A 2900-as és 3000-es motorkocsik

A kocsik összefoglaló műszaki adatait az alábbi táblázat tartalmazza, két adat esetén felül a 2900-asok, alul a 3000-esek adatai olvashatóak.
 

Az ötven darab 2900-as kocsit 1913-ban vette a BVVV. A kocsikat a Schlick-gyár készítette. A kocsikon alsóvezetékes szedő is üzemelt. A motorkocsi az előző években vásárolt 2800-ashoz képest átszerkesztett motorokkal rendelkezett.

A 15 darab 3000-es motorkocsikat 1913-14-ben vásárolta a BVVV a Shlick cégtől. Azonban ezeket a kocsikat már nem sikerült a közelgő háború miatt elektromos berendezéssel felszerelni, így csak 1924-25-ben a BSzKRt állította forgalomba ezeket a kocsikat.

1931-ben kisérleti jelleggel a 3006+5214+3007-es szerelvényt Monterose-féle távkapcsolású berendezéssel szerelték fel. Ezt a távkapcsolást például az esseni kocsikon széleskörben használták. A kocsikra a menetkapcsoló mellé egy szervóhenger került. Üzemszerűleg a hátsó kocsi egy vezetékkel (a Wheatstone-féle ellenálláshíd elve alapján) összehasonlította motoráramát az első kocsiéval, így ez a kocsi addig kapcsolt fel míg a motoráramok különbsége el nem tűnt. Mivel a hátsó kocsi mindig később kapcsolt, a motorkocsik fokozatszámát megduplázták - így próbálták a rángatást kiküszöbölni.
A kép szerint a konstrukció nem volt teljesen szerencsés, mivel két szedővel üzemelt (ebben az időszakban a váltók még nem voltak reteszelve aláváltás ellen); lehet, hogy emiatt is alakították vissza a kocsikat szólóvá 1936-41 között.

Az 1910-es évektől fogva rájöttek, hogy a motorok állandó, illetve órás (azaz huzamosabb) teljesítménye jelentősen megemelhető, hogyha a motorokat kellő szellőztetéssel látják el. A korábbi típusok motorjait egy teljesen vízhatlan zárt fémköpeny védte, ami a levegőcserét sem engedte meg, így a motorok jelentősen melegedhettek. A Ganz a budapesti típusok közül először az L III-as HÉV mozdonyokon próbálta ki az átszellőzött konstrukciót aTB 10-es motortípussal. 1934-től a BSzKRt a 2500-2600 (egy részén)-2700-2800-as típusokon az elavult motorokat TR 5,6/14-esre cserélte le, amely motorok már szintén átszellőzött konstrukciók voltak.

A 2900-as és 3000-es kocsik D 84 W típusú 35 LE-s motorjai viszont elég újak és jó minőségűek voltak. Ezért ezeket a motorokat 1934-ben a BSzKRt. házilagosan kezdte átépíteni: a motoroknak új házat öntöttek, a motorok így szellőzést is kaptak. A motor csapágyait görgősítették. Az új konstrukció 63,5 LE-s lett, azaz a huzamosabb teljesítménye csaknem megduplázódott, és elérte a TR 4,5/14-es és TR 5,6/14-es motorok szintjét. A motorokat először a 3003-as motorkocsin próbálták ki, majd 1937-től az összes motort átalakították. Ezeket a motorkat BSzKRt 935 típusjellel illették.

Az '50-es években még mindíg közlekedtek a hegyipályas vonalakon a kisteljesítményű motorokkal rendelkező BKVT Q típusú motorkocsik. Ezek kiváltására 21 db.2900-as motorkocsit hegyipályásra alakítottak át, azaz biztonsági fékkel és kettőstekercselésű sínfékkel látták el. Az 1000-esek acélvázasításával azonban hamar kiváltották ezt a típust, azaz 1960 körül elkerültek ezek a kocsik az 56-58-59-es vonalról. A többi 2900-as és 3000-es motorkocsin jelentős átépítés nem történt.

1961 után a 2900-as motorkocsikat ikerkocsivá alakították. Ekkor a 2900-2950-es pályaszámcsoportból a 2951-2199-es pályaszámcsoportba lettek a kocsik átszámozva. A kocsik saját berendezéseiket megosztva lettek párosítva, azaz motort és menetkapcsolót nem cseréltek. A késöbbiek során is csak az eredetileg a tengely végén lévő légsűrítőt cserélték le motorosra. A kocsik a későbbi ikresítésekhez hasonlóan nem bontható merev csatlórúddal lettek összekapcsolva.

A kinyert BSzKRt 935-ös motorokkal a lőrinci ikerkocsikat szerelték fel, amiknek a motorjait a csuklós villamosok gyártásához használták fel.

A 3000-es kocsikat 1966-68-ban ikresítették. A hasonlóságok miatt eredetileg a kiürült 2900-2910-es számokra számozták át őket, de még az ikresítés alatt a 3050-3065-ös pályaszámokra kerültek vissza.

Mindkét ikerkocsitípus a Ferencváros kocsiszín vonalain szolgált a '70-esévekben (13, 20, 30, 31, 51). A kocsikat 1977 és 1980 között selejtezték.

A 436-os a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban látható.

A 2964-es motorkocsivá visszaalakítva Amszterdamban közlekedik nosztalgiajáratként:

447 -> 2911 -> 2989; 470 -> 2934 -> 2988
454 -> 2918 -> 2971; 464 -> 2928 -> 2970	450 -> 2914 -> 2987

Vissza