Óbuda vasútállomás mára egy viszonylag jelentéktelen állomássá vált, nem is gondolnánk, hajdan mekkora forgalmat bonyolított le. Az állomást Kenyérmező néven 1895. november 17-én helyezték üzembe, az innen kiinduló és Esztergomig tartó vasútvonallal együtt. Átadásakor az Újpesti vasúti híd még nem létezett, így a vonalnak Pest felé nem volt kapcsolata. A Szentendrei (ma H5-ös) hévvonal már megvolt ekkor, Óbudáról a hévhez egy ideiglenes összekötővágányt létesítettek, a mai állapottól eltérően, a vasút északi oldalán. 1896. május 14-re elkészült a Duna jobbparti körvasút felé vezető (a későbbi gázgyári) összeköttetés, amelyen keresztül Buda-Császárfürdő és a Déli pu. felé létesült kapcsolat. Végül 1896. november 3-án átadták az Újpesti vasúti hidat, így ettől a naptól kezdve az esztergomi vonatok a Nyugati pályaudvarig közlekedhettek. A jobbparti körvasút felé vezető vágány a Szeszgyárnál becsatlakozott a hévvonalba, így a szerepét vesztett hév összekötő vágányt mintegy fél év után elbontották. Ekkoriban keleti irányba két vágány ágazott ki az állomásból, az északi ment az Újpesti vasúti hídon át Pestre, míg a déli a körvasúton keresztül Császárfürdő felé. A vasútvonalak akkori elrendezését az alábbi ábra szemlélteti. A rajzon Óbuda állomás nem látszik, az a bal felső sarokban lévő vonalak nyugati irányú meghosszabbításában helyezkedett el.


Az első iparvágány 1913-ban létesült, amikor megépült az  Óbudai Gázgyár, amiről bővebben itt lehet olvasni. Ez a jobbparti körvasúti összekötővágányhoz csatlakozott, így az Óbudai vasútállomásból kiágazó vágányok száma nem változott egészen 1929. október 31-ig, amikor megépült a ma is ismert hév összekötő vágány Óbuda vasútállomás és Aquincum elágazás között.

Hévmozdony vontatta tehervonat várakozik az új összekötővágányon Óbuda állomás bejárati jelzőjénél

A fenti képen jól látható, ahogy Óbuda állomásra ekkoriban három független vágány vezetett kelet felől. A legtávolabbi a hév összekötő vágány Aquincum - Filatorigát felé, a középső a Gázgyárat kiszolgáló vágány, a legközelebbi pedig az Újpesti vasúti hídra vezető sínpálya. Óbuda vasútállomásnak ekkoriban már nagyon jelentős teherforgalma volt, a gázgyárba irányuló szénszállítmányok mellett itt haladt át a teljes Szentendrei hévvonalra irányuló teherforgalom is. Érdekesség, hogy az összekötő vágányon át menetrend szerinti személyforgalom is zajlott, a Margit hídtól induló szerelvények 1969-ig feljártak Óbudára is.

A környéken a XIX. század közepétől agyagbányákat nyitottak. A Bécsi út 343. szám alatt 1893-ban alapították a Budapesti Tégla- és Mészégető Rt.-t, amely agyagbányászással és szállítással, illetve mészégetéssel foglalkozott. Az üzem 1918 után beolvadt a Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten Rt.-be, majd 1926-ban Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pestenbe. Óbudán ekkoriban három téglagyár működött, a Bécsi úti volt a legészakibb közülük. Óbuda vasútállomás nyugati végéből ide 1938. körül iparvágányt vezettek, amely az Óbudai temető előtt egy nagy bal ívvel délkeleti irányba fordulva érte el a gyárat.

Az Óbudai Téglagyár látképe a hegy felől 1955. körül

Az állomás forgalmában a II. világháború utáni időszak több változást hozott. A háborúban megsemmisült az Újpesti vasúti híd, amelynek helyreállítása hosszabb időt vett igénybe. Az esztergomi személyvonatok a Szentendrei hév pályáján keresztül ideiglenesen Buda-Császárfürdő állomásra érkeztek és onnan indultak. A közlekedésben újabb változást jelentett az Árpád híd 1950. november 7-én történt átadása. Ettől kezdve a Dorogi medence felől érkező tehervonatok Óbuda - Filatorigát - Árpád híd - Vizafogó - Angyalföld útirányon át közlekedhettek, az Árpád hídi villamosvágányokat felhasználva. Ez az állapot egészen 1955. május 21-ig, az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig tartott, amikortól a személy- és teherforgalom ismét az eredeti útirányon át bonyolódott le.

Az 1950-es évek erőltetett iparosítása az észak-budai térséget sem kerülte el. A hagyományos, régi ipari üzemek mellett újak jelentek meg, a vasúti iparvágányok száma növekedett. 1955-ben létesítették az ún "K" hidat (a híd az elnevezését a rácselemek alakjáról kapta) Óbuda és a Hajógyári sziget között. Ezen keresztül iparvágányt fektettek az Óbudai Hajógyárba. Érdekes, hogy míg az 1835-ben megalapított Óbudai Hajógyár a térség egyik legrégebbi ipari üzeme volt, közvetlen vasúti csatlakozást csak 1955-ben kapott. A jobbparti körvasúti összeköttetést egyre kevésbé használták, Óbuda vasútállomásról a gázgyári vágányon keresztül a környék ipari üzemeit szolgálták ki, többek közt az időközben a Szentendrei út mentén felépült Épületelem gyárat is, amely iparvágányt létesített a hajógyári iparvágányhoz csatlakozva. Ez az iparvágány az 1970-es évekig működhetett, majd elbontották.

Az 1960-as években a fővárosban több helyen nagyarányú lakótelep építések folytak. Nem volt kivétel ezalól Óbuda sem. Az észak-budai hőkörzet első épületei 1969-ben épültek fel Óbudán, amely egy önálló hőközpont építését tette szükségessé. A Kunigunda utcában 1977-re épült föl az az észak-budai fűtőmű, amelyhez Óbuda állomásról keleti irányban kiágazó iparvágányt fektettek. Amikor legelőször beindult a távhőszolgáltatás, átmenetileg egy gőzmozdonyból lett gázkazán. 1977 és 1981 között épült fel a fűtőmű kéménye, bár a hőellátás már jó pár évvel korábban megindult Óbudáról. Békásmegyertől a Komjádi uszodáig tart az az zóna, amit innen távfűtenek - ma már ideértve azokat a házakat is, amelyek korábban a Zápor utcai központhoz tartoztak. A kéményt a mérgező füstgázok elvezetésére emelték 200 méter magasra - ez ma is Budapest legmagasabb építménye. A fűtőmű alapvetően gáztüzelésű, de szükség esetén pakurával is fűthető, ezért épült ki az iparvágány és a kőolajlefejtő.


A fűtőmű iparvágányának érdekessége, hogy két kitérő is kiágazott belőle, amelyeknek soha nem lett folytatásuk. Ezek vagy egy tervezett, de soha meg nem valósult bővítés előkészületei voltak, vagy egy másik telephely kiszolgálását tervezték általuk (pl. ELMŰ?). A kitérőket az 1990-es évek elején bontották el.



Az állomás mellett 1970-ben épült fel az Óbudai Autóbuszgarázs, amelynek behajtó útja szintben keresztezte a téglagyári iparvágányt. Az 1970-es évek végére alakult ki Óbuda állomás legkiterjedtebb iparvágány-hálózata, amelynek sematikus ábráját az alábbiakban mutatom be.


Ekkoriban Óbuda vasútállomás hatalmas áruforgalmat bonyolított le. A gázgyárba mentek a szénszállítmányok, a hajógyárba az alapanyagok, a téglagyárból a cserépipari termékeket fuvarozták, és a hév összekötő vágányon haladt át a Szentendrei hévvonal teljes teherforgalma a Szeszgyártól Budakalászon át Szentendréig. Ez csak az állomás célforgalma, ami mellett bonyolódott az átmenő teherforgalom is Dorog, Pilisvörösvár, Solymár és egyéb célállomásokra/-ról.

1979-ben zajlott a Szentendrei út kiszélesítése és a hév új nyomvonalra helyezése. Ekkoriban Aquincum elágazással együtt átépült az Óbudára vezető hév összekötő vágány is. Ekkor kapott a hév teherforgalom egy a személyforgalomtól teljesen független vágányösszeköttetést Óbudáról Aquincum elágazáson át Filatorigátig, a hév teherpályaudvaráig.


Az 1980-as évekre megépült Óbudán egy nyílt rakodó két rakodóvágánnyal, ahol többek közt konténereket is rakodtak egy időben. Ennek az időszaknak az elrendezését az alábbi ábra szemlélteti. Megfigyelhető, hogy Óbuda ún. vágánytengely-ugratásos állomás volt, azaz a két oldalról csatlakozó nyíltvonalnak nem volt az állomáson keresztül egyenes állású kitérőkön való összeköttetése. Az ilyen állomások különösen alkalmasak voltak vonatkeresztezések lebonyolítására, ugyanis a két irányból érkező mindkét vonat egyenes állású kitérőkön haladhatott be az állomásra, majd tovább kitérő irányú váltókon haladhattak ki.


Az állomás 1988. évi elrendezését az alábbi légifotó segítségével tekinthetjük át. Az állomáson még számos teherkocsit rendeztek és tároltak ebben az időben. A felvételi épület közelében az első vágányon egy tolatómozdony is várakozik.


Az állomás érdekessége volt, hogy ugyan az esztergomi MÁV vonal nem volt villamosítva, Óbuda vasútállomás vágányainak egy része fölé BKV rendszerű felsővezetéket szereltek, hogy a hév villanymozdonyai elegycsere céljából feljárhassanak ide.


A fenti képen az állomás végpont felőli (nyugati) felét látjuk. Jól kivehető az egyenáramú felsővezeték rendszer. Balra az első vágány folytatása volt a téglagyári iparvágány. A lenti képre kattintva elérhető egy videó, amelyet megnézve szembetűnő az 1980-as évek hatalmas vasúti áruforgalma.


Az 1980-as évektől megindult az áruforgalom közútra terelése, az ipari üzemek kitelepítése és ezzel az iparvágányok hanyatlása. Az Óbudai Gázgyár vasúti forgalma 1984-ben megszűnt. Ekkor a gázgyári vágányból még egy-két egyéb üzemet kiszolgáltak. Az Óbudai Téglagyár 1986-ban zárt be, de iparvágányán 1990. körülig még volt vasúti kiszolgálás.


Ekkoriban szűnt meg a gázgyári iparvágány vasúti forgalma is. A BKV 1990-ben megtiltotta az elegyrendezést Filatorigát teherpályaudvaron, így a Szentendrei vonalra irányuló tehermeneteket Óbudán rendezték. Az 1990-es években az állomásnak fontos szerepe volt az egyes hévvonalak közti üzemi és átállítós menetek lebonyolításában is.


A hév teherszállítása 1996. november 15-én megszűnt, maradtak az üzemi menetek, illetve a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum kiszolgálómenetei. A hév teherforgalom megszűntét követően fokozatosan elbontották a felsővezetéket.


A fenti képsorozaton egy hév üzemi menetet követhetünk, amely Angyalföld irányából irányváltás után Aquincum elágazás felé halad tovább. Megfigyelhetjük az Óbuda állomás keleti végéből kiágazó vágányokat, illetve azt is, hogy a hév összekötővágány felett már elbontották a felsővezetéket.


A használaton kívüli iparvágányokat az 1990-es években fokozatosan elbontották. Az alábbi képek a téglagyári iparvágányról készültek 1998 novemberében,


2001 februárjában,

illetve 2004 májusában.

A téglagyár felé vezető nyomvonal egy kapuval lezárva	A Keled út keresztezése	Az Arany-hegyi patak feletti híd

Az állomás és a vasútvonal áruforgalma a 2000-res évek elejére szűnt meg. Az iparvágányok közül egyedül a Fűtőmű iparvágánya maradt meg.

Az iparvágány az állomás előtt egy tolatásjelzővel van fedezve	A fűtőmű iparvágánya jól karbantartott	Még a kapu előtt háromfelé ágazik

Az Esztergomi vasútvonal teljes felújítására 2012-2015. között került sor. Ennek keretében a Pilisvörösvár - Aquincum közti szakaszt kétvágányúsították. A második vágányt az állomás és a Szentendrei út között a korábbi jobbparti körvasúti/gázgyári vágány nyomvonalára helyezték. Óbuda állomás teljesen átépült, a vágánytengely-ugratást megszüntették. 2018-ban a vasútvonalat villamosították is. A hév összekötővágánya és a fűtőmű iparvágánya továbbra is megmaradt.

Összefoglaló táblázat az iparvágányokról:

Iparvágány neve	másik név	működik/megszűnt	megszűnés éve
Hév összekötővágány		működik	-
Óbudai Téglagyár	Tégla- és Cserépipari Vállalat	megszűnt, elbontva	1990.
Óbudai Fűtőmű	Észak-Budai Fűtőmű	működik	-
Óbudai Gázgyár		megszűnt, elbontva	1984.
Óbudai Hajógyár	Óbudai Hajóépítő Rt.	megszűnt, elbontva	1989.
Óbudai Épületelem gyár		megszűnt, elbontva	1963<<1977
Óbudai TÜZÉP		megszűnt, elbontva	1990.