 |
Nyíregyházi villamos motorkocsik |
|
|
Nyíregyházi villamos motorkocsik |
Nyíregyházán 1905-ben nyílt meg a városon is keresztülvezető keskenynyomtávú (760 mm-es) vasútvonal, a Nyíregyházavidéki Kisvasutak (NyVKV) Dombrádra vezető vonala. A személyforgalom 1906. márciusában indult meg benzin-elektromos motorkocsikkal.1911-ben indult meg a városon belüli szakaszon a villamosforgalom: a vonalat az átrakó állomás és Sóstógyógyfürdő között villamosították.
A villamosállomány a '20-as években a motorkocsik átalakításával tovább gyarapodott. A kisvasúton az átrakó állomás (MÁV Bérház) és a Bessenyei tér (ma Hősök tere) között sűrűbb (10 perces körüli gyakoriságú) villamosforgalom bonyolódott. A Bessenyei téren lehetett átszállni a Sóstó irányába induló villamosokra, melyek ritkábban közlekedtek csak (az '50-es években 20 percenként járt). Az 1939-es téli menetred itt van.
A villamosforgalmat 1969. menetrendváltásakor (május 30-án) szűntették meg, innentől kezdve a kisvonatok is elkerülik Nyíregyháza belvárosát. Szerepét a 7-es autóbusz vette át, amit néhány év múlva 8-asra számoztak át.
Ezen az oldalon igyekszem azokat a járműveket bemutatni, amelyek a villamosforgalmat bonyolították, illetve áramszedős üzemmódban használták a villamosított szakaszt.
 Az NyVKV 51-es pályaszámú villamoskocsija az 1910-es években. |
A NyVKV 1911-ben három villamoskocsit vásárolt a Ganz gyártól, a villamosforgalom
beindításához. Eredeti pályaszámuk 51-53 volt.
Ezeket a villamosokat 1950-ben Cv 284.151-153-ra, majd 1951-ben Cvill 881-883-ra számozták át. A Cvill 881-es 1966. júliusában ütközött egy C-50-es mozdonnyal (a KVVG 4512-essel). Ezt a kocsit nem állították helyre. Az összes többi nyíregyházi villamost 1969-ben, a villamosüzem megszűntésekor selejtezték. A Bvill 882-es kis Ganz kocsi még megvan roncs állapotban, felújítását azonban a közeljövőben tervezik. |
||||||||||||||||||
 A Cvill 883-as a Beloiannisz téren (ma Hősök tere). |
A képekről úgy tűnik, hogy az '50-es években még viszonylatszámot
is kaptak a vonalak, a belső járat közlekedett 1-es viszonylatszámmal,
a külső járat pedig 2-3-as viszonylatjelzéssel. A '60-as évekre eltűnnek
a viszonylatszámok.
1 - MÁV Bérház - Beloiannisz tér (korábban Bessenyei tér,
ma Hősök tere)
Egyes villamosokon megfigyelhető a jellegzetes Z betű a homlokfalon: ez a tárcsa a "Záró menet" jelzés volt, az együtthaladó kocsik, vonatok esetén kellett alkalmazni az utolsó járművön. Ez tájékoztatta az ellenkező irányban haladó kocsi vezetőjét a kitérőben, hogy ezután behaladhat az ellenkező irányba az egyvágányú pályára, nem jön több kocsi szemben. A kocsikon nem üzemelt légfék (nincs rajtuk légtömlő a homlokfalon), fékezni a kézifék működtetésével, veszély esetén villamosfékezéssel lehetett. A kocsi által vontatott pótkocsik fékezetlenek voltak. |
||||||||||||||||||
 A Bvill 882-es (a volt 52-es) félreállítva. |
A Ganz villamoskocsik eredeti adatai
(az 1910. VIII. 5-én az 52-es műtanrendőri vizsgáján készült jegyzőkönyv
alapján):
|
 Az egyik háromablakos motorkocsi két pótkocsival áll a Beloiannisz téren, megérkezve Sóstó felől. A sóstói járatok sokszor közlekedtek két pótkocsival. |
 Egy eredeti Weitzer motorkocsi 1905 körül, a Lónyai csatorna hídján. |
A vasúti forgalom megnyitására, 1905-ben négy kéttengelyes, benzin-elektromos
motorkocsit vásároltak az aradi Weitzer gyártól. Ezek 1-4-es
pályaszámúak lettek, 1907-ben volt egy utánrendelés: ez lett az 5-ös.
A villamosítás után ezek a motorkocsik is áramszedőt kaptak, így a városi
forgalomban tisztán villamos üzemmel közlekedhettek.
A 2-es és a 4-es összeütközött 1914-ben, az 5-ös motorkocsi eltűnt az I. világháború után, 1918-ban. |
||||||||||||||
 Az NyVKV 5II-ös kocsija eredetileg az 1-es volt. Ebből lett 1958-ban a Bvill 803-as villamoskocsi. |
A megmaradt két motorkocsit, az 1-est és 3-ast a '30-as évek közepén átszámozták, mivel a bodrogközi vasúttal való összekötéskor a két társaság motorkocsijainak a pályaszámait átrendezték: 1->5II; 3->9II pályaszámú lett. 1950-ben és 1951-ben a 5II->BCmotde 284.705 -> BCmot 803 lett; a 9II -> BCmotde 284.908 -> BCmot 804 lett. A 803-ast 1958-ban (Bvill 803), a 804-est 1954-ben villamoskocsivá építették át (Cvill 813). | ||||||||||||||
 A Bvill 892-es motorkocsi a '60-as években. |
A 2-es és 4-es motorkocsi 1914 aug. 11-én összeütközött
Buj állomás előtt. 1916-ban ezeket a kocsikat nyolcablakos villamoskocsinak
építették újjá 61-62-es számon.
1950-ben a 61-61-es Cv 284.161-162 lett, majd 1951-ben Cvill 891-892-es lett. A kocsik eredetileg egyenes homlokfalúak voltak, valószínűleg az '50-es években enyhén döntött homlokfalúra építették át. A villamoskocsik 7,5 tonnásak voltak, 20 ülőhellyel. A megengedett sebességük 40 km/h volt. |
||||||||||||||
 Hans Lehnhart
|
A Weitzer benzin-elektromos motorkocsik
eredeti adatai:
|
||||||||||||||
 A NyVKV 63-as motorkocsija, a háború után. A felvétel a Kossuth utca és a Rákóczi utca sarkán készült. |
Egy motorkocsit házilagosan gyártottak 1924-ben a 61-62-es
mintájára, egy teherkocsi alvázára. Ez lett a 63-as.
A 63-as 1950-ben Cv 284,163 lett, majd 1951-től Cvill 893-as pályszámot kapott. 1956-ban, a MÁV III. kocsiosztály megszűntetésekor módosult a betűjelzése - a többi villamoshoz hasonlóan - Cvill-ről Bvill-re. Ennek a motorkocsinak is döntöttre alakították át a homlokfalát, azonban az alvázának kialakítása miatt a szélvédőüvegek teljesen egy síkban maradtak. A '60-as évekbeli fotókon leolvasható az oldalfalára írt adatok: 7,5 t súlyú, 18 ülőhelyes és ennek is 40 km/h az engedélyezett sebessége. A Bvill 891-893-as motorkocsikat is 1969-ben selejtezték, közülük a Bvill 891-es Nagyhalásziban mint hétvégi ház funkcionál. Nem lehetetlen, hogy más villamoskocsik is megvannak valahol Nyíregyháza körül. |
 Ezen a képen megfigyelhető, hogy a Bvill 893-as homlokfali kialakítása jellegzetesen eltért a többi volt Weitzer kocsiból átalakított járműtől. |
 A MÁV állomás felől érkező - a Petőfi utcáról kikanyarodó - Cvill 813-as motorkocsi az '50-es években, a Széchenyi utca és a Vasgyár utca sarkán (ma itt már lakóház áll). Az ekkor szokásos vöröscsillagos fényezést felváltotta a '60-as években a szárnyaskerekes homlokfali minta. |
A Cvill 813-as villamoskocsit 1954-ben gyártották, a vasút műhelyében,
egy 1952-es minisztériumi engedély alapján. Ez a kocsi valójában a 3
-> 9II -> BCmot 804-es kocsi teljes átépítése
volt döntött homlokfalú ötablakos szekrénnyel. A kocsi a pályaszámát a
BCymot
813-as motorkocsitól örökölte, mert ennek a járműnek a T 50-es motorjait
és a Ganz-kapcsolóit kapta meg.
Az említett BCymot 813-as motorkocsi a Bodrogközi vasút (BkGV) 3-as motorkocsija volt, amely hasonló kivitelű volt a háromtengelyes Ganz motorkocsikhoz. |
||||||||||||||||
 Robert F. Mack
|
A Cvill 813-as villamoskocsi adatai
(az 1954. X. 28-i műtanrendőri vizsgán kiállított jegyzőkönyv szerint):
Az Bvill 813-ast is 1969-ben vonták ki a forgalomból. |
||||||||||||||||
 A
Bvill 803-as motorkocsi a '60-as években a MÁV-bérház végállomáson.A kocsin jól megfigyelhetőek az alváz alá felszerelt indítóellenállások. |
Utoljára az 1 -> 5II -> BCmot 803-as
motorkocsit építették át villamossá, 1958-ban Bvill 803-as számmal.
A Bvill 803-as kocsi különbözött a korábbi átépítésktől: tíz oldalablakos lett úgy, hogy a kocsi egyik végén csak egy a többitől eltérő méretű kis ablak volt oldalt. A kocsin - hasonlóan a Cvill 891-893-ashoz az ablakok és a tető között látszódott a megszűntetett szellőzők helye. A kocsin 30 ülőhely volt. Különlegessége volt a Bvill 803-asnak, hogy - az 1959-es forgalmi utasítás szerint - menetkapcsolóját az ellenkező irányba kellett forgatni menetre és fékre - tehát a többi kocsitól eltérően balra voltak a menet-, jobbra a villamosfék fokozatok. Eleddig nem említettük, hogy a villamoskocsik legutolsó állapotukban felül - a mellső V alakú résszel együtt - vajsárgák, alul sötétzöldek, majdnem feketék voltak. A kettőt egy vékony piros csík választotta el, ilyen színű volt a homlokfalra festett szárnyaskerék is. A "kocka-dízelek", az Mk 48-asok, a nyári kocsi és a vasúti vagonok színe hasonlóan nagyon sötét zöld volt. Ezt a villamoskocsit is 1969-ben selejtezték. |
A Bvill 803-as motorkocsi és az Mk 48.2025-ös mozdony rövid vonatával a Beloiannisz téren, a '60-as években. |
 A NyVKV 6-os motorkocsija gyártáskori állapotában. |
1910-ben az NyVKV-t a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok
számára (az ún. Tröszt) vette bérbe vonalat; a befolyó összegből 1911-ben
megépült a balsai szárnyvonal, illetve villamosították a városi forgalmat.
Ezzel kapcsolatban szereztek be 1912-ben kettő benzin-elektromos motorkocsit
a Ganztól (6-7-es), majd 1916-ban további kettőt (8-9-es)
A Ganz motorkocsik asszimetrikus felépítésűek voltak: egyik végükön helyezkedett el a benzinmotor, a jármű tengelyterhelésének a kiegyenlítése végett ez az oldal egy forgóvázon állt. Ezek a motorkocsik eleve áramszedővel jöttek ki, így a városi forgalomban le lehetett állítani a benzinmotort. Működését tekintve a benzinmotor állandó, 900/perces fordulatszámon működött, mely egy lendkeréken keresztül egy dinamót hajtott. A dinamó 500-550 V-os, max. kb. 70 A-es áramerősséget szolgáltatott. Ezt vezették a kontrollerre, amellyel indítóellenállásokon keresztül lehetett a sebességet szabályozni - benzines vagy felsővezetékes üzem esetén egyaránt. A benzinmotor levegő- és benzinbeömlését automatikusan és kézzel is lehetett szabályozni. A benzinmotor vízhűtésű volt, a hűtő a tetőn volt. |
||||||||||||||||||||
 A 8-as pályaszámú Ganz-motorkocsi, fagázgenerátorossá alakítva. Megfigyelhetőek a tetőn a gáztartályok. |
A Ganz motorkocsik eredeti adatai
(az 1912. III. 7-én a 6-os és a 7-es motorkocsinak megtartott
műtanrendőri vizsgáján készült jegyzőkönyv alapján):
|
||||||||||||||||||||
 A 8-as pályaszámú Ganz-motorkocsi, a Sóstógyógyfürdői állomáson, feleresztett áramszedővel. A nagy képen látható az akkori villamosvégállomás is, a 61-63-as villamos valamelyikével. |
A kocsi fűtése a hűtővízzel történt, világítás céljából villany- és
acetilénvilágítással is felszerelték. A kocsi egyik peronján poggyásztér
is volt.
A 9-es az I. világháború után eltűnt. A 6-7-es kocsik közül az egyik motorkocsi a '20-as években szintén fagázgenerátoros üzemű lett, majd 1933-34 körül ismét benzinüzeműre lett visszaalakítva. Valószínűleg ezután hamarosan megkezdődött a motorkocsik dízelmotorokkal való felszerelése. |
||||||||||||||||||||
 Ez az 1II-es pályaszámú Ganz-motorkocsi mellékkocsijával, valószínűleg a '20-as években. |
A 8-as fagázgenerátoros üzeműre lett átállítva a '20-as években. A gáztartályok a tetőn voltak, ekkor valószínűleg az áramszedőt leszerelték. 1934-35-ben visszaalakították benzinmotorosra. 1930-ban, amikor a Nyírvidéki kisvasútat összekötötték a Bodrogközivel, akkor ez a motorkocsi kapta az 1II-es pályaszámot. A mellékelt képen látható, hogy miközben megmaradt az eredeti háromtengelyes kivitel, jelentősen átépítették a kocsiszekrényét. | ||||||||||||||||||||
 A By 811-es (ex NyVKV 6) dízel-elektromos motorkocsi a '60-as években, acélvázasítva. A motorkocsi 1960-ig volt forgalomban. |
1950-ben a 6-7-es motorkocsi BCmotde 284,906-907
lett, 1951-ben pedig BCymot 811-812 lett. A 811-est
acélvázasították (1960-ig közlekedett), míg a 812-esből
1956-ban villamoskocsi lett.
1951. után a 8->1II-es motorkocsi BCymot 801-es lett. Ezt a motorkocsit 1957-ben selejtezték. |
||||||||||||||||||||
 A Bvill 812-es háromtengelyes villamos motorkocsi. |
A BCymot 812-est 1952-ben villamoskocsivá építették át Cvill
812-es számon. Ez lett a nyíregyházi villamosüzem leghosszabb kocsija,
nem véletlen, hogy továbbra is megmaradt az egyik oldalon forgóvázas kocsinak.
A jármű továbbra is kétmotoros maradt, a nem hajtott tengely a forgóvázban
lévő külső tengely volt. Légfék ezen sem volt.
A kocsi átépítésével tízablakos lett, de ennek is a forgóváz feletti végén az egyik ablak kisebb volt a többinél. Az ablakok a tetőig értek, a Ganz kocsik már eredetileg sem voltak szellőzővel ellátva az ablakok felett. |
||||||||||||||||||||
 Hans Lehnhart
|
Ezt a villamoskocsit is 1969-ben selejtezték, a többi villamossal együtt. Ezt a különleges járművet kerekei nélkül Sóstón rakták le a vasút mellé, egy személykocsival együtt. Itt sokáig állt, miközben állapota folyamatosan romlott. Végül 2002-ben a kisvasút telepén elkezdték felújítani, majd Nyíregyháza belvárosban kiállították. Utasterében turisztikai irodát alakítottak ki. |
 A Bvill 812-es (ex NyVKV 7-es) villamoskocsi, illetve mögötte a Bvill 882-es, az '60-as években, a Széchenyi utcában a mai Bessenyei térnél. A belső vonalon volt jellemző, hogy erősítésként másodrész motorkocsi is közlekedett. |
A villamosokról még egy pár általános részlet Kristóf József révén, az '50-es évek utánról. Ezen járműveknek a szokásos (bal kézre eső) kontrollerük volt, a fék pedig jobb kézzel kezelhető, a homlokfalon lévő vízszintes tengelyű kézikerék volt. A vezető csak állhatott, korlát nem védte, vagy határolta el. A padló a hosszú kocsikban egy szintben volt a kocsiban végig. Az ülések lakkozott fa lécekből voltak kialakítva, de csak hosszában a két oldalon. Kapaszkodóknak csak egyfajta függesztett fülek voltak két sorban. A végállomáson, vagy visszafordulásnál a vezető kötéllel áthúzta az áramszedőt a másik dőlési állásba. Volt kalauz is, ő indított a megállókból a plafon alatt végigfutó textil-heveder által működtetett csengővel, úgy, hogy annak elkötött lelógó hurokjai közül a legközelebbit megrántotta. A kalauz a pótkocsira a lépcsőn menet közben lépett át. A vezető hangjelzése egy szállodai jelzőcsengőre emlékeztetett, de a nagy fényes réz félgömb belül középen volt, az ütő kívül és a lámpa-burkolatra ütött alulról. A vezetőállás nyitott volt, csak a tető és a homlokfal védte, az utastérbe oldalt elhúzható ajtón keresztül lehetett belépni. Nyíló ajtó csak a pótkocsin és a vasúti távolsági kocsikon volt.
A Nyíregyházi villamosokat néha egy-egy C-50-es pótolta; az is előfordult, hogy a villamoskocsit becsatolták a vonatba, és így közlekedtek Sóstóig. A képen a MÁV M 297.4002-es C-50-ese. Képünk a Beloiannisz téren készült, a háttérben az ún "Béke-ház" vége, egy épülő ház és a Takarék-palota látható, a még hátrább látható kéttornyú római katolikus templom, amelynek csak az egyik tornya látszik. |
A KVVG 4512-es C-50-es mozdony. Ez 1966-ban összeütközött a Bvill 881-gyel, ezután a mozdonyt újjáépítették, de orrésze az átépítés után szögletessé vált. Nyíregyházán a C-50-eseket a '70-es évek eljén selejtezték. A KVVG 4512-est valószínűleg 1973-ban elbontották, és helyette ezen a pályaszámon egy lejtős gépterű C-50-est újítottak fel, mely ma is forgalomban van, anyagvonatokat továbbít. |
Bk 566 |
Ean 90 Ezekből a pótkocsikból összesen öt volt, azonban a nyári forgalomban nagy közkedveltségnek örvendtek. A kalauz az oldalpallón végezte szolgálatát, ami nem volt egy veszélytelen művelet: az '50-es években egy szolgálatát teljesítő fiatal kalauzhölgyet le is sodort egy teherautó. A baleset után elkezdték átépíteni ezeket kocsikat hosszpadosra. Elmondások szerint 1970-ben az öt kocsit egy C-50-es mozdonnyal kivontatták a sóstói erdőbe, majd felszedték körülöttük a pályát. Akkoriban egy kisvasutat akartak építeni a mai Állatpark területén, ezért őrizték meg a szerelvényt. A kisvasútból nem lett semmi, végül a kocsik lepusztultak és elkorhadtak. 1999-ben így a szétvágás sorsára jutottak. |
A B 530-as kocsi egy volt budapesti N típusú villamoskocsi átépítve. Ez nem járt villamosforgalomban. BKVT 5 -> BKVT 28 -> 1127 -> MÁV 530 |
Bk 586 Egy ilyen személykocsi jár Nagycenken (az eredeti NyVKV C 22-es), a múzeumvonatban. |
 Chikán Gábor
Ezt a kocsit eredetileg az aradi Weitzer gyár gyártotta 1912-ben. |
 Fodor Illés
|
Bessenyei
térről Sóstógyógyfürdőre: 4:54, 6:45, 8:04, 8:55, 10:45,
13:15,
13:33, 14:15, 17:44*, 18:45, 20:34Főbb megállók Nyíregyházán (ahol a vonatok is megálltak):
Nyíregyháza MÁV p.u. - Dessewffy tér (kitérő) - Bessenyei tér (kitérő)
- Városmajor - Erdei kitérő - Sóstógyógyfürdő
Megállók a MÁV p.u. és a Bessenyei tér között (?): Lehel utca - Gőzfürdő - Széchenyi utca (Szabolcs utca megálló) - Nyírvízpalota (Chriszt sarok) - Lichtenberg sarok - Bessenyei tér végállomás (kisállomás)
Megállók a Bessenyei tértől kifelé: Bessenyei tér - Kossuth utca
Dob utca sarok - Erdősor-/tenisz/ megálló - Erdei kitérő (kórháznál) -
Sóstói végállomás (a Krúdy Szálló előtt).
Sóstó végállomáson egy kis Ganz motorkocsi két nyári pótkocsival. |
Ez még talán a háború elött készült a kisállomásnál. A képen a Cvill 883-as, melynek érdekes módon zárt ajtajai vannak. Érdekes még az egytengelyes utánfutó a villamos után. |
Kossuth tér a Városházával. A villamos a Pályaudvar irányú megállóban áll, majd folytatja útját a Zrínyi Ilona utcába. |
Érkező villamospótló szerelvény a Beloiannisz térre, a szerelvény vége még a Kossuth utcában van. |
A Sóstói hídon egy Ganz motorkocsi, két pótkocsival valószínűleg a két háború között. A motorkocsi felsővezetékes üzemmódban közlekedik, ez az üzemmód már a háború után nem volt jellemző. |
Egy újabb villamos pár a Vasutállomás elötti kitérőben, a '60-as években. |
 Dr. Berényi János
|
Az oldalon közölt adatok tájékoztató jellegűek, több bizonytalan
vagy ellentmondásos adat lehetséges a lapon.
Esetleges pontosításért kérem, forduljon e-mailben a
szerzőhöz, vagy a webmesterhez!
Felhasznált irodalom:
MÁV nosztalgia évkönyv
1938/39-es téli hivatalos menetrend
Kisvasút.hu
Lokstatistik
Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György
- Régi magyar villamosok
2004.V.
