A 63-as villamos története |
1900. április 20-án egy aprócska kis vonaldarabbal bővült a BKVT villamoshálózata: átadták az Átlós utca (ma Bartók Béla út) és az Erzsébet-sósfürdő közötti vonalszakaszt.
A BSzKRt '20-as évekbeli törekvése a bonyolult járatvezetések megszüntetése volt. Így hamarosan a 63-as ismét megszűnt, 1928-ban már csak 61-es létezett Népliget - Szabadság tér - Új Szt. János kórház útvonalon. A későbbi évtizedekben a Népliget végállomás elvesztette szerepét, csomópont funkcióját a Nagyvárad tér vette át.
A 63-as villamos negyedik reinkarnációja valószínűleg 1942. december 26-hoz (vagy 1943-hoz?) kötődik, amikor a dél-Budai átszállóforgalmat az akkori Horthy Miklós (ma Móricz Zsigmond) körtérre koncentrálták:
63: Nagyvárad tér - Horthy Miklós körtérMindenesetre az 1944-es májusi menetrendben ezen az útvonalon közlekedik.1944-ben a háború elérte Budapestet. Ezért 1944. szeptember 27-étől a villamosforgalom korlátozásaként és koncentrálásaként a 63-as vonala megváltozott:
63: Nagyvárad tér - Kelenföldi pályaudvarettől a héttől kezdve vasárnaponként szünetelt a 63-as forgalma. 1944. novemberétől Budapesten már csak szükségforgalom volt fenntartható, innentől kezdve a 63-as forgalma a többi viszonylattal együtt szétzilálódott.
A 63-as vonalra az évek során sokféle villamostípust osztottak be.
A 63-as villamosnak irodalmi emléke is született: Benjámin László versben örökítette meg.
1973. november 8-án megszűnt a 63-as villamos. Valószínűleg ekkor kezdődött meg a Kálvin téri aluljáróépítés, így amúgy is rövidíteni kellett az Üllői úti villamosjáratokat (az ideiglenes végállomás az Üllői út végén volt). A 63-as villamos amúgy is ritkán járt kicsi utasforgalommal, funkcióját a rövidítés után amúgy sem tudta volna ellátni.
A '90-es évek második felében egyre komolyabb helyen merült fel a gondolat, hogy az Örs vezér terén össze kellene kötni a zuglói és kőbányai villamosvonalakat, ezzel közvetlen összeköttetést teremtve észak- és dél-Pest között. A megvalósításhoz az Árkád üzletház építése adta meg a lökést: az aluljáró átépítése, az autóbusz-végállomás áthelyezése és a közúti forgalom átszervezése mellett felvették a tervek köze az összekötést is.
Felhasznált irodalom:
Tóth Lászlóné: A Rákóczi úti villamosközlekedés; Közlekedéstudományi
Szemle VIII. évf. 4. 164. oldal (1968.)
Pintér László - dr. Rózsa László: A Rákóczi úti
villamosvonal megszüntetésének lehetősége a metró új szakszának megnyitásakor;
Közlekedéstudományi szemle XXII. évf. 9. 396. oldal (1972.)
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I-II-III
(1987.)
A budapesti közúti vasút 100 éve (1966.)
A 100 éves budapesti villamosvasút története (1987.)
Villamosvasúti menetrendek 1910, 1915, 1925, 1928, 1944,
1949, 1950-1980.