 |
A BKVT legkisebb motorkocsijai - a J típus |
 |
|
A BKVT legkisebb motorkocsijai - a J típus |
|
Műszaki adatok:
|
|
|
|
|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Böcker légfék villamosfék |
Böcker légfék |
A BKVT 320-as pótkocsi a Vágóhídi kocsiszínben. |
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1897-ben húsz pótkocsit szerzett be a Ganz gyártól. Ezek a járművek 301-320-as pályaszámot kaptak. |
 ű
A BKVT 308-as J típusú motorkocsi a 709-es R típusú pótkocsival, az 1900-as években. (Ismét megfigyelhető a pótkocsi egyik lezárt ajtaja.) |
Ezeket a pótkocsikat is - hasonlóan a C típushoz - motorkocsivá szerelték
fel. 1902-ben a 301-est, majd 1903-ban a 302-319-es
kocsikat építették át. Ezzel jött létre a J típusú motorkocsi, amely a
BKVT legkisebb motorkocsi típusa lett.
Az átépítéssel együtt az üléseket is átrendezték az utastérben. Eredetileg 16 ülésesek voltak kétoldali hosszüléses elrendeződésben. Ezt azonban átrendezték az egyik oldalon: tíz keresztülést alakítottak ki, ezzel 18-ra módosult az ülőhelyek száma. Ezt az tette szükségessé, hogy a hatóság megtiltotta a villamosokon az álló utasok szállítását. Az első világháború körüli megnövekedett utasszám azonban ezt a rendelkezést betarthatatlanná tette. |
Ez a kép az Astoriánál készült, a '30-as években. A 19-es viszonylat szerelvényébe egy J típusú pótkocsi van besorolva. |
1923-ban a BKVT kocsikat átvette a BSzKRt. A motorkocsiknak az 1600-as pályaszámsorozatot jelölték ki, azonban az elavult felszerelésű motorkocsikat nem használták tovább. 1924-25-ben ismét pótkocsivá alakította át az újonnan létrejött vállalat, ekkor a járművek az 5300-5319-es pályaszámot kapták. |
Az 5314-es pótkocsi Hungária kocsiszínben, a '40-es években. |
Két pótkocsi sérült meg olyan súlyosan a II. világháborúban, hogy selejtezni kellett 1946-ban: ez az 5306-os és az 5307-es volt. 1951-ben ezeket a lyukakat a pályaszámtömörítéssel pótolták: az 5318 -> 5306IIés az 5319 -> 5307II átszámozással. |
1951-től a J típusú pótkocsikat elkezdték eladni vidékre. Először a sorozat végén lévő kocsikat adták el, majd 1953-ban az utolsó kocsit is kivonták Budapesten a forgalomból.
A PKV 7+60-as vezérlőpótkocsis szerelvény Pécsen, a Széchenyi téren. |
Pécs két J típusú kocsit vett át: 1951-ben az 5316-ost és 1952-ben
az 5314-est. Ezek itt 59-es és 60-as pályaszámot kaptak.
A két pótkocsit vezérlőpótkocsivá építették át, és állandó jelleggel a
PKV 6-os és 7-es motorkocsijához csatolva közlekedtek.
A két szerelvény a villamosvasút 1960-as megszüntetéséig járt Pécsen. A 7+60-as szerelvényt átvette Debrecen, a 6+59-est selejtezték. |
A DKV 41+42-es (ex 1309, 5317) szerelvénye a Pesti utcán, az 5-ös vonalon. A két kocsi oldalfalának összehasonlításából látható a két kocsi eltérő eredete. |
1952-ben két pótkocsit vett át Debrecen (5317, 5315).
Ezeket az 1949-ben Debrecenbe került két Q kocsihoz csatolták vezérlőpótkocsinak
42-es
és 44-es pályaszámon. Az első 41+42-es szerelvény
építése 1951. decemberében elkezdődött; a helyi sajtó szerint XII. 21-ére
- Sztálin születésnapjára - elkészültek, de az üzembehelyezése 1952. januárjára
húzódott át. A mellékelt képen megfigyelhető, hogy vezérlőpótkocsis kivitele
ellenére mindkét kocsin volt áramszedő.
A 43+44-es szerelvény motoros tagját 1954-ben lecserélték. 1955-ben a 44-esre motor kerül (azaz a vezérlőpótos szerelvényből valódi ikerkocsi készült- eltérő jármű típusokból). Ekkor megcserélték a két kocsi pályaszámát, így lett a 44-esből 43-as. A két szerelvényt 1963-ban selejtezték. |
A volt pécsi 7+60-as vezérlőpótkocsis szerelvény a debreceni kocsiszínben, 93+94-es pályaszámon, a '60-as években. |
A Pécsről átvett 7+60-as szerelvényt DKV 93+94-es pályaszámon vették állományba. Ezt a szerelvényt 1967-ben selejtezték. |
A DKV 130-as (ex 5311-es) pótkocsija a '60-as években, a kocsiszínben. |
1953-ban további két pótkocsi került Debrecenbe, az 5311-es
DKV 130-as számon állt forgalomba.
Ugyanekkor került az 5312-es is Debrecenbe, ennek ugyan kijelölték
a 132-es számot, de végül ez a kocsi nem lépett üzembe (valószínűleg a
leromlott állapota miatt), noha a járművet hivatalosan csak 1955-ben selejtezték
(?).
A DKV 130-ast 1963-ban selejtezték. |
Az SzVV 6-os motorkocsi a Savaria úton, a '70-es években. |
1952-ben az FVV leállította az 5309-es és az 5310-es
pótkocsikat. Ezeknek a szerekezetét a Dózsa főműhelyben átalakították:
ötablakos acélvázas(?) szekrényűek lettek, és 1000 mm-es tengelytávúra
építették
át. Még ebben az évben XII. 21-én (Sztálin születésnapja...) Szombathelyre
kerültek, 6-os és 7-es pályaszámon.
Ezek a motorkocsik is - a volt BSzKRt sínautókhoz hasonlóan - egy Unió motoros kivitelűek voltak, légfék nélkül. |
Az SzVV 7-es a kocsiszínben, a villamos utolsó napjaiban, 1974-ben. |
A két motorkocsi egészen a villamosvasút megszűntetéséig közlekedett,
1974. VIII. 20-ig. A megszűntetés napján az utolsó villamos a 6-os
volt.
A 6-os Grazba került, az ottani Maria Trostban lévő villamos-múzeumban volt félreállítva. 2003-tól a jármű Szentendrére került kiállításra. A 7-es is megvan, ez Szombathely Olad városrészében van valahol egy ház udvarán. |
Az SzVV 6-os kocsi Graz-ban. |
Az SzVV 7-es kocsi Szombathelyen. |
Az SzVV 6-os felújítása elött, már Szentendrén. |
Az SzVV 6-os a múzeumban, egy pőrekocsin. |
Az SzVV 6-os utastere. Az elrendezés érdekessége, hogy a kocsi végén lévő ülések a peron felé néztek. |
Az SzVV 6-os vezetőállása. Baloldalt egy átalakított Unió menetkapcsoló, középen a homokoló, jobboldalt a kézifék látható. |
Felhasznált irodalom:
[1] - Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György-
Régi
magyar villamosok
[2] - A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada
I-II-III.
[3] - A 100 éves budapesti villamosvasút története -
Lovász István táblázatai
[4] - A budapesti közúti vasút 100 éve
[5] - Járműállomány kimutatások: 1941.
[6] - A 2D Videóstudió filmje a Szombathelyi villamosról
(DunaTV)
Rövidítések: