Állományi adatok

Műszaki adatok

Műszaki részletek

Istvánfi Péter Az 505-ös kocsi a Piac utcában.

Érdekes kialakítású a jármű szekrénye: a KCSV6 és egy FVV csuklós egymás melletti képén elég jól látszik, hogy a KCSV6 magas, és az eleje össze van húzva, amitől kecsesnek tűnik; mégis belül ehhez képest meglepően tágas.

Moduláris felépítéséből adódóan igény szerint egy középső C-rész csatolható lenne hozzá, az ICS-khez hasonlóan. Ez a középrész lehetne akár alacsonypadlós is.

Forgóvázak

A kocsi középmagas padlószinttel rendelkezik. Hagyományos (tehát nem alacsonypadlós) konstrukciós elvek alapján ennél alacsonyabb padlószintet nehezen lehetne elérni, mivel a KCSV6-oson a forgóvázban elhelyezkedő motor mérete határozza meg gyakorlatilag a padlómagasságot. Emiatt eléggé össze lett zsúfolva minden alkatrész a járműszekrény alatt; a forgóváz is a korábbi típusokhoz képest laposabb és elnyújtottabb. A csukló alatti forgóváz szabadonfutó, míg a másik kettőben két-két motor helyezkedik el. A hajtott forgóváz külső merevítőkerettel rendelkezik, a már korábban említett alacsony padlómagasság miatt. A külső merevítés miatt az oldallemezelés ki lett vágva, ezt a prototípusnál nem takarja semmi. A sorozatpéldányoknál azonban mégis: a kivágás fölé egy olyan mozgó takarólemezt tettek, melyet - szükség esetén, kis ívsugarú pályaszakaszokon - a forgóváz hajt fel.

Varga Ákos Endre A KCSV6 hajtott forgóváza. A képen a sötétebb kék rész a felhajtható forgóváztakarás.

Szigeti Dániel A szabadonfutó forgóváz kiszerelve.

Szigeti Dániel Két hajtott forgóváz.

Rugózás

A kocsi rugózása gumirugók kombinációjával van megoldva. A primer rugózást a forgóvázkeret és a tengelyek közötti gumirugók oldják meg (tengelyenként két-két pár). A szekunder rugózás a forgóvázkeret és a kocsiszekrény közötti kapcsolat, melynek gumirugói a forgóváz két oldalán vannak a keretbe besüllyesztve.

Ajtók, ablakok, utastér

Az utasterek világítása 24 V feszültségű egyedi inverterrel táplált 220 V, 18 W-os fénycsövekkel történik. A jármű utasterének hőmérsékletét a nyitható nagyméretű ablakokon kívül a tetőn elhelyezett központi ventillátoros szellőztető/fűtőegységek is szabályozhatják. A kocsik oldalán 4-4 tágas ajtó található. Az ülések 1+1 sorosak, vandálbiztosak, és a jármű oldalához erősítettek, így könnyebb a jármű takarítása. A padlózat és a lépcsők csúszásgátló borítást kaptak. Az utasterek padlózata egysíkú, keresztlépcsők, dobogók nincsenek. A csuklótér padlószintje kb. 30 mm-el magasabb a szomszédos padlószintektől, az átmenetet 6 %-os lejtő képezi.

Németh Zoltán Gábor KCSV6 belső elrendezése.

A belső kialakítás ergonomikus, az FVV csuklósokhoz képes minőségi ugrást jelentettek az utazóközönség számára. Természetesen a járművezetők is örültek az új villamosnak, ugyanis a vezetőfülke sokkal kellemesebb kialakítású, és a villamost is könnyebb vezetni. A menet-, illetve a fékszabályozás pedálokkal történik.

Varga Ákos Endre A KCSV6 vezetőállása.

A jármű ismert legnagyobb sebessége 80 km/h felett van, de jelenleg 40 km/h-ra le vannak korlátozva, hogy ne érjék utol a lomhább FVV csuklósokat.

Az utastájékoztatás eltérő a prototípus, és a sorozatpéldány esetében. A prototípus a Budapestről már ismert FOK-GYEM gyártmányú mátrixkijelzős, melyből található egy-egy a villamos oldalán is. Ezt a sorozatpéldányoknál felváltották az LED-es kijelzők, melyek kisebbek, ám megbízhatóbbak. A vizuális tájékoztatás kiegészül hangos utastájékoztatással, valamint az ajtók felett térkép is található. A vezetőnek nem feladata a rendszer kezelése: a berendezés teljesen automatikus. A pályán lefektetett jeladók vannak, a villamosba pedig be vannak tápláva a vonalak (ez Debrecenben csak egy vonal). A jeladók segítségével a villamos "tudja", hogy merre jár, ennek megfelelően állítja a kijelzőt, és vezérli a hangosbemondót.

Varga Ákos Endre Az utastájékoztató kijelzője a villamos belsejében.

Varga Ákos Endre Az utastájékoztató kijelzője a villamos homlokfalán.

---

Vezérlés

A motorok forgórésze és állórésze ezen a kocsin állandó soros kapcsolásban van mind meneten, mind féken; a gyorsítás erősségét alapvetően az armatúraköri GTO tirisztor szabályozza. A menetirányváltást és a menet-fék kapcsolásokat is egyaránt az elektronika végzi el szabályozó tirisztorokkal, így csökkenteni lehetett a kontaktorok számát. A vontatómotorok szaggató általi megtáplálása következtében azok kapocsfeszültsége, a vonó- és fékerő folyamatosan, ugrásmentesen változtatható, továbbá veszteségmentes indítás és visszatápláló fékezés valósítható meg. A jármű féküzemben automatikusan keresztmezős kapcsolásra kapcsol, és a hálózat felvevőképességéhez mérten visszatáplálja a fékezéskor termelődő energiát. Ha nem képes visszatáplálni, akkor az áramot a tetőn elhelyezkedő fékellenállásokra kapcsolja.

A kétoldali járműrész egymástól független módon viselkedik, két külön szaggató tartozik a kétoldali hajtott forgóvázakhoz, melyeket a tetőn helyeztek el zárható dobozban. A számítógépes vezérlőelektronika is a tetőre került.

Varga Ákos Endre A fékezőellenállások a tetőn.

Istvánfi Péter Az 504-es kocsi felülnézetből. Látható, hogy az áramszedő a "B" oldalon került elhelyezésre, míg az "A" oldalon üres a helye.

A villamos 4 db 600V-os 85 kW-os TK 61 L típusú önszellőző, soros gerjesztésű, 4 pólusú egyenáramú motorral rendelkezik. A motorok a forgóvázkeretre vannak függesztve, különleges módon a motorok tengelye párhuzamos a hajtott tengelyekkel. A kettő egy rugalmas tengelykapcsolaton, és egy kétfokozatú hajtóműn keresztül csatlakozik egymáshoz. A hűtőlevegőt a kocsi oldalán kialakított nyílásokon és az alváz alá szerelt csatornákon át szívja be.

Szigeti Dániel Egy hajtott forgóváz alulról. Középen látható a motor, mellette a tárcsafék, majd a hajtásház.

A jármű működéséről teljes körű számítógépes öndiagnosztikát és naplózást végez. A rendszer a járművezetőnek javaslatokat is ad, az esetleges hibaelhárításra. Ez a berendezés a Ganz-Ansaldo fejlesztése.
A diagnosztikai feladatok magukba foglalják a vezérlő berendezés öntesztjét, a jármű működésének ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos állapot- és hibainformációk nyilvántartását és ezek megjelenítését a berendezésen elhelyezett nyomógombos számkijelzőn illetve a vezetőfülkében levő kijelző egységen. További diagnosztikai funkciók a fekete doboz és az eseménynapló, valamint az adatküldés a szervíz-számítógép (PC) számára, ha azt csatlakoztatják a berendezéshez.

Fékezés

A villamos főfékberendezés második fékkel és kiegészítő fékkel van felszerelve. A főfék a jármű üzemszerű megállítására szolgáló, hajtott kerékpárokra ható generátoros motorfék (dinamikus fék) és a futó kerékpárokra ható tárcsás fék. A generátoros motorfék szerepét kb. 5 km/h sebesség alatt átveszi a megállító fék, amikor is a hajtott kerékpárok tárcsás féke és a futó kerékpárok tárcsás féke lassítja a járművet. A második fék a minden tengelyre ható mechanikus (rugóerőtárolós) fék, amely rögzítőfékként is szolgál. Kiegészítő fék a valamennyi forgóvázra felszerelt sínfék. A biztos fékezést, illetve elindulást segíti a homoktartály, melyből homok szórható a hajtott kerekek elé.

Szigeti Dániel A tárcsás fék az egyik hajtott forgóvázon.

Varga Ákos Endre A homokoló csöve.

Csatlás

Szellemes megoldás a jármű ütközője, mely alapesetben nem látható, a takarólemez alatt helyezkedik el, annak felhajtása után kinyitható. Kihajtás után egy szükség-csatolófejet lehet beleilleszteni. A kocsik csak mechanikusan csatolhatók, villamosan nem; a csatolt járművek csak szükségüzemben közlekedhetnek.

Varga Ákos Endre A villamos ütközője, behajtott állapotában.

Segédüzemek

A segédüzem központi egysége egy statikus átalakító, amely az akkumulátor töltését végzi, szolgáltatja a világításhoz szükséges 24V-ot, valamint háromfázisú váltakozó feszültséget állít elő a szaggató szellőző, utastér szellőző és vezetőfülke szellőző hajtásához.

Tóth Ferenc 508-as a Nagyállomás előtt, az esti sötétben.

A KCSV6 programnak az elkészült 11 kocsi után egyenlőre nem lett folytatása. Ebben szerepet játszik a járműszerkezetet átépítő Ganz-Hunslet csődje, valamint a pénzhiány.