKV kapcsolatokon keresztül kapcsolódott a nagyvasúti hálózathoz. Ilyenkor a villamosvasút a nagyvasút "meghosszabbításaként" funkcionált, kihasználva azt, hogy a villamosvonalak a város sok pontját elérték, szemben a vasúttal. Természetesen az ilyen "interoperábilis" szállítási mód számos különleges intézkedést kívánt mind a pályahálózattól, mind az üzemeltetőtől. Olyan síneket és váltókat kellett beépíteni, mely a - villamosvasúttól némileg eltérő - nagyvasúti kerékprofilok használatát lehetővé tették, nem beszélve a nagyobb űrszelvény-igényről. Különleges tehermozdonyokra is szükség volt, melyek nagyvasúti vonó- és ütközőkészülékkel voltak felszerelve. Ezen kívül a teherszállítás, mely az alapvetően személyszállításra berendezkedett villamosvasutaknál többé kevésbé mindig is profilidegen tevékenység volt, általában akadályozta és zavarta a vállalatok fő tevékenységét, az utasok elszállítását. Az emiatt keletkező konfliktusokat némileg enyhítette, hogy a teherszállítás mindig is nyereséges tevékenységnek számított a cégen belül, szemben a személyszállítással.


Kiszolgálómenet a Margit körúton 1996. júliusában /Fotó: Indóház, Grätzer Ákos/

A fővárosi villamosvasutak egészen az 1990-es évek második feléig folytattak külső felek megbízásából teherszállítást. Ugyan a BKV 1996. november 15-vel megszüntette ilyen irányú tevékenységét, a villamosvonalakon a teherszállítás mégis csak majd' egy évvel később, 1997. nyarán szűnt meg.

A következő oldalakon megkísérelem áttekinteni a fővárosi villamosvasutak külső szállítási tevékenységét, a létrehozott iparvágányok segítségével.

Iparvágányok II.



Tehervonat halad át a Moszkva téren


Teherkocsik a Kisrókus utcai iparvágányon

Az Egyesült Izzó iparvágányának helyszínrajza

A külső szállítás iparvágányait területi elhelyezkedésük alapján célszerű csoportosítani.

Újpesti körzet
Kőbányai körzet
Megyeri téglagyár
Népszigeti hajógyárak Kőbányai Sörgyár
Oxigéngyár
Újpesti Bőrgyár Ganz-MÁVAG Kada utcai tp.
Cérnagyár
Táncsics Bőrgyár
Vízművek
Duna Cipőgyár

Hungária Papírgyár
Duclos Bányagépgyár

Schreiber fatelep
Hazai Pamutszövőgyár

Egyesült Izzó
Cserzőanyaggyár

Porfestékgyár
Újpesti vágóhíd

Megyeri út
Újpesti kavicsbánya

Hungária Vegyiművek
Magyar Pamutipar

Anker-Művek
Vákuumtechnikai Gépgyár

Arany köz-Zsilip utca
Kazán és Tárolóberendezések V.

Pannónia Szőrmegyár
Kollár és Breitner Vegyészeti Gyár

Budalakk
Egyedi Lajos Szeszgyára

Dunaparti teherpályaudvar
Phőbus Rt.

Újpesti Növényolajgyár
További újpesti iparvágányok

Falemezgyár


Áttekintő térkép az iparvágányokról.

Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok

Fotók: Fejes Balázs, Grätzer Ákos, Székács András
Járműgrafikák: Gondos Árpád, Hajtó Bálint és Iván Zoltán
Vissza az elejére