A Budapesten készült vidéki acélvázas villamoskocsik |
Miskolci acélvázas motorkocsik:
|
típusjel |
Budapesten |
Miskolcon |
|
|
|
BBVV 33 |
U >> |
BHÉV M2033 |
|
40 1977.06.30-ig |
(üzemi jármű) |
|
BBVV 35 |
U >> |
BHÉV M2035 |
|
41 1977.03.31-ig |
SZ IV |
|
MDV 56 |
|
|
42 |
|
||
BURV 32 |
SS >> |
1950: 2107 195?: 2105 1954: 2112 |
|
43 |
|
|
BLVV 12 |
"9-ablakos" >> |
|
1952.12.20.: 77 |
44 1977.03.31-ig |
SZ III |
|
BURV 33 |
SS >> |
1950: 2108 |
1954: 58 |
45 1977.06.30-ig |
üzemi jármű |
|
BURV 34 |
SS >> |
1950: 2109 |
1954: 59 |
46 |
|
|
MDV 52 |
|
47 |
|
|||
MDV 51 |
|
48 1976.09.30-ig |
SZ II ? |
|
||
MDV 53 |
|
49 |
|
|
||
MVV 21 |
|
1957 (?):54 |
50 1976.09.30-ig |
SZ I ? |
|
|
MVV 22 |
|
1957 (?): 55 |
51 |
|
A BBVV U típusáról
Az MDV motorkocsijairól
A BURV SS típusáról
A BLVV kilencablakos motorkocsijairól
Az MVV motorkocsijairól
A PKV 201+202-es ikerkocsija, a forgalmi telepen |
1958. áprilisában illetve augusztusában egy-egy acélvázas ikerkocsival növekedett Pécs villamosjármű-állománya. A két ikerkocsi egységes kivitelű volt: nyitott, lecsapható ajtós peronú kivitelben; az ablakok felett szellőzővel voltak ellátva. A szerelvények a 201-204-es pályaszámot kapták. |
A PKV 203+204-es ikerkocsija valószínűleg a Sallai utcában Nagy István György
|
A két ikerkocsi már csak rövid ideig szolgálhatta Pécs utasközönségét,
mert 1960-ban megszűnt a villamosforgalom. Az ikerkocsikat már hamarabb,
1959. augusztus 20-án leállították. Ezek járművek 1961-ben Szegeden léptek
újra
szolgálatba 309-312-es pályaszámmal.
Érdekesség volt a pécsi acélvázas ikerkocsikkal kapcsolatban, hogy teleszkópos szedőkkel voltak ellátva. Ez a szedőtípus a pálya minden pontján átfordítható volt - az ikerkocsikon azonban nem kellett átfordítani a szedőt. |
|
|
|
|
301+302 |
753 |
|
|
303+304 |
756 |
|
|
305+306 |
754 |
|
|
321+322 -1960.10.-> 307+308 |
755 |
|
|
PKV 201+202 1959.08.20-ig |
309+310 |
752 |
|
PKV 203+204 1959.08.20-ig |
311+312 |
751 |
|
A DKV 252-es motorkocsija a 146-os pótkocsival, 1961.08.22-én a Nagyállomás előtt. Ez a villamos valójában a budapesti 2765-ös; amely 1961.10.11-ig járt kölcsönbeadva Debrecenben Hans Lehnhart
|
Debrecen városa 1961-ben ünnepelte alapításának 600. évfordulóját.
Kossa István közlekedési miniszter utasítására Debrecen számára hat új
acélvázas motorkocsi építését kezdték meg. Ezek lettek a DKV 251-256-os
motorkocsijai.
Az járműveknek 1961 közepére kellett volna forgalomba állniuk, de ekkor még az új kocsik egyike sem készült el. Ezért 1961. VI. 14-én négy hasonló kivitelben acélvázasított budapesti kocsi került Debrecenbe (2761, 2765, 2770, 2777) 251-254-es pályaszámmal. A 2700-asok 1961-62-ben tértek vissza Budapestre, a hat új motorkocsi 1961. augusztusától novemberéig készült el. |
Egy új építésű acélvázas motokocsi egy volt Q típusú pótkocsival az 1-es vonalon, a Petőfi téren Vágó János gyűjteményéből
|
Motorkocsi kivitelüknek megfelelően először az 1-es vonalon közlekedtek M+P, illetve M+P+P szerelvényekben. 1967-ben a csuklós motorkocsik száma már 20-ra szaporodott, ekkor ezeket a motorkocsikat átirányították az egyvágányos szárnyvonalakra. |
A DKV 251+164+253-as háromkocsis szerelvénye 1971.06.20-án, az 5-ös (?) vonalon Nyulas közelében Szántó Ferenc
|
1968-ban a 251, 253-as motorkocsit ikresítették, a 164-es (ex 4619-es) R3-as pótkocsit közbecsatolva. 1974-ben a közbecsatolt pótkocsit kicserélték, a 164II-re, amely eredetileg a 13-as 1911-es gyártású debreceni motorkocsi volt. |
A DKV 255+166+256-os szerelvénye a 4-es vonal Béke úti végállomásán |
1967-től a 255, 256-os motorkocsik
a 3-as (pallagi) illetve a 7-es (szanatóriumi) vonalon közlekedtek szóló
motorkocsiként. 1970-ben, a 3-as és 7-es vonal megszűntetésével a 255,
256-os
motorkocsit is ikresítették a 166-os (ex 4410-es) R2-es
pótkocsi közbeiktatásával.
A két háromkocsis szerelvényt 1975-ben selejtezték és bontották el 14 évi szolgálat után. |
A DKV 101-es üzemi járműve (ex DKV 252) Ekés András
|
1969-ben a 252, 254-es motorkocsi
is ikresítve lett a
165-ös R3-as
pótkocsival közbekapcsolva. Azonban ez a szerelvény valószínűleg nem
vol igazi ikerkocsi csak "dögvontatásos" volt (azaz a hátsó kocsi nem dolgozott)
- legalábbis erre utal, hogy a motorkocsik B-végi (csatolt oldali) vezetőállása
is megmaradt. 1970-ben ezt a szerelvényt szétszedték, a pótkocsit elbontották,
a motoros részek újra szóló motorkocsikként közlekedtek.
1975-ben a 252-es és 254-es járművet az ülések kiszerelésével szakszolgálati motorkocsivá minősítették, ekkor kapták a 101-es és 102-es pályszámot. A 102-est a '80-as években a Debrecenben javított BKV-s UV-k futáspróbáihoz szolenoidfékkel szerelték fel, majd 1989-ben selejtezték. A 101-es a mai napig üzemel. 2000-től a 101-est hótoló motorkocsinak használják. |
|
|
Németh Zoltán Gábor
|
Kölcsön 2700-asok Debrecenben 1961.06.14-től:
1962.06.26-ig |
1961.10.11-ig |
1961.11.05-ig |
1961.11.05-ig |
Debreceni motorkocsik:
|
|
|
|
|
251 |
|
1974.01.15-től 164II (ex DHV 13) |
|
|
253 |
||||
252 |
1970.03.31-ig (nem igazi ikerkocsi) |
(ex 4622) |
101 |
|
254 |
102 |
|
||
255 |
|
(ex 4410) |
|
|
256 |
Az SzVV 11+12-es ikerkocsija a Kiskar utcában, 1968-ban Hans Lehnhart
|
Az acélvázasítások időszakában Szombathely számára is új 1000 mm-es
nyomtávú ikerkocsikat gyártottak Budapesten, a Dózsa főműhelyben. Ezek
a járművek rövidebb, háromablakos szekrénnyel rendelkeztek, de a kialakításuk
őrizte a jellegzetes Füzesi főműhelyi formákat.
Az első két ikerkocsit 1958-ban gyártották és 1959-ben helyezték üzembe. Az első 11+12-es jármű mindvégig megmaradt eredeti kialakításában: nyitott peronos kertajtós kivitelű volt, ennek megfelelően az utastér fallal volt leválasztva a peronról. |
Az SzVV 13+14-es a Zsiray Lajos utcai végállomáson, 1974-ben |
A második 13+14-es ikerkocsi is eredetileg nyitott feljárós kocsi volt. Azonban ezt a járművet tolóajtóssá építették át, azonban a tolóajtók rövidebbek voltak, a második lépcsőfokot nem takarták. Átépítése után is megmaradt az utasteret leválasztó peronelválasztó fal. |
Az SzVV 15+16-os ikerkocsi a Savaria út végén, 1974-ben, a villamos megszüntetésének napjaiban |
A harmadik 15+16-os ikerkocsit 1960-ban gyártották. Ezt
már az acélvázasított szekrények továbbfejlesztéseként eleve tolóajtókkal
látták el, egyben elhagyták az utasteret leválasztó falat, helyette a szokásos
paravánfal maradt.
Az ikerkocsik 2 x 12 ülőhellyel, és 2 x 52 állóhellyel rendelkeztek. Ez csúcsforgalomban kevésnek bizonyult, ezért ilyenkor egy ikerkocsi és egy szóló motorkocsi közlekedett együtt. |
Az SzVV 17+18-as ikerkocsija új állapotában, a vasútállomás előtt |
Az utolsó 17+18-as ikerkocsit 1963-ban gyártották a Dózsa
főműhelyben, az összeütközött 2-es és 3-as motorkocsi
helyett. Ez az ikerkocsi lett az utolsónak gyártott új acélvázas jármű,
amelyik a Füzesi főműhely által kialakított szekrényformával rendelkezett.
A kocsi szintén tolóajtós volt, ablakkeretei már lekerekítettek voltak. A homlokfali iránytáblatartó tüskék ezen a kocsin elmaradtak, amúgy Szombathelyen ilyen táblákat sosem alkalmaztak. |
Szombathelyi ikerkocsik:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felhasznált irodalom:
Nagy István: 90 éves a szegedi villamosközlekedés 1998.
Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György
- Régi magyar villamosok