|
A BHÉV dízelmozdonyai |
A MÁV dízelesítési programja az 50-es években indult be, ehhez kapcsolódóan végre megindult az országban a dízelmozdonyak sorozatszerű gyártása. Ez azt jelentette, hogy az ország többi vasúti vállalata is a korábbinál nagyobb teljesítményű dízelmozdonyokhoz juthatott. Ezek a mozdonyok a mai napig meghatározzák a vasúti dízeljárművek állományát: a BKV-HÉV-nél is még két - DL XVI-os típusú - mozdony van állományban. A BHÉV azonban ezekhez a mozdonyokhoz nem közvetlenül jutott hozzá.
A BHÉV újjáalakulása után egyik legnagyobb problémája volt, hogy a ráckevei vonalra a kisteljesítményű dízelmozdonyok és motorkocsik, valamint a gőzmozdonyok nem bizonyultak elegendőnek a megnövekedett személy- és teherforgalom lebonyolítására. További vontatási feladatként jelentkezett a taksonyi vonal forgalmának fenntartása, ami sürgetővé tette a járműállomány megújítását. A tervhivatallal és a minisztériummal való egyeztetések során kiderült, hogy csak az ezidőtájt (1957-62 között) Egyiptomba exportált dízel-hidraulikus mozdonyok mintájára épített járművek szállítására van készség a Ganz-Mávagban.Tartalomjegyzék:
A DL XII-es dízel-hidraulikus hajtású mozdonyok
A DL XVI-os dízel-villamos mozdonyok
A DL XVII-es mozdonyA DL XII-es mozdonyok
Így a BHÉV-nek 1959 folyamán szállított tizenhárom mozdony gyári típusjele DHM 2-2 lett, és a BHÉV igényeinek megfelelően központi ütközővel és Lambertsen-fékkel látták el. Pályaszámuk L 711-723 volt, típusjelük pedig DL XII lett. A típus ütközők közötti hossza 10095 mm volt, egy 450 LE-s 12 Jv 17/24-es típusú motorral volt ellátva. A mozdony össztömege 45 t volt, a hidraulikus hajtás egy vakforgattyún keresztül rudazaton keresztül működtette a három kapcsolt kerékpárt.
A dízel-hidraulikus mozdonyok több szempontból sem feleltek meg a BHÉV-nek. A BHÉV-en szokásos egyenáramú mozdonyok és motorkocsik, valamint a korábbi dízel-villamos mozdonyok mellett az új dízel-hidraulikus mozdonyok karbantartása nem illeszkedett be a megszokott technológiai rendbe. Emiatt a Ganz-Mávag Ráckevén gyári szervízszolgálatot rendezett be, ennek ellenére a mozdonyok rengeteg hibával működtek. Egy-két évvel üzembeállításuk után általános volt, hogy a 13 mozdonyból csak 6 volt üzemképes a vonalon. A BHÉV személyzete így elég hamar "Nasszer" néven nevezte a járműveket, részben az Egyiptomi kapcsolat miatt, részben viszont a "nagysz@r"-ra való rímelése miatt.
1959-ben, a mozdonyok beérkezésével lehetővé vált Ráckevéről vonóerőváltás nélkül vonatokat indítani Vágóhídra. Ekkor, hasonlóan a többi dízelmozdonyhoz, ezeket a járműveket is vonatfűtési célból időszakosan áramszedőkkel látták el. A rossz üzemi tapasztalatok után a BHÉV a '60-as évek elején már szabadulni igyekezett a mozdonyoktól. Ezidőre több a MÁV M44-es típusával megegyező dízel-villamos mozdony érkezett a Dunai Vasműbe. Itt a dízel-villamos mozdonyok érzékenységével volt probléma: a mélyen lenyúló marokcsapágyas villanymotorok nem szerették a vasmű szennyezett vágányait, az ipari üzemnek alkalmasabb volt rudazatos hajtású hidraulikus mozdony. Minisztériumi engedéllyel így 1964-65 során a BHÉV elcserélhette tizenhárom mozdonyát nyolc dízel-villamos mozdonyra. Két mozdonycsere a péti és a szőnyi kőolajfeldolgozó üzemekkel zajlott le.
A típus kezdeti gyermekbetegségeit leküzdve időközben jól kiforrott, így több BHÉV eredetű iparvasúti mozdony még a mai napig is üzemel az országban.
BHÉV psz. eladva új psz. selejtezve utolsó/jelenlegi szolgálati helye L 711 1965.02. Dunai Vasmű A23.039 1989.12.14. Dunaferr, Dunaújváros L 712 1965.02.24. OKGT, Pét A23.044 MOL, Zalaegerszeg L 713 1965.04. Dunai Vasmű A23.045 1991.11.30. Dunaferr, Dunaújváros L 714 1964.10. Dunai Vasmű A23.032 1990.07.10. Dunaferr, Dunaújváros L 715 1964.08.26. Dunai Vasmű A23.029 1999. Dunaferr, Dunaújváros L 716 1964.12.30. Dunai Vasmű A23.041 MOTIM, Mosonmagyaróvár L 717 1964.11.16 Dunai Vasmű A23.042 1994. Dunaferr, Dunaújváros L 718 1965.01.12. OKGT, Szőny A23.030 MOL, Almásfüzítő L 719 1964.12.30. Dunai Vasmű A23.043 1998.12.14. Dunaferr, Dunaújváros L 720 1965.06. Dunai Vasmű A23.047 Dunaferr, Dunaújváros L 721 1965.04. Dunai Vasmű A23.034 1994. Dunaferr, Dunaújváros L 722 1964.11.16. Dunai Vasmű A23.040 Dunaferr, Dunaújváros L 723 1964.10. Dunai Vasmű A23.033 MOTIM, Mosonmagyaróvár ->
HEKA Kft., Hegyeshalom
1964-65 során a BHÉV hét - a MÁV M44-es sorozatával azonos típusú Ganz-Mávag gyártámányú - dízel-villamos mozdonyt szerzett a DL XII-es dízel-hidraulikus mozdonyaiért cserébe. A mozdonyok a Dunai Vasműből illetve az OKGT péti és szőnyi üzeméből jöttek. Ezek a járművek 11290 mm hosszúak ütközők között, 600 LE-s Jv 170/240-es dízelmotorral vannak felszerelve. Össztömegük 61,8 t, négy hajtott tengelyükön marokcsapágyas motorok vannak. Típusjelük DL XVI lett, pályaszámuk L 731-737-es lett.A DL XVI-os mozdonytípus a BHÉV-en.
A mozdonyok a ráckevei vonal személy- és teherforgalmát bonyolították 1965-76 között, a vonal villamosításáig. 1976 után a BKV kettő kivételével (733-734) továbbadott, a MÁV, illetve iparvasutak vették meg. 1991-ben a volt 735-öst visszavásárolta a BKV a MÁV-tól, amikor hibás 736II-os pályaszámot kapott. 1997-ben korrigálták 735-re vissza. 1998-tól a 734-es a Szentendrei múzeum állandó kiállítási tárgya lett, míg a 733, 735 üzemi meneteket bonyolít a HÉV vonalak között. Ezen túl az M424-es prototípus mozdonyt (M44.209) is Békéscsabán eredeti zöld színére fényezték vissza, mert a mozdonyt a Magyar Vasúttörténeti Park kiállítási tárgynak szemelte ki.
eredet BHÉV psz eladva selejtezve jelenlegi szolgálati helye 1955.04.13. M 424.5002
OKGT Szőny A25.0031964.10. L 731 1976.: M44.211 Nyíregyháza 1955.05.10.: M 424.5001
OKGT Pét A25.0011965.02. L 732 1976: M44.209 Békéscsaba Dunai Vasmű A25.006 1964.11. L 733 - BKV tulajdonú, 1996.12.31 selejtezve, majd 1998-ban újra állományva véve Dunai Vasmű A25.004 1964.11. L 734 - 1998-tól múzeumi (Szentendre) Dunai Vasmű A25.007 1964.12. L 735 1976: MÁV M44.210 1992.01.14: a BKV visszavette L 736II
1997: BKV L 735Dunai Vasmű A25.008 1964.10. L 736 1976.: Balatinfűzfő A25.007 MOL Rt. ? Dunai Vasmű A25.009 1964.08. L 737 1976.: Peremarton S: ?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lakos Rudolf
|
|
|
|
Óvári Mihály
|
|
|
Rozgonyi Péter
|
Szijártó István
|
|
|
|
|
|
|
|
Szelényi Gábor
|
|
|
Ezt a négytengelyes dízel-villamos mozdonyt 1960-ban gyártotta a Ganz-Mávag. Eredeti típusjele DVM 4-3 volt, ez a jármű volt a szovjet exportra szánt mozdonyok prototípusa. Ütközők közötti hossza 12794 mm volt, 640 LE-s 16 Jv 17/24-es motorral volt felszerelve. Össztömege 73,5 t volt, négy hajtott tengelyére marokcsapágyas villanymotorok voltak felszerelve.A DL XVII-es típusú mozdony
A mozdony Dunaújvárosban, a Dunai Vasműben teljesített szolgálatot (pályaszám nélkül), majd 1964-ben elcserélték a BHÉV-vel. A BHÉV L 741-es számot és DL XVII-es típusjelet osztott ki neki. A mozdony fő szerepe a taksonyi vonal teherforgalmának lebonyolítása volt, személyforgalomban nem üzemelt (így például áramszedővel sosem szerelték fel). A taksonyi vonal felszámolásával ezt a mozdonyt is selejtezték. 1984-ben a MÁV-hoz került M44.213-as számmal, de forgalomba nem ment. 1985-ben Szolnokra került, ahol átépítés után egy M44-es szekrényű mozdonyt gyárottak, mely A25.100-as pályaszámmal az Ózdi Kohászati Üzembe került. Nem ismert pontosan, hogy milyen jellegű volt ez az átépítés, valószínűsíthetően pályaszámfelújítás történt csak, azaz ez a mozdony valójában egy másik akkoriban félreállított M44-es dízelmozdony felújítása volt, és az eredeti DVM 4-3-ast szétbontották. 1993 után selejtezték másodszor, ám a mai napig (2005.) félre van állítva.
eredet BHÉV BKV selejtezés eladva Selejtezve Dunai Vasmű, pályaszám nélkül 1964.12.: L 741 1977 körül 1984: M44.213 (forgalomba nem került)
1985.11.:A25.100 (= OKÜ 82)1993.
|
|
|
|
Lakos Rudolf
|
Lakos Rudolf
|
|
|
Felhasznált irodalom:
K. Juhász Erzsébet, Keller László: Helyiérdekű vasútunk,
Soroksári füzetek 2., 1998
Lovász István kiegészítései, kézirat, 1999.
Várnagy Zoltán: A budapesti helyiérdekű vasútak története,
BKV, 1987.
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I-III.,
BKV, 1987.
A
Mercurio szerveren található fotók
Gigant
klub honlap
Hajtó
Bálint honlapja
Joó Ferenc
honlapja
2005. IV.