Nagy Lajos: Képtelen természetrajz

A villamos-állat

''A villamos-állat''
A villamos-állat vagy röviden: villamos, miként a poloska és a svábbogár, városi állat. A legnagyobb szárazföldi állat, nagyobb, mint az elefánt, akkora, mint a cethal. Az emlősök közé tartozik, kisfiait este a remízben árammal szoptatja. Ő maga is árammal táplálkozik, mégpedig olyanformán, mint a szúnyog vagy a bolha vérrel, nevezetesen, szívókáját beledöfi a körútba, vagy a Rákóczi útba, és áramot szív ki a földből.1
A villamos teste csupasz, sem bőr, sem toll nem fedi, azért nyáron nincs melege, de télen fáznak benne az utasok. Alakja meglehetősen otromba, hasonlít a tapíréhoz. Magányosan vagy párosan él a főbb utakon, néha azonban csapatokba verődik össze, amikor is a villamosok szép sorjában egymás mögé állnak és pihennek. A villamos, habár igen erős állat, a futásban hamar kimerül, s ezért gyakori pihenésre van szüksége.
''Pihenő villamos-állatok''
A villamosnak sajátságos, zúgó, bőgő hangja van, mintha egy óriási dongó repülne, de gyakran hallat vékony, csengetésszerű hangot is, mely hasonlatos az egér cincogásához.
A villamos, habár városokban él, mégsem háziállat, hanem vadállat, kedvenc szórakozása, hogy elüti a konflist, és elgázolja az embert. Ha embert lát maga előtt, rettenetes bu-bu bőgéssel meggyorsítja futását, nekirohan, és rávetve magát, összeroppantja. Ezért félnek is tőle az emberek, és közeledtére csöngetéssel figyelmeztetik egymást.
''Magáról megfeledkezett villamos-állat''
A villamos szükségletét úgy végzi, mint a kutyafélék, kisétál a sínekből, odamegy a sarokházhoz, és hátsó jobb kerekét felemeli. A villamosnak egy szeme van, mely elöl csillog a homloka közepén. A konflisra úgy haragszik, mint a macska a kutyára; ha az úton konflist lát, állandóan ki akar ugrani a sínekből, hogy rávesse magát. A konflis viszont, miként a konflisutasok tapasztalhatták, úgy ingerkedik a villamossal, mint a macska a kutyával.
''Szükségét végző villamos-állat''
1921


1: A szerző itt az alsóvezetékes üzemmódra utal.