Ebben a kis összeállításban röviden bemutatom a Vizafogói vontatóvágány történetét annak kiépítésétől megszűnéséig. Mivel Juhász Erzsébet bal parti körvasútról szóló lent hivatkozott cikke igényes részletességgel bemutatja a vonalszakasz kiépítésének és a korabeli iparvágányok kialakulásának körülményeit, ezért - nem akarván az ott leírtakat ismételni - elsősorban a vontatóvágány hanyatlását és megszűnését tárgyalom részletesebben, illetve igyekszem az ottani cikkben nem szereplő ábrákat, kiegészítéseket fűzni a témához. Természetesen a történet teljességéhez a vontatóvágány kiépítéséről is szólni kell, így ennek rövid áttekintése során bizonyos ismétlések, átfedések az említett dokumentummal előfordulnak.

AVizafogói vontatóvágány tulajdonképpen az 1889-ben kiépült Dunabalparti Körvasút része, mely utóbbi Kőbánya felső állomás tehervágánykörzetéből kiindulva Rákos állomás előtt északra fordulva Rákosszentmihály és Pestújhely érintésével, a mai zuglói körvasút elődjeként épült ki Angyalföld állomásig, majd annak végponti váltókörzeténél  nyugati irányba fordulva, áthaladt a Váci út fölött, dél felé vette az irányt és a Cserhalom utca-Esztergomi út nyomvonalán haladt dél felé, át a későbbi Árpád híd alatt, keresztezte a Dráva utcát is és egészen az akkori Viktória töltésig (Tutaj utcáig) tartott. A mai Árpád híd és a Révész utca között egy négy vágányos állomása is épült, ezt hívták Lipótvárosi teherpályaudvarnak (a későbbi Vizafogó teherpályaudvar elődje). A Révész utca-Tutaj utca közti szakasz az állomás 630 méter hosszú kihúzóvágánya volt.


Egy évvel később, 1890-ben ehhez csatlakozva épült ki a Markó utcai vontatóvágány, amely a Pannónia, Kárpát, Hegedűs Gyula és Szemere utcákon keresztül további 1730 méter hosszban haladt dél felé, keresztezve a  Lipót (Szent István) körutat és egészen a Markó utcáig tartott. Érdekes elgondolni, hogy a vágány a Parlament mögött két utcányira végződött. Apró érdekesség, hogy ekkor még nem létezett az Újpesti (Északi Összekötő) vasúti híd és az esztergomi vasútvonal, így 1896. évi kiépülésükkor azok csatlakoztak a bal parti körvasúthoz, és nem fordítva, ahogy azt a későbbi elrendezés alapján gondolnánk.


A körvasút ezen szakaszának és a vontatóvágánynak a kiépítését az ide települt ipari létesítmények, elsősorban malmok vasúti szállítási igénye indokolta. A körúttól délre ebben az időszakban 3 gőzmalom rakodott. A vontatóvágány ekkori legnagyobb kiterjedése csak rövid ideig állt fenn. A körúton belüli malmok forgalma a vártnál kisebb volt, és útban voltak a belváros kiépítésének. Így 1898-ban a Lipót körúti csatlakozást elbontották, a vontatóvágányt megrövidítették, az érintett malmokat és fatelepeket pedig kitelepítették. Ettől kezdve megkezdődött a vontatóvágány lassú visszafejlesztése. Ezt a tendenciát erősítette az első világháborút követő trianoni döntés, mellyel az ország területének jelentős csökkenésével együtt az itteni malmok forgalma is visszaesett, azok sorra zártak be. 1921-re a vontatóvágány tovább rövidült, a Thurzó utca vonalában végződött. 1908-1921. közötti elrendezését az alábbi rajzok szemléltetik.

Újlipótváros telkeinek rendezésével, a város beépített részének terjeszkedésével a felhagyott gyártelepek nagy részét lebontották és helyükre lakóházak épültek. Így az ipari terület fokozatosan észak felé szorult vissza, melyet követett a vontatóvágány rövidülése is, helyét pedig lakóterületek vették át. Az 1909-es helyszínrajzon megfigyelhető ez az állapot.

1912-ben a Lord és Társa fatelep északabbra, a Váci út mellé költözött, a Pannónia Gőzmalom megszűnt. 1928-ban a Parkettagyárat lebontották, és helyén alakították ki a Szent István parkot. Természetesen a vágány rövidítése nem jelentette egyidejűleg a teljes vontatóvágány forgalmának csökkenését. Ahhoz folyamatosan csatlakoztak újabb iparvágányok, illetve egyesek megszűntek. A malomipar leépülésével az élelmiszeripari jellegű gyártelepeket (gőzmalmok, ecetgyárak, illetve vegyészeti és fafeldolgozó üzemek) fokozatosan felváltották a gépjavítók, vasöntödék, vas- és fémipari gépműhelyek, gépgyárak. A forgalom felfutása a Lipótvárosi teherpályaudvar további vágányokkal történő bővítését tette szükségessé. A Váci út térsége igazi ipari övezetté változott.

A két világháború között sok változás nem történt, a vontatóvágány hossza nem csökkent tovább. Az 1930-as évek második felében a Lipótvárosi teherpályaudvar neve Szentistvánvárosi teherpályaudvarra, míg Angyalföld állomásé Magdolnavárosra változott.


A II. világháború után a cégek egy része megszűnt, jelentős részük pedig átalakult. Az Erzsébet Gőzmalom súlyosan megsérült, a háború után malomként már nem működött tovább. Nagyobb változást a Sztálin (Árpád) híd felhajtóinak megépítése és a híd 1950. évi átadása jelentett. A vontatóvágányt felüljárón keresztezték, azonban a felhajtók építésekor a pályaudvar területének egy részét is igénybe vették. Mivel az Újpesti vasúti hidat a világháborúban felrobbantották, ezért a Sztálin hídon keresztül hídpótló vasúti szükségforgalmat szerveztek Óbuda-Filatorigát-Flórián tér-Sztálin híd-Vizafogó-Angyalföld átmenetben. A hídon a tehervonatokat L III-as hév mozdonyok vontatták. A szükségforgalom a Vizafogó-Angyalföld szakasz forgalmát nagy mértékben növelte.

Ez az állapot 1955-ig, az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig tartott. Ebben az időszakban az intenzív iparosítás növelte a vasúti forgalmat, mely ekkoriban élte fénykorát. A fuvarozott áruk nagy része nyersanyag, tüzelőanyag (elsősorban szén) és vasáru volt.


1955-ben (az időközben Lipótvárosiról átkeresztelt) Vizafogó teherpályaudvaron az alábbi cégek rendelkeztek iparvágány-csatlakozással, rakodóval, vagy rakhelybérlettel:

Ferroglóbus II. sz. telep, Nemesacél és Ferroglóbus V. sz. telep Maszolaj, Ferroglóbus IV. sz. (Ábelesz) telep, Fővárosi Erőmű Révész utcai telep, Fővárosi Erőmű Csáky utcai telep, Fővárosi Erőmű Váci úti telep, Fővárosi Útépítő Vállalat, Ferroglóbus III. sz. (Révész) telep Közlekedési Építő Vállalat, Tüker IV. sz. telep,

Terményraktározási Vállalat IV. sz. telep, Gyapjúmosó és Finomposztó Gyár, Budapesti Fűrészek Parkettázó Üzeme, ÉM. Parketta Raktár, IBUSZ Vágány (Honvédség) Fürfa Mintatelep, Fővárosi Tanács Tüzelőszer elosztó, Fővárosi Gázszolgáltató és Fejlesztő Telep, Budapesti Fürészek Rönkfa telep, Budapesti Fűszer és Édesség Kereskedelmi Vállalat, Méhes,

Rézhenger, Acélöntő és Csőgyár, Műkő és Kőipari Vállalat, Geodéziai Intézet, Kőraktár, Vegyipari Készletező Vállalat, Láng Gépgyár, Magyar Acélárugyár, ÉM. 21/9 Építőipari Vállalat, Ferroglóbus I. sz. telep

 A szállítási igények növekedésével Vizafogó állomás áruforgalma is meghaladta a háború előtti legmagasabb szintet. 1959-ben az ide állomásított két M 31-es sorozatú dízelmozdony és egy 370-es sorozatú gőzmozdony 40 iparvágány, 20 rakhelybérlet és 4 közforgalmú rakodó napi ötszöri kiszolgálását végezte. Az állomás éves kocsiforgalma meghaladta az 50 ezret. Rákosrendező-Vizafogó közt a körvasúti XXV. számú fordaszerelvény napi öt menetben hozta-vitte a vasúti kocsikat. 1961-ben a MÁV a 370-es sorozatú gőzmozdonyt M 31 sorozatú dízelmozdonyra cserélte. A változáshoz kapcsolódva a Meder utca felé - Vizafogó és Angyalföld közöt - kiágazó 5 iparvágány kiszolgálását Vizafogó állomás mozdonyai vették át. A körvasút XXV. számú fordaszerelvénye Angyalföldig közlekedett, a vizafogói elegyátadás itt történt.
Az 1960-as évek elején a térségben elinduló lakótelep-építések folytán megkezdődött a Vizafogói teherpályaudvar és a kapcsolódó iparvágányok lassú, majd egyre gyorsuló leépülése. Az alábbi, 1963-as ábrán a még meglévő iparvágányok nagy része használatban volt.

Az iparvágány-hálózat elrendezése 1963-ban, korabeli légifotók alapján,

illetve egy katonai térképen ugyanebből az időszakból

A fenti rajzon kékkel a korabeli villamosvonalakat ábrázoltam, feketével pedig a vasúti vágányokat. A villamossíneket abban az időben számos ponton keresztezték iparvágányok: a Dráva utcát a Pannónia és a Visegrádi utcáknál, a Váci utat pedig a Mura/Angyal, Turbina/Fáy és a Véső/Apály utcáknál.


Ugyan használaton kívül, de két vasút-villamos csatlakozás is létezett még ekkor: a Dráva utcában a Kő térnél, illetve az Árpád hídon a Népfürdő utcánál.


A vontatóvágány fekete krónikája a Dráva utcai keresztezéshez kapcsolódott. A Dráva utcán áthaladó tehervonat 1963. június 23-án az itt közlekedő 15-ös jelzésű villamossal ütközött. Az 1600-as sorozatú motorkocsit a MÁV szerelvénye a vágányról kilökve az útmenti vezetéktartó oszlopnak nyomta.

A Dagály utcai lakótelep építését 1961-ben kezdték el. Az építkezés jelentős befolyással ugyan még nem volt a Vizafogói pályaudvar életére, de annak északi oldalán néhány iparvágány megszűnt.

A lakótelep építése az Árpád hídtól észak felé tekintve

Légifotó Vizafogó térségéről az 1960-as évekből, balra a Margitszigettel

1963-ban megszűnt az Ásványőrlő, a rákövetkező évben pedig elbontották az OKGT (volt Maszolaj) telepre vezető, a Váci utat a Véső és Apály utcáknál keresztező iparvágányt. Az Elektromos Művek Váci úti telephelyére irányuló szénszállítmányok elmaradásával megszűnt az ide vezető iparvágány is, melyet 1967-ben bontottak el Dráva utcai keresztezésével együtt. Ugyanebben az évben épült meg a Szikra Lapnyomda "B" épülete (a 2000-res években Sconto bútoráruház) a Vizafogói teherpályaudvar keleti oldalán, újabb rakodóterületeket elvéve. Ebben az időszakban Vizafogón már csak egy tartalékmozdony dolgozott.

A Szent István körút-Váci út-Dráva utca-Duna part által határolt Újlipótváros rendezéséről az 1970-es évek elején döntöttek. Az itt található ipari területeket a város körbenőtte, a gyárakat ki kellett üríteni és fel kellett számolni. Ez a folyamat 1975. körülig ment fokozatosan végbe. Az egyik utolsó működő gyártelep a Parkettagyár volt, a vontatóvágány legdélibb végén.

A Parkettagyár a megszűnése előtt. Azért valljuk be, elég anakronisztikusan hat a füstölgő gyárkémény a lakóépületek között.

Lebontott gyárak, kiürített telepek a 15-ös villamos vonala mentén

A gyárak és ipari telephelyek megszűnésével együtt felszámolták az iparvágányokat is. A funkcióját vesztett vontatóvágányt 1976-ban a Dráva utcáig bontották vissza, majd 1977-ben megszűnt a 15-ös villamos is. Helyükre 1976-1979. között felépült a Kárpát utcai lakótelep.


A teherpályaudvar forgalmát tovább csökkentette, hogy a 70-es évek elején a Révész utcai erőmű tüzelését pakuráról gázra állították át, amely immár nem igényelte a vasúti szállítást, mert csővezetéken érkezett. Az Árpád hídtól északra azonban ebben az időszakban még élénk ipari és szállítási tevékenység folyt.


Az erősen megcsappant forgalmú Vizafogói teherpályaudvaron a 70-es években használaton kívüli gőzmozdonyokat tároltak, melyekről viszonylag sok fotó maradt fenn, hála az akkori vasútbarátok lelkes tevékenységének. Az alábbi képek csak illusztrációként szolgálnak, aki az összes fotót meg kívánja tekinteni, az látogasson el a képtárba.

Múzeumi célra megőrzendő gőzös a felvételi épület előtt 1972-ben	A teherkocsik mellett leállított gőzösök sora 1972-ben	A gőzmozdonyok egy részét itt is bontották szét
Háttérben a Szikra nyomda épülete	A korábbi nyüzsgő életet a nyugalom váltotta fel	Háttérben a gáztartály vázszerkezete
Selejtsor az állomásépület előtt	A háttérben kimúlófélben lévő ipari területek	Vizafogó látképe 1980-ban egy gőzmozdony tetejéről

A térségben az ipari tevékenység az 1970-es években fokozatosan visszaszorult, az iparvágányok üresen álltak, vagy megszűntek. Vizafogó teherpályaudvar egy nyüzsgő állomásból egyre inkább egy álmos tárolópályaudvarrá vált. A környék 70-es évekbeli hangulatát mutatják az alábbi képek.

Villamospálya-felújítás, háttérben az állomással

Kettős gőzmozdonykerítés

Mai szemmel rá nem lehet ismerni a környékre

Ekkoriban már nem volt önálló tartalékmozdony Vizafogón, azt Angyalföldről szolgálták ki az ún. vizafogói menettel. 1977-79. között a pályaudvar területének egy újabb része veszett el, mivel ott épült fel a Szikra Lapnyomda hatalmas "C " épülettömbje.


1980-ban Vizafogó állomáson a szét nem bontott gőzmozdonyokat összegyűjtötték és elvitték a Landler Jenő Járműjavítóba (Istvántelek). Sok közülük ma a Vasúttörténeti Parkban (Füsti) van kiállítva. Az állomáson ezután javításra váró teherkocsikat tároltak.
Újabb nagy változások kezdődtek 1982-84. között. Ekkor épült fel a pályaudvar Duna felőli oldalán a Vizafogói lakótelep 1. üteme. A korábban még megmaradt iparvágányokat ekkor számolták fel.


1981-ben hozzáfogtak az Árpád híd kiszélesítésének és átépítésének. Ugyan a Vizafogó teherpályaudvar forgalma ekkorra már minimálisra csökkent, de a híd alatti összekötő vágányt és a teherpályaudvart az átépített híd 1984-es átadásakor még meghagyták. 1982-ben megszűnt a villamosközlekedés a Váci úton, a vágányokat a keresztező iparvágányokkal együtt elbontották.

Képek az Árpád híd átépítéséről, alatta a vontatóvágánnyal

Ebben az időszakban a kocsik tárolásán kívül egy hulladékvas telepet szolgáltak már csak ki Vizafogóról, illetve az Árpád hídtól északra lévő üzemek (Láng Gépgyár, Angyalföldi Erőmű, Csavargyár és Magyar Hajó-és Darugyár) kiszolgálómenetei jártak körül az állomáson. Ez az állapot egészen 1987-ig tartott, amikor eljött a vég, és az erősen leromlott állapotú Vizafogó állomást megszüntették, a megfogyatkozott vágányokat fölszedték.

Az állomásépület 1986-ban Vágányhálózati rajz a megszüntetés előtti állapotról »

A felvételi épület a megszüntetéskor, előtérben felszedett keresztaljakkal

Az állomás területén 1987-89. között felépült a Vizafogói lakótelep 2. üteme. Az állomásépületet meghagyták, később szépen felújították. A mögötte lévő részen egy nagy területet üresen hagytak. A lakótelep négyemeletes házai főképp az állomás déli részén épültek fel. A vontatóvágány az Árpád híd északi oldaláig rövidült.


Ebben az időszakban (a most már ténylegesen vontatóvágánnyá vált) Vizafogói vontatóvágányon még javában folyt az élet. A hajógyárból külön rakmintás vonatok indultak Záhony felé darurészekkel. Havonta volt rá eset, hogy három-négy daru komplett anyagát küldték el.


Az 1980-as évek vége felé ugyanakkor már érezhetően csökkentek a vasúti szállítások a még működő üzemekből is. A kiszolgáló gép körüljárásának biztosítása érdekében a Rákospatak és a Csavargyár utca között egy hosszú kitérőt építettek. A vontatóvágány 1988. évi elrendezését egy korabeli légifotó segítségével az alábbiakban szemléltetem.


A rendszerváltást követően felgyorsult a térség iparának hanyatlása, a vasúti szállítások tovább csökkentek. 1994-ben megszűnt a Csavargyár és a Hajógyár. Előbbi helyén nyílt a Reno udvar és egy barkácsáruház, utóbbit egy műemlék csarnok kivételével teljesen elbontották. Az Angyalföldi Erőmű is megszűnt az 1990-es évek végén. Ekkoriban már csak a Láng Gépgyárban, illetve a Meder utcánál egy építőanyag-telepen volt vasúti kiszolgálás.


A vontatóvágány hossza az 1990-es második felétől ismét csökkenésnek indult, amivel megkezdődött a vég. 1996-ban még használták a vontatóvágányt, az Angyalföldi Járműparádé mozdonyai ide álltak félre. Később a vágány Árpád híd felőli végét autóparkoló foglalta el, majd 1999-re a Vizafogó utca és Dagály utca közti szakaszt egy logisztikai cég kerítette el. Itt kezdetben még voltak vasúti szállítások, de azok 2001-re megszűntek.  2000-ben az erőműbe vezető iparvágányt és hidat felszedték, 2001. elején pedig a kitérővágányt bontották fel, valamint a Meder utcai építőanyag-telepen is megszűnt a forgalom, a vágányokat itt is elbontották. Ekkorra a vontatóvágány forgalma teljesen megszűnt, annak Dagály utcától délre fekvő részét felbontották. A 2001. márciusi állapotokat Szelényi Gábor alábbi képei illusztrálják. További képek a Képtárban.

A Dagály utcától délre lévő szakaszt már felszedték	Híd a Rákospatak felett	A volt csavargyári kiágazás
Balra a hajógyárba vezető vágány	A hajógyár megmaradt műemléki csarnoka igen romos állapotban	A vágány a Duna Plaza mögött ment fel egy töltésen

A Láng Gépgyár (2000-től ABB, majd Alstom) telephelyen belül megmaradt vágányhálózatát belső szállítási feladatokra időnként még felhasználták.


2003-ban a Kendergyár helyén felépült a Tesco áruház, az ide vezető iparvágányt felszedték. Ekkor a vontatóvágány a Rákospatakig még járható volt, de csak pft. menetek használták. Aztán az év vége felé megkezdődtek már a bontások. Istvánfy Péter képes összeállítása 2003. decemberéből az alábbiakban mutatja be az akkori állapotokat. További képek a Képtárban.

A Rákospatak feletti híd még ép	A volt csavargyári kiágazás a semmibe vezet	A kapun túl már nincsenek vágányok
Ezt a szép és jellegzetes vasúti őrházat azóta sajnos lebontották	A kihalt Meder utca	Itt csatlakozott be a vontatóvágány Angyalföld állomásba

A Vizafogói vontatóvágányt 2003-2006. között teljesen felszedték. 2009-ben a Váci út és Angyalföld állomás közti töltést is elbontották. Ezzel a vontatóvágány története véget ért. A Váci út feletti vasúti híd azonban 2014-ben még állt.

Az oldalt összeállította: Fejes Balázs 2014. október