 |
Szeged villamoskocsijai |
|
Szeged villamoskocsijai |
| A Szegedi Közúti Vaspálya (SzKV) társaság az 1908-ra kiépített villamosvonalak
üzembehelyezésére 25 motorkocsit vásárolt a győri Magyar Waggon- és Gépgyártól
(MWG). A motorkocsik 1-25-ös pályaszámot kaptak.
1925-ben hat motorkocsit (6, 13, 15, 16, 19, 23) pótkocsivá alakítottak át, a motorjaik a Schlick pótkocsikra kerültek. A 7-est 1926-ben Újvidékre adták el (Újvidéken leégett a kocsiszín, az így keletkezett kocsihiányon kellett segíteni). |
Az SzKV 6-os motorkocsija eredeti állapotában |
||||||||||
| Még 1908-ban beszereztek hat pótkocsit - amelyeknek a szekrénye
megegyezett a motorkocsikéval. Ezek a pótkocsik 51-56-os
pályaszámot kaptak.
A motorkocsik és a pótkocsik eredetileg nem rendelkeztek levegős berendezéssel, a pótkocsik szolenoidfékesek voltak, a motorkocsikat pedig villamosfékkel fékezték. Négy pótkocsi (53-56) a '10-es években motorkocsivá lett átépítve - majd 1949-ben ismét pótkocsik lettek. |
Az SzKV 55-ös pótkocsija egy Schlick motorkocsival a Széchenyi téren |
||||||||||
| A mellékelt képen megfigyelhető, hogy a motorkocsik ablakosztásán a
két világháború között módosítottak: a hat kis oldalblak helyett három
nagyobbat alakítottak ki.
Az MWG motor- és pótkocsik adatai:
|
Az SzKV 12-es motorkocsija a Pályaudvar mögötti (a teher pályaudvarhoz vezető) vonalon - talán a világháború alatt |
||||||||||
| Az eredeti motorkocsik széles és szeles peronnal rendelkeztek - a homlokfal
csak elég kevés védelmet nyújtott a járművezetőknek a huzat ellen. Ezért
a járművek peronrészét is átalakították: a lépcsőket hátrább helyezték,
és egy oldalfalat alakítottak ki a vezetőállás védelmére.
Az '50-es évekbeli felvételeken megfigyelhető az is, hogy a járműveket felszerelték légfékkel. 10 db szóló motorkocsiként megmaradt jármű üzemelt 1958-60-ig a személyforgalomban. |
Az SzVV 21-es a Széchenyi téren |
||||||||||
| A győri kocsik közül öt pár ikerkocsi kialakítását
határozták el az '50-es évek első felében. Egy motorkocsit és egy
pótkocsit társítottak. Az ikerkocsik döntött homlokfalat kaptak. Az utascsere
gyorsítására a kocsik egymással csatolt oldalán széles, kétsávos felszállóajtót
alakítottak ki - míg a vezetőállás mellett maradt az egysávos ajtó. Ez
az ikerkocsinak igencsak furcsa látványt kölcsönzött. Ritkaság volt emellett
ekkoriban a szélvédőbe beépített viszontlattábla - amita a későbbiekben
nem nagyon használták.
Az első ikerkocsi 1953. április 4-én készült el egy motor- és egy pótkocsiból (22, 53 -> 201+202). 1953-54-ben készült el a többi négy 203-210-es pályaszámmal. |
Az SzVV 201+202-es ikerkocsija új állapotban, próbaúton. A kép az Rabtemető - mai Postás sporttelep - forgalmi kitérőben készült |
||||||||||
| A mellékelt képen egy ikerkocsit láthatunk már 1960 körül. Ekkor már
csak egy szedő üzemelt a szerelvényen, az eredeti iránytáblát sem használják,
helyette szokásos külső iránytáblával szerelték fel őket.
Nem volt az ikerkocsik fényezése egységes: több kocsin az SzVV 21-es kocsihoz hasonlóan hiányzott az osztás az oldalfalon. A 201-210-es ikerkocsikat 1962-ben selejtezték. |
Az SzKV 203+204-es ikerkocsija a 2-es vonal végállomásán, a SZEOL pályánál |
||||||||||
| A motorkocsik nem csak személyforgalomban vettek részt: a '30-as években
- villamos tehermozdony hiányában - az iparvágányok kiszolgálását is motorkocsi
vontatással oldották meg - közvetítőkocsi segítségével.
Három kocsit (15, 16, 23) 1935-ben selejteztek; alvázukra 1940-ben nem egyforma nyitott teherkocsit építettek 901-903-as pályaszámmal. 1960-tól a megmaradt utolsó négy motorkocsit (4, 11, 12, 21) pályaszolgálati állományba helyezték. Az utolsó győri motorkocsit (12) 1970-ben selejtezték. |
Az SzKV 12-es motorkocsija valószínűleg a 901-903-as teherkocsi valamelyikével a '60-as években, talán a Tolbuchin (mai Kálvária) sugárúton |
| 1910-ben a Szegedi Közúti Vaspálya társaság 8 újabb nyitott nyári pótkocsit
vásárolt. Ezeket is a győri Magyar Waggon- és Gépgyár építette. A 101-108-as
pályaszámot kapták.
A nyári pótkocsik adatai:
|
Az SzKV 21-es motorkocsija egy nyári pótkocsival a Pályaudvar előtt |
||||||
| A pótkocsik is eredetileg minden bizonnyal szolenoidfékkel voltak ellátva.
A pótkocsikat 1951-52 folyamán zártszekrényűvé építették át, de a peronjai
nyitottak maradtak. Valamikor ezidőtájt ezekre a pótkocsikra is felszerelték
a légféket. A kocsik az '50-es évektől rendszeresen a kiskundorozsmai 7-es
vonalon közlekedtek.
Selejtezésükre 1958-62 között került sor. |
Az SzKV 102-es pótkocsija a 1960 körül Rókus végállomáson |
| 1913. június 12-én a 8 db Schlick motorkocsi mellett 6 pótkocsit is
vásárolt az SzKV ugyanettől a gyártól. Ezen pótkocsik megegyeztek a BVVV
M típusú (későbbi 4900-as) pótkocsik szekrényével. A szegedi felszereltségnek
megfelelően ezek a pótkocsik is szolenoidfékesek voltak. A pótkocsik 71-76-os
pályaszámot kaptak.
1925. július 9-i rendelettel motorkocsivá alakították át a pótkocsikat - a hat pótkocsivá leszerelt győri motorkocsi elektromos berendezésének felhasználásával. |
Az SzKV 76-os motorkocsi - a két világháború között a mai Aradi vértanúk terén |
||||||||||
| A motorkocsikat is valamikor a '40-es - '50-es években légfékkel szerelték
fel.
Adatok motorkocsi állapotban:
|
Az SzKV 75-ös motorkocsi 1960 körül. A kép a mai Tisza Lajos körút és a József Attila sugárút kereszteződése közelében készült |
||||||||||
| 1961-62-ben a hat járművet három ikerkocsikvá
szerelték fel. Ezek ekkor
211-216-os pályaszámot kaptak.
A mellékelt képen megfigyelhető, hogy az egy oldali ajtóhasználatnak megfelelően a vezetőállás melletti ajtókat - a huzat ellen - lezárták. További érdekesség az ikerkocsi homlokfalán látható - rendes esetben szükségtelen - világítási és légfék csatlás. Ezt csak néhány szegedi ikerkocsin hagyták meg. Az ikerkocsikat 1971-ben selejtezték. |
Az SzKV 213+214-es ikerkocsi a '60-as években, a 3-as vonalon - a Somogyi utcában |
Az oldalon közölt adatok tájékoztató jellegűek, a bizonytalan
adatok főleg a II. világháború utáni időszakban fordulhatnak elő.
Esetleges pontosításért kérem, forduljon e-mailben a szerzőhöz, vagy a
webmesterhez!
Felhasznált irodalom:
Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György
- Régi magyar villamosok
