Miskolc villamosai és az MDV gőzmotorkocsijai


Részletes állományi adatok

Kis Ganz kocsik

 
Miskolcon 1897. július 10-én indult meg az első villamosvonalak forgalma a Tiszai pályaudvar és a Verestemplom között, illetve a Búza tér és a Népkert között. A megnyitásra a Miskolci Városi Villamos Vasút (MVV) kilenc motorkocsit és négy pótkocsit szerzett be a Ganztól, 1-9-es illetve 50-53 pályaszámmal. 

A járművek kialakítása hasonlított az ezidőtájt a Ganz által gyártott újpesti (BURV) és pozsonyi villamoskocsikra. Ezek is rúdáramszedős kivitelűek voltak eredetileg. Az alváz és csapágyvezetés jellegzetes kialakítása is hasonló volt a többi város kis Ganz kocsijaihoz.

MVV 5
Az MVV 5-ös motorkocsija eredeti kialakításában
1906-ban a pótkocsik közül hármat motorkocsivá alakítottak (50-52 -> 10-12). Valamikor ezidőtájt áttértek a motorkocsikon a rúdáramszedők használatáról az egyszerűbb líraszedőkre. A negyedik pótkocsit (53) 1920-ban 41-esre számozták át, de pótkocsi maradt. 

Az MVV kis motorkocsijai közül kettőt (3, 7) 1924-ben Újvidékre adták át, az ottani kocsiszíntűzben elégett villamosok pótlására. A többi kis MVV motorkocsi 1937-ig közlekedett (főként a hejőcsabai vonalon), utána részben átépítették őket csuklósra, részben pótkocsiként használták őket. A 2-est és a 6-ost 1944-ben selejtezték a 41-es pótkocsival.

MVV 8
Az MVV 8-as egy idilli képen az MVV Baross úti forgalmi telepén az 1900-as években. A kocsi már líraszedős kivitelű
Az 1906. július 11-én megnyílt Miskolc - Diósgyőri Helyiérdekű Vasút (MDV) az MVV kocsik mintájára rendelt a Ganztól 4-6-os pályaszámon villamos motorkocsikat. Ennek a három kocsinak az ablakkialakítása eltért az MVV kocsiktól: a négy kis ablak helyett kettő nagy lett kialakítva. 

Az MVV-vel való pályaszámazonosság elkerülése végett a 4-5-öst 13-14-re számozták át, 6-os viszont maradt eredeti számán (ez a fajta következetlenség jellemző maradt az MDV-re). 

Az MDV kis motorkocsijai 1944-ig voltak üzemben, ekkor selejtezték őket. A 13-as és a 6-os balesetes lett 1944 illetve 1943 első felében, majd a forgalmi telepen légitámadás során súlyosan megsérültek. Ebben az évben selejtezték is őket, a 14-essel egyetemben.

MDV 6
Az MDV 6-os új állapotkori felvétele
A magyarországi villamosok között különlegesség volt az MDV 100-as motorkocsija. Ezt 1908-ban szerezték be, és ezen a motorkocsin postaszakasz is üzemelt. Ennek következében a jármű tartozéka volt egy postaláda is.

Ez a motorkocsi is 1937-ig volt forgalomban, ezután félreállították, majd 1944-ben szintén selejtezték.

MDV 100
Az MDV 100-as motorkocsija új állapotban
Az MVV és MDV kis motorkocsijai:
eredeti pályszámok
MVV 1-9
MVV 50-53
MDV 4-6
MDV 100
ütközők közötti hossza
...
...
7 204 mm
7 504 mm
tengelytáv
2 250 mm
ülőhelyek 
16
16
16
9 postaszakasszal
motortípus
T 16
-
TM 16
TM 16
teljesítménye
1 x 20 LE
-
1 x 25 LE
1 x 25 LE
A motorkocsik légfékkel nem voltak felszerelve.
Részletes állományi adatok
MVV 6
Az MVV 6-os dongatetősre lett átépítve a két világháború között
1937-ben az MVV 8, 9-esből 28-as pályaszámon egy csuklós-átjárós motorkocsi készült. Ezután a 28-astól eltérő kivitelben további három egyforma csuklós kocsi készült 1941-44-ben 29-31-es számon. Az utóbbiaknak az eredeti homlokfaluk maradt meg, a 28-asé jobban át lett alakítva. Emellett a 28-ason négy egyforma oldalablakot alakítottak ki. A járművek homlokfali peronjain felszállósávjait megszűntették zárt vezetőállást képezve ki; az utascsere a középső két ajtón történhetett. 

1949-ben a két kocsirész pályaszámait szétválasztották, az áramszedős rész pályaszáma elé egy 1-es került.

MVV 28
Az MVV 28-as pályaszámú csuklós kocsijának jellegrajza. A kocsirészek dongára átalakított tetőszerkezete a csuklórésznél is lekerekített volt
Adataik: 
eredeti pályaszámok
MVV 28
MVV 29-32
ütközők közötti hossza
14 180 mm
14 280 mm
ülőhelyek száma
2 x 18
2 x 16
motor
T 16 (2 x 20 LE)
TB 5 (2 x 36 LE)
A 30-31-es 1947-ben TR 4,5/14 (60 LE) motorokkal.
Részletes állományi adatok

1950-ben az átjárást megszűntették a csuklósokon. A 28+128-ast 1951-ben selejtezték. 1952-ben (?) a 31+131-esből 33+34 lett, 1956-ban (?) a 30+130-es lett 31+32-es. A három egyforma szerelvény 1956-57-ig közlekedett a hejőcsabai vonalon. 

MVV 29
Az MVV 29-es csuklós motorkocsija új állapotban

Gőzmotorkocsik és mellékkocsik

 
A Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút érdekes járműbeszerzési koncepciót alkalmazott. A vonalán az egyenletes utasforgalom mellett a vasgyári műszakváltáskor fellépő lökésszerű forgalomra is fel kellett készülnie (ekkoriban a Vasgyár már 3000 munkást foglalkoztatott). Ezért vásárolt három Ganz gyártmányú gőzmotorkocsit 1906-ban; ezek MDV 1-3-as pályaszámot kaptak. A beszerzésüket az indokolta, hogy az eredetileg kiépített áramellátási rendszer nem bírt volna el több villamost energiával ellátni. 

A gőzmotorkocsiknak csak az egyik oldalán volt vezetőállás. Ezért Diósgyőrben hurokvágány épült (ezt a gőzmotorkocsi-forgalom beszüntetése után megszűntették). A Vasgyárnál a mai nagy hurokban egy irányban közlekedtek, a belső végállomásnál - a Verestemplomnál - pedig fordítókorongon kellett a gőzmotorkocsikat fordítani.

MDV 2
Az MDV 2-es gőzmotorkocsija még leszállítas elött
A gőzmotorkocsik mellékkocsikkal közlekedtek, 7-10-es pályaszámmal vásároltak 1906-ban négy pótkocsit. A szerelvények légfékkel lettek ellátva. Érdemes megfigyelni a pótkocsik különleges tetőkiképzését, a dongatető lépcsőzetesen volt kialakítva. Ezt évtizedekkel később átalkították szokványosra. A gőzös szerelvények a szokásosnál szélesebbek voltak (2550 mm), ezért a pótkocsik utasterében háromszemélyes keresztüléseket és hosszüléseket alkalmazhattak, emellett a peronon is voltak ülőhelyek. A későbbi átalakításoknál két oldalt dupla keresztüléseket építettek be, valamint a peronon megszűntették az üléseket.
MDV 8
Az MDV 8-as pótkocsija gyártáskori állapotban
A gőzmotorkocsis üzem nem vált be, ezért 1910-től áttértek a villamoskocsis üzemre. A gőzmotorkocsikat is öt oldalablakos pótkocsikká alakították át: 61, 66, 67-re átszámozva. A mellékkocsikat is átszámozták 62-65-re. A pótkocsikat négy-ötkocsis szerelvényekben üzemeltették egy-egy vontató villamos motorkocsival. 

1914-ben a mellékkocsikból utánrendeltek, egy új pótkocsit vettek 67II-es számon (a már meglévő 67-estől a színe megkülönböztette: ez pirosra volt fényezve, míg az ötablakos meglévő zöld színű volt). Csak 1939-ben korrigálták a 67II pótkocsi számát 68-ra.

Munkásszállító vonat
Az MDV motor-mellékkocsijai egy ötkocsis munkásszállító vonatban1 a '10-es években
Adataik:
eredeti pályaszámok
MDV 1-3
MDV 7-10, 67II
ütközők közötti hossza
10 775 mm
9 680 mm
szélessége
2 550 mm
2 550 mm
tengelytáv
5 200 mm
4 400 mm
eredeti ülőhelyek száma
42
34+8 (a peronon)
vontatási teljesítménye
80 LE
-
Részletes állományi adatok a gőzmotorkocsikról
Részletes állományi adatok a mellékkocsikról
Széchenyi utca
A volt gőzmotorkocsik mint pótkocsik az '50-es években, a Széchenyi utcában
1955-ben (?) további átszámozás történt: 64-67 nem sorrendben 130-133-as számot kapott. 

A villamosvasúti jellegtől jobban eltérő járműveket 1958-59-ben átadták Budapestre, az újjáalakuló BHÉV-nek, cserébe volt budapesti kettősfeljárósított 4900-as pótkocsikat állítottak forgalomba Miskolcon. A három ötablakos pótkocsi P XVII-es típusjelet, és P 181-183-as pályaszámot kapott. A pótkocsik a Csepel-Határ úti járaton közlekedtek a '60-as évek közepéig. Végleges selejtezésükre 1968-ban került sor.

P 181
A BHÉV P XVII-es típusú P 181-es pótkocsija 1958-ban
Az öt négyablakos pótkocsit is átadták a BHÉV-nek 1958-ban, ahol P XVIII-as típusjelet és P 191-195-ös pályaszámokat kaptak. Ezek is a H járaton közlekedtek. Selejtezésük szintén 1968-ban történt meg.
P 195
A BHÉV P XVIII-as típusú P 195-ös pótkocsija a Dózsa-főműhelyben, 1958 körül

Az MDV átvett pótkocsija

 
1916-ban MDV átvett egy személykocsit 69-es pályaszámon. A személykocsit egyes források szerint 1893-ban gyártották a Kassai Közúti Vasútnak, majd 1905-ben került Debrecenbe. Más forrás a jármű kolozsvári eredetét valószínűsíti. Az MDV-nél 1944-ig volt állományban. 

Ismert adatai:
ütközők közötti hossza
7 000 mm
tengelytáv
2 300 mm
ülőhelyek száma
24

Állományi adatai

Adatai és kialakítása megegyezett a DHV 111-es pótkocsijával (?), ami ma kiállítva látható a Közlekedési Múzeumban 9-es pályaszámmal.

MDV 69
Az MDV 69-es pótkocsijának jellegrajza. Szerkezete jellegzetes közúti vasúti kocsi, Debrecenben, Kolozsváron illetve Kassán is közlekedett ilyen személykocsi a gőzüzemben

Ötablakos Ganz motorkocsik

 
1909-ben újabb járműbeszerzésre került sor, az MVV négy darab nagy motorkocsit vásárolt ismételten a Ganz gyártól. Ezek 21-24-es pályaszámot kaptak. A motorkocsik nagy öt oldalablakos utastérrel rendelkeztek, a peronkialakítása pedig a jellegzetes vidéki Ganz motorkocsikéval egyezett meg. A járműveket szóló üzemben tervezték használni, ezért csak közepes teljesítményű motorral lettek felszerelve. 

A 23-as kocsit 1912-ben a Gömöri pályaudvar melletti sorompónál elütötte egy vonat. Ezért selejtezni kellett.

MVV 23
Az MVV 23-as motorkocsija új állapotban
Az MDV is vásárolt 1910-ben nagy motorkocsikat, azonos típusút mint amilyet az MVV vett. Ezek 51-53-as számot kaptak. Az MDV és az MVV közösen üzemeltette ekkoriban a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr közötti járatokat azonos kocsitípussal, szólóban. A két háború között azonban az MDV kocsijai ismét csak a Verestemplomig közlekedtek (?).
MDV 51
Az MDV 51-es nagy motorkocsija, gyártáskori állapotban
Az MDV a gőzmotoros üzem beszűntetésével vásárolt olyan járműveket, amelyek alkalmasak voltak egyszerre több pótkocsi vontatására. 1910-ben kettő, majd 1914-ben egy harmadik vontató motorkocsit vásároltak 61, 62 és 73-as pályaszámmal. 

A vontató motorkocsik1 TS 100-as motorokkal lettek felszerelve. 

Az MDV 1910-től elkezdte szétválasztani az MVV és MDV járművek számazonosságait, de ezzel együtt maradtak azonosságok még a cégen belül is (a 6, 53, 61, 62, 67-es pályaszám fordult elő egy időben többször).

MDV 73
Az MDV 73-as vontató motorkocsija1 a volt motor-mellékkocsikkal a két világháború közötti években
1928-ban még egy motorkocsit vett az MDV a Ganztól, kissé eltérő felszereléssel. Ennek 56-os lett a pályaszáma. 

Az ötablakos motorkocsik adatai:
eredeti pályaszámok
MVV 21-24
MDV 51-53, 56
MDV 61, 62, 73
 ütközők közötti hossza
10 530 mm
 tengelytáv
4 500 mm 
ülőhelyek száma 
35
30
motorok 
 TG 60 (2 x 32 LE)
56-oson: TB 5 (2 x 40 LE)
TS 100 
(2 x 75 LE)

Részletes állományi adatok
MDV 56 (D)
Az MDV 56-os motorkocsija a diósgyőri végállomásnál (?) a '40-es években. A kocsinak elég lelakott kinézete van
A motorkocsikat többször átszámozták: 1940-ben a 61-62-es vontató motorkocsiját 71-72-re számozták át. 1952-ben pedig a 21-22-esből lett a 40-41-es, az 56-osból pedig 26-os. 1957-ben (?) az acélvázasítások miatt a 40-41-est továbbszámozták rövid időre 54-55-re, a 26-osból pedig 56-os. 

1951-ben pályaépítés miatt 72+73-as csatolva közlekedett. Időközben a nagy Ganz kocsik peronkialakítása enyhén változott (a négyablakosoké is): az ajtó mellett hajlított kivitelben elhelyezett három kisablak helyett kettőt építettek be. 

A tíz ötablakos motorkocsiból hatot acélvázasítottak 1958-62 között.

MKV 55 (1)
Műszakváltáskor egyes szerelvények  Tatárdomb végállomásról indultak. A kép 1961-ben készült az 55-ös motorkocsiról két pótkocsival
Hans Lehnhart
Ez a hat acélvázasítás kocsi az MDV 56 -> 26, 52, 51, 53 illetve MVV 21 -> 40 -> 54, 22 -> 41 -> 55-ös lett, amelyiknek a száma ezután 42, 47-51-re módosult. Ezek mindegyike Budapestre, a Füzesi főműhelybe lett szállítva, ahol az 1000-esekéhez hasonló ötablakos acélvázat kaptak, ám kerékátmérőjük kisebb lett az 1000-eseknél. 

Az acélvázas kocsikat 1976-77-ben selejtezték. Kettő Szegedre került SZ I-II számon szakszolgálati kocsinak. 

További leírás

MKV 51 (2)
Az MKV 51-es motorkocsija 1972-ben. Ez a jármű a fentebb látható 55-ösből lett acélvázasítva
A 24-es az 56-osra átszámozásával részben át is lett építve 1957 közül. A motorkocsi oldalfalának kialakítása megváltozott; azonban nem lett acélvázasítva. Ez lett a négy favázasan megmaradt nagy Ganz kocsik egyike, amelyik 1975-ig üzemelt.
MKV 56 (1)
Az MKV 56-os motorkocsija a '60-as években, az Ady hídnál
A 71-73-as MDV eredetű vontató motorkocsik is favázasak maradtak. Ezek is 1975-ig közlekedtek, ekkor selejtezték őket.

A 72-est megmaradt, nosztalgiajárműként megmaradt. Először Miskolcon közlekedett, Szegeden is járt. Jelenleg Szentendrén van kiállítva. 

A 71-es vagy 73-as motorkocsit használták az Utánam srácok című TV sorozatban szerepelt.

MKV 72 (1)
Az MKV 72-es motorkocsija a '70-es évek elején
Lakos Rudolf
Utánam srácok
Részlet az Utánam srácok TV-sorozatból, ez a 71-es vagy a 73-as
72
A 72-es nosztalgia kocsi
Lakos Rudolf
72
1983-ban Szegeden, az Anna-forrásnál
72
Szentendrén
Izsó Zoltán
előbb A 72-es (eredetileg MDV 62-es) nosztalgia kocsi nem felel meg egyik korábbi állapotának sem: a fényezése, a peronablakozása sincs egységesen kialakítva. A későbbiekben várható a hibák kiigazítása. A gyártáskori állapotáról az MDV 61-es képe alapján lehet benyomást szerezni. 

A két képen láthatjuk, hogy időközben a jármű belsőjét is átépítették, a tetőszerkezetet borítását lecserélték. 

később
1 - Egy ötkocsis szerelvény láttán az olvasó biztosan elgondolkozik azon, hogy milyen sebességgel képes egy ilyen jármű közlekedni (hasonló vontató motorkocsik üzemeltek Miskolcon kívül Pozsonyban, illetve a BLVV vonalán is). A járművek az akkori időszak legnagyobb teljesítményű motorjával volt ellátva, a TS 100-assal, amelynek elegendően nagy indítónyomatéka volt. Ilyen teljesítményű motorjai voltak (TSA 100-as típusú) a budapesti 1000-eseknek, amelyek szólóban üzemelve képesek voltak az 50 km/h-t is elérni (azaz a mai UV-k menettulajdonságaival rendelkezett). A TSA 100-ashoz képest a TS 100-as kisebb sebességre volt alkalmas, de ezzel arányosan még nagyobb vonóerőt képviselt.
Sok pótkocsival az elindulás okozhatott gondot, azonban ha már felgyorsult a szerelvény, akkor már nagyobb sebességet is elérhettek. Az MDV vonalainak egyes szakaszai pedig tipikusan hosszú megállósak voltak, a Vasgyár beépített környéke és Diósgyőr községe csak az '50-es évek lakótelep építéseivel nőtt össze, addig az MDV vonala gyakorlatilag üres területen haladt keresztül. Külön érdekes lehetett a Vasgyár előtti emelkedő leküzdése, minden bizonnyal alaposan lelassultak a szerelvények.
Érdekesebb a megállás: egy ilyen hosszú szerelvény közvetlen fékkel már elég kínos. Ilyenkor a hátsó kocsik fékhatása már másodperceket késhet a vontatóhoz képest, amelyek megtolták a szerelvényt. Az MDV vonala olyan területen haladt, ahol a forgalom a vágányon gyakorlatilag nem volt, és nem is haladt túl gyorsan. Így elkerülhető volt a nehéz fékezhetőségből származó balesetek, igazából nem tudunk olyan eseményről ami miatt a hatóság a hosszú vonatokat betiltotta volna.

Négyablakos Ganz motorkocsik

 
Az MVV és az MDV az 1910-es években az ötablakosok után négyablakos motorkocsikat is vettek a Ganztól. 1914-ben a 23-as pályaszámút, 1915-ben pedig a 20 és 26-os számút vásárolta az MVV. Az MDV 1916-ben vette az 54-est. Ezek mindegyike teljesen egyforma kivitelű négyablakos laternás tetős motorkocsi volt.

1923-ban további egy-egy négyablakos járművet vásárolt az MVV (25-ös), és az MDV (55-ös számon). Ezek kivitele eltérő volt az előzőektől, dongatetősek voltak.

MVV 23
Az MVV 23II-as motorkocsija a két háború között, talán a Búza téren
A négyablakos motorkocsi adatai:
eredeti pályaszámok
MVV 20, 23II, 26, 25*
MDV 54, 55*
ütközők közötti hossza
9 480 mm
tengelytáv
4 000 mm
ülőhelyek száma
22 (a dongatetősökön 27)
motorok
TB 5 (2 x 40 LE)
* - a 25-ös és 55-ös dongatetős.
Részletes állományi adatok

A 20-as és 26-os 1944-ben légitámadás alkalmával súlyosan sérült, a 20-ast újjáépítették. 1951-ben a 25+20 csatolt motorkocsiként közlekedett pályaépítés miatt (ekkor épült a második vágány Miskolctól az Újgyőri főtérig).

MDV 55 (V)
Az MDV 55-ös motorkocsija a Szent Anna templomnál Vasgyár felé haladva a '40-es években. Ekkoriban a kis motorkocsikat használták pótkocsiként
A 20-as és a 26-os 1944-ben légitámadáskor súlyosan megsérült, a 20-ast újjáépítették. 1950-ban az MDKV megszűnésekor az 54, 55-ös 21, 22-es pályaszámú lett. 

1957-ben a 20-ast a 23-assal, illetve a 25-öst az 55 -> 22-essel ikresítették. A két ikerkocsi a 37+38 illetve a 35+36-as számot kapta. A szólóként maradt 54 -> 21-est 1959-ben (?) 10-esre számozták át. 

A szóló kocsit 1967-ben, az ikerkocsikat 1971-ben selejtezték.

MKV 37+38
Az MKV 37+38-as ikerkocsija. Megfigyelhető, hogy a négyablakos Ganz kocsik oldalsó peronablakait kicserélték egyszerűbb kivitelűre

Kassai kocsik Miskolcon

 
A Kassai Közúti Villamos Vasút (KVKV) 1914-ben vásárolt a győri Magyar Waggon- és Gépgyártól 18 motorkocsit; KVKV 1-18-as pályaszámmal. 

Kassán 1909-től 1914-ig szünetelt a városi vasúti gőz- és lóvasúti üzem a villamosítás miatt. Érdekességképpen Kassa 800 V-os vontatási feszültséget választott.

KVKV 18
A KVKV 18-as motorkocsija eredeti állapotában
A járműveken eredetileg 22 ülőhely volt, 2 db. 45 LE-s GTMH típusú motorral lettek felszerelve, amelyeket a budapesti Egyesült Villamossági és Gépgyár Rt. gyártott. 

1944-ben a közledő front elől 10 motorkocsit elmenekítettek Németországba. A háború után Berlin mellett tárolták a kocsikat a szabad ég alatt, majd 1950-ben az elhurcolt javak visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság a motorkocsikat Magyarországra irányította. A megmaradt 8 jármű további sorsáról nincs adatom. 

A képen látható jármű a 2-es számot viseli, az eredeti KVKV 2-es valóban nem lett Kassáról 1944-ben elhurcolva. A motorkocsi azonban nem azonos ablakosztású, ha valóban MWG eredetű, akkor komolyan át lett építve.

Kassa 2
A kassai 2-es motorkocsi a Karola Markanál, az ott azóta megszűntetett 3-as vonalon, 1967. szeptember 20-án. Ez lenne az eredeti MWG kocsik átalakítása?
Hans Lehnhart
A súlyosan leromlott állapotú motorkocsikat Budapesten felújították (visszakerülésükkor acél alkatrészeik megrozsdásodtak, fa alkatrészeik pedig használhatatlanul elkorhadtak). A felújítást a Dózsa főműhely végezte átalakítással: a járművek perontetejét megrövidítették, és ferde homlokfalat képeztek ki, a motorokat 550 V-osra tekercselték át, a légféket pedig lecserélték Böcker rendszerűre.

1951-ben a 10 motorkocsi Miskolcra került, ott 90-99-es pályaszámot kaptak. 

1963-65-ben motorcserét végeztek, az eredeti GTM 4/M (40 LE-s) motorjait TR 5,6/14-esre (70,5 LE-s) cserélték le görgőscsapágyasítással. Előzőleg is közlekedett már két pótkocsival, de ezután a csere után szinte kizárólag két pótkocsival közlekedett.

MKV 99
Az MKV 99-es motorkocsija egy pótkocsival az '50-es években
A motorkocsik a kalauz nélküli közlekedés bevezetésével tükrökkel és indításjelző berendezéssel lettek felszerelve. 

1971-75 között történt a volt kassai motorkocsik selejtezése. Az 1975-ben selejtezett 94-es motorkocsi volt a Kassai 1-es. Ezért Brünnbe került kiállításra 1-es pályaszámmal, azonban nem lett eredeti állapotára visszaalakítva - megmaradtak pl. a Budapesten kialakított döntött homlokfalai. 

Részletes állományi adatok

MKV 99 (1)
Két pótkocsival 1971-ben a 99-es motorkocsi a Marx Károly téren (ma Újgyőri főtéren)
Szántó Ferenc
MKV 94 (Brünn)
Müller Péter
MKV 97
Stefán Zoltán
Az MKV 94-es villamosa (volt kassai 1-es motorkocsi) Brünnben.
A 97-es motorkocsi (volt kassai 4-es) Miskolc környékén mint hétvégi ház funkcionál.

Készítette: Németh Zoltán Ádám
A képek egy része a Szentendrei múzeumban van kiállítva

Az oldalon közölt adatok tájékoztató jellegűek, a bizonytalan adatok főleg a II. világháború utáni időszakban fordulhatnak elő.
Esetleges pontosításért kérem, forduljon e-mailben a szerzőhöz, vagy a webmesterhez! Mindenféle javítást, kiegészítést örömmel fogadunk.

Felhasznált irodalom:
[1] - Berta József, Keller László - Kassai villamosok miskolci évfordulói
[2] - Berta József, Kertész István - 100 éves Miskolc város tömegközlekedése
[3] - Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György - Régi magyar villamosok