Budapest első trolibuszvonala Óbudán épült ki az Óbudai kocsiszín és a temető között. Ehelyt csak a vonal két jelentősebb évszámát említem meg, részletesebb leírás itt van.    1933.XII.16. Az óbudai trolivonal megnyitása   7: Óbuda, Vörösvári út - Óbudai temető 1944.IX.21. Az óbudai trolivonal megrongálódik, a forgalom vége.

Érdekes módon ezzel nem ért véget a budai trolibusztörténet: 1953. körül a Henger utcában lévő Pálffy telepre költöztették a trolibuszok főjavítását. Ez eredetileg egy lóvasúti telep volt 1867-ből, amelyet a villamosításkor kocsiszínné építettek át. Kis mérete miatt a BSzKRt. idején már nem használták rendes forgalmi telepnek, csak tárolásra. 1948-ban villamos főműhelyt alakítottak ki belőle.

A trolibuszok kipróbálására a kocsiszín körül (Henger utca - Tölgyfa utca - Fekete Sas utca) egy próbavezetéket építettek. A telepet valószínűleg Pongrác garázs átadásával (1962.) hagyták ott a trolibuszok. Ezután még sokáig a BKV tulajdonában volt az épület, iparvágány kapcsolata 1970 körül szűnt meg, majd 1999. körül a BKV Rt. eladta.

A trolibusz próbaüzemet már 1949 májusában megkezdték a volt óbudai kocsikkal a Városliget területén. Érdekes módon Budapest ekkor a merev rendszerű vezetékfelfüggesztés helyett a svájci Kummler-Matter rendszerű lengő vezetékrendszert választotta (a Szovjetúnióban jellegzetesebb volt a merev rendszerű vezetékkel kiépült hálózatok).

Megfigyelhető a trolibuszvonalak kiépítésekor a villamosvonal-utasterhelés csökkentésének szándéka. A 70-es a Zugló felöl érkező utasoknak nyújtott alternatívát, a későbbi 71-es és 76-os a Nagykörutat tehermentesítette, a 75-ös pedig lehetőséget nyújtott a Belváros elérésére a belső Üllői út elkerülésével.

A 70-es vonal később vonalcsoporttá nőtte ki magát: párhuzamosan közlekedett vele 1951-től a 71-es, majd később a 70/A is. A 71-es trolibusz eredetileg kijárt a Szent István körútra, azonban a nagymértékű gyalogosforgalom akadályozta a Jászai Mari téren a trolibuszok forgalmát. Ezért 1953-ban egy utcával beljebb alakítottak ki neki visszaforduló hurkot. A többi trolibuszvonal tervezésekor is inkább a főútvonallal párhuzamos mellékutcába telepítették a trolibusz végállomásokat (például a túloldalon, a 76-os Jászai Mari téri végállomásán). Ekkoriban ezek a mellékutcák igencsak gyér forgalmúak voltak.

1956-ban megsérült a Király utcai vonal, a Kossuth tértől északra nem is épült újjá. 1957-ben a 70-es betétjárata (ami ekkor 78-as jelzésű volt már) bekanyarodó viszonylattá alakult: a Keleti pályaudvarhoz vitték a végállomását. Ezután is időszakosan járt 70/A a BNV idején a Terézvárosi templom és az Erzsébet királyné útja között.

László Zoltán honlapjáról
A 70-es trolivonal megnyitóján, a Köröndnél. Sokáig a Városliget központja a Körönd volt, ami a mai Városligeti fasorral szemben helyezkedett el. A 70-es itt érte el a ligetet, és a Köröndöt két oldalról körbejárta. A Felvonulási tér és a dísztribün építése a Köröndöt félbevágta, ma már semmi nem emlékeztet egykori jelentőségére. A képen látható, hogy itt volt egy visszaforduló vezeték is az Erzsébet királyné útja irányából: ezt főként a forgalom megindulása elött használták tanulókocsikkal.	A Király utca és a Nagykörút kereszteződése a troli megindulásának időszakában. A Király utcában még megvannak a 10-es villamos vágányai, de felsővezeték már nincs fölötte.
László Zoltán honlapjáról
A T125-ös a Kálmán utca és Szemere utca kereszteződésében. A 71-es itt kiment az Alkotmány utcába, és így érte el a Kossuth Lajos teret.	A Kossuth Lajos tér sarka. A képen kirajzolódik a trolibusz felsővezetéke Jászai Mari tér irányába.
Vontató tehergépkocsi a T363-as(?) trolibusszal Damjanich garázs elött. A garázsba 1968-ig iparvágány vezetett a Bethlen Gábor utcán át.	Sajnos a kép minősége meglehetősen rossz, de ez a Damjanich garázst ábrázolja. Az épület mellett pedig egy 78-as trolibusz látható, aminek útvonalát 1963 körül a Nefelejcs utcából a Bethlen Gábor utcába tettek át.

1955-ben a Keleti pályaudvartól a Ferdinánd hídon keresztül Újlipótvárosba indult trolibusz 76-os jelzéssel. 1956-ban a hálózat ezen része is károsodott, 1957. elején még mindig nem indult újjá a forgalom. Azonban még ebben az évben egy betétjárat indult a Podmaniczky utca hosszában: a 71-es.

A 72-es vonal felsővezeték építése 1952-ben a Felvonulási tér sarkán.	Egy 76-os trolibusz a Csanády utca - Hollán Ernő utca sarkán az '50-es években.
	Kresz Albert
A Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagymező utca sarka, egy 72-es trolibusszal. Ezen a ponton nem volt összeköttetés a Király utcai és Podmaniczky utcai vonalak között.	A Podmaniczky utca és a Jókai utca sarka. A képen a 342-es trolibusz a 72-esen, 1966 körül.
Székács András
A Budai Nagy Antal utca: az 517-es ZIU-5-ös trolibusz a 76-os végállomásán. A végállomási hurok a maihoz képest az ellenkező irányba működik. A kép a '70-es évek első felében készült.	A Marx téri trolibusz végállomás a '70-es évek első felében. A képen az 552-es trolibusz a 71-esre táblázva.

1953. december 30-án nyílt meg a 74-esre "keresztelt" trolivonal, hamarosan egy betétjárata is lett 74/A majd 77-es viszonylatjelzéssel. Elmondások szerint a vonal megnyitásakor nem volt elegendő trolibusz, így piros színű IK-60-as buszok is beugrottak (a piros Ikaruszok exportból visszamaradt járművek voltak). Érdekesség volt m;g, hogy csak egy egyvezetékes kezelővonal kötötte össze a trolibuszhálózat többi részével a Kun utca - Légszesz utca útvonalon; kezdetben amig a Baross kocsiszín egy részét nem alakították át troligarázzsá, a trolik naponta jártak erre. Aztán 1968. után - a Baross téri felüljáró építése miatt - a vonal ténylegesen elszakadt a törzshálózattól.

Az 1956-os forradalomban a 74-es vonalnak a vezetékrendszere is megsérült, 1957. februárjáben még mindig üzemszünet volt. A '60-as évek első felében elkezdődött az Erzsébet híd körüli tereprendezés, emiatt a vonal rövidült; végül a Curia utcában jelölték ki a végállomását (a hurok körbejárása is megfordult). Ez a forgalmi rend maradt fenn 1973-ig, amikor a Ferenciek terén lévő közúti aluljáró építésének megkezdése miatt a vonal felszámolása mellett döntöttek. A 74-es vonal megszűnt, de 1983-ban - részben módosított útvonalon és 83-as jelzéssel - újraindult a Baross utcai trolibuszvonal.

A 74-es útvonala a mai Ferenciek terének sarkán, az 50-es években
Egy 74/A trolibusz a József körútnál, 1954-ben. A kocsi pályaszáma T235.	A Kálvin tér 1964-ben, a Baross utca torkolatából.

Ideiglenes megoldásként valósult meg a trolibuszvonal kiépítése, a Rákosrendezőnél lévő sorompók elkerülése végett az északi szakaszát nem is a Hungária körúton, hanem az újonnan kiszélesített Dózsa György úti aluljárón keresztül vezették. Részben ezzel a vonallal pótolták ekkor a megszűnt Dózsa György úti villamosvonal kapacitását is.

A 75-ös vonalat 1954. december 31-én avatták, és nagyon hamar felfutott a forgalma: 1960-tól pótkocsis-, 1968-tól csuklós trolik közlekedtek. A trolik így is majdnem percenként indultak. A kiépült vonalra betétviszonylatokat szerveztek: a Dózsa György úti szakaszon a 78-as majd a 79-es; a Hungária körúti szakaszon pedig a 75/A segített a 75-ösön.

Jelentős fejlesztés volt, hogy 1962-ben kiépült első ütemben a Pongrác troligarázs; a műhelyi és karbantartási munka körülményein jelentősen javított ez a telep, amit végre eleve a trolibuszközlekedés részére építettek ki.

Egy 75-ös trolibusz és egy 24-es villamos a Dózsa György úti aluljáróban 1955-ben.	A Váci úti trolibusz végállomás 1974 körül, 75-ös és 79-es trolibusszal.
	Lakos Rudolf
A Pongrác úti telep a 60-as években.	Trolibusz kezelővonal a Százados utca végén, a '70-es évek első felében, az 558-as járművel.  Ez a visszaforduló vezeték azért épült, hogy a Népliget felé is ki lehessen állni a garázsból.

A villamosvonalak fokozatosan kerültek el innét: először 1952-ben a Dózsa György úti vonal szűnt meg, illetve a Keleti pályaudvar érkezési oldalának közvetlen kapcsolata a Rákóczi úttal (itt volt a BHÉV végállomás). 1956 után pedig a Bethlen Gábor utcában szűnt meg a villamosforgalom, innentől kezdve a villamosok teljesen kiszorultak a forgalom lebonyolításából a trolibuszok "felségterületén". Ezzel együtt mind a Dózsa György úton, mind a Bethlen Gábor utcában maradt járható villamos vonalszakasz mint iparvágány: a Dózsa főműhely és a Damjanich kocsiszín kiszolgálására.

1968-ban kezdődött meg a Baross téri aluljáró kiépítése, ekkor a 73-76-os vonal végállomást áthelyezték a Baross tér ellenkező oldalára, a Bethlen Gábor utcába.

	László Zoltán honlapjáról
A Kerepesi út Baross téri torkolata 1953 körül, középen a metró építési területével. Jobbra egy 73-as trolibusz az Izabella utca felé menet.	A Nefelejcs utca 1960 körül, egy téli napon 78-as trolival. Az ellenkező irány is a Nefelejcs utcát haszálta egészen 1963-ig.
1963 után a 78-as és a 79-es útvonala is módosult. A képen látható, hogy még megvan az eredeti vezetékkereszt, noha forgalom nincs rajta.	A Baross téri körforgalom 1966 körül, 73-as (csuklós) és 76-os (szóló) trolival. Feltűnő, hogy a kétféle csuklós kétféle fényezésű: a közelebbi már egyszerűsített bordó-vajszínű.