A Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán téri villamos csomópont
egykor és ma

Vágányhálózat 1952-ben

Vágányhálózat 1981-ben

Vágányhálózat 1998-ban

(A tér 1929 előtt névtelen közterület, neve 1929-től Széll Kálmán tér, 1951-től Moszkva tér, majd 2011-től ismét Széll Kálmán tér.)

A Széll Kálmán tér helyén a villamoshálózat kiépítésekor egy felhagyott téglagyár gödre volt, később teniszpálya és jégpálya volt itt. Mivel a gödör egy emelkedőben végződött a kiépített villamosvonal inkább megkerülte a mai csomópont helyét, és egy a mainál kisebb delta- és hurokvágány volt a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál.

A Széll Kálmán teret 1942. december 26-án adták át, a világháború alatt. A század elején is jártak tehervonatok az ún. Jobbparti körvasúton a Déli pályaudvartól, a Pálffy (Bem) tér érintésével Óbuda vasútállomás között a villamos és a mai HÉV vonalát érintve gőzvontatással. A '30-as években ezt üzemen kívül helyezték, de a második világháború alatt számoltak azzal, hogy ha az Északi összekötő vasúti híd kiesik, szükség teherforgalmat kell lebonyolítani a ezen az útvonalon. Emellett ezidőtájt, miután gumihiány miatt a közúti közlekedést korlátozták, a villamosra hatalmas teher nehézkedett a sok utas miatt. Ezért a viszonylatok egyszerűsítése és az egyenletes követési idő biztosítása végett a Körtér kiépítése mellett egy nagyméretű végállomást alakítottak ki Észak-Budán is, ahol mindegyik irányból hurokvágányon meg lehetett fordítani a szerelvényeket; emellett minden irányba közvetlen átmenetet biztosított. A teherszállítás eshetőségére pedig a Széna tér és a Krisztina körút között úgy alakították ki a vonalat, hogy a tehervonatok is közlekedhessenek erre. Ekkor alakították ki az alagutat is.

A háború után valóban folyt teherszállítás erre, pl. a dorogi szenet erre hozták a fővárosba, de a Kisrókus utcai Ganz iparvágányokat is erre szolgálták ki egészen a legutóbbi időkig. Kisebb átalakításokkal a tér így nézett ki a '90-es évek elejéig, amikorra már az egymást kerülgető hurokvágányok rég feleslegessé váltak a kétirányú kocsik miatt, és átépítették egyszerűbb vágányhálózatúra. A ma is látható állapot forgalomba helyezésére 1990. szeptember 17-én került sor.
 

Széll Kálmán tér 1.

A Retek utca (Szilágyi E. fasor) és a Krisztina körút kereszteződése az 1930-as években. Hétvégén a pesti polgár kirándulni járt, ezért kiment a Retek utcai megállóhoz, és felszállt a 83-asra (pótkocsis) Hűvösvölgybe, vagy a 81-es villamosra (szóló kocsi) Zugligetbe. (Ha fölfért rá.)

Széll Kálmán tér 2.

A háború alatt a villamosközlekedésbe minden létező kocsit bevontak. A kép jobb szélén a '30-as években beszerzett benzinmotoros kocsik ("a sinautók") pótkocsivá alakítva közlekednek. Ezek a kocsik később Szombathelyre kerültek, az ottani 1000 mm nyomtávú villamosra.

Széll Kálmán tér 4.

A háború alatt szerezték be a 3600-as járműveket ("a Stukákat"). Ezek kocsiszekrényben és menettulajdonságaikban hasonlítanak a mai UV kocsikra, de csak szólóban, vagy egy pótkocsit vontatva közlekedhettek. Egy ilyen kocsi látható a kép jobb oldalán.

Széll Kálmán tér 15.

3600-as motorkocsik az aluljáró előtti lejtőn, valószínűleg a '40-es években.

Széll Kálmán tér 16.

Ezen a '40-es évek derekán készült képen a nemrég beszerzett 5800-as pótkocsikat egy 1000-es vontatja a 6-oson.

Moszkva tér 3.

A 6-os villamos indul az '50-es években a kép alján. Egy kéttengelyes motorkocsi vontat két győri pótkocsit. Ezek a pótkocsikat a háború alatt és után szerezték be, de még ma is üzemelnek teleszkópajtósra átalakítva az UV-k pótkocsijaként (5800-5900-as számúak.).

Moszkva tér 17.

Az '50-es évek végén jelent meg a 6-os vonalán az UV szerelvény, először kétkocsis egységben. Egy ilyen szerelvény ér a Széna térre. Látható egy kézi állítású váltó bódéja is; a váltót a nagyvasúti követelmények miatt a járada alatti huzalokkal állították.

Moszkva tér 18.

Egy napfényes vasárnap délelőtt 1957-ben.

Moszkva tér 6.

Az egyenesen áthaladó vágányok abból a szempontból különleges kiképezésűek, hogy a nagyvasúton megkövetelt, szélesebb vályús sineket építettek be. Ez még ma is megfigyelhető a Déli pu. és a Széll Kálmán tér, valamint a Széna tér és a Kisrókus utca között.

Moszkva tér 5.

A '60-as években készült fotón a téren egyidőben 22 villamoskocsi és 19 busz áll. 

Moszkva tér 7.

Az UV kocsikat először párban járatták, majd miután sikeres kísérleteket végeztek a közbeiktatott pótkocsival, a 6-osra is kerültek. De mivel eröltetett ütemben alakították át a pótkocsikat, kezdetben csak a legszükségesebb alkatrészeket szerelték fel rájuk. Pl. távvezérlésű ajtóműködtetés sok kocsin nem volt, ezért vannak nyitva a második szerelvény pótjakocsijának ajtajai. 

Moszkva tér 8.

Ez a kocsi az ipari csuklósok prototípusa, a 44-es vonalon próbálják a '60-as években. A 44-es a Széll Kálmán térről járt Zugló, Rákospatakhoz. A kocsi kívülről is különbözött a szériakocsiktól eltérő szélvédőjével és ajtóablakaival.

Moszkva tér 9.

Az ezen a honlapon is bemutatott 1000-es és UV kocsik láthatók a képen. Az 1000-esek egy részét az utolsó időkig az 56, 58, 59-es vonalon járatták, mert ezek különlegesen hegyi pályára voltak átalakítva, pl. nem tudtak fékezetlenül elgurulni, ha a vezető elhagyta a kocsit.

Moszkva tér 10.

A '60-as években a buszvégállomás a mai járműtárolónál volt. A buszokon ekkor ülőkalauz volt, azaz a buszokra csak a hátsó ajtón, a kalauznál lehetett felszállni.

Moszkva tér 19.

A 4-es és 6-os viszonylat végállomásozásához a le- és felszállóhely között két tárolóvágány állt rendelkezésre a Várfok utca mellett. A rézsü melletti ma is megvan, ritkán használt félreálló, ill. kerültető funkcióval.

Moszkva tér 20.

A Margit körúti Ganz gyár elköltözéséig a térnek jelentős teherforgalma is volt.

Széll Kálmán tér 11.

1972-re megépül a metró épülete a tér közepén, emiatt a Zugligeti és a Hűvösvölgyi villamosok (56, 58) hurokvágányát átépítették szűkebbre.

Széll Kálmán tér 12.

1978-ig a körúton még UV-k, ezután viszont csatolt ipari csuklósok közlekednek. A képen egy 4-es éppen megkapta indulási jelzését, emiatt viszont a bekanyarodó 18-ast várakoztatják.

Széll Kálmán tér 13.

A '80-as évekre megérkeztek a TATRA T5C5 kocsik, és egyik első alkalmazási helyük az 59-es vonal lett, de nemsokára megjelentek a 18-ason és a 61-esen is.

Széll Kálmán tér 14.

1990-ben átrendezték a teret, megszüntették a sok keresztezéssel járó hurokvágányokat a körúti és a közép budai vonalaknál. A 4-6-os mai végállomásán egy "valódi" és egy nosztalgia 6-ost láthatunk.

Közreműködött: Németh Zoltán Ádám és Székács András

Vissza az elejére
Vissza a kezdőlapra