 |
Pálya
|
 |
Ezen az oldalon a
villamospályákról tervezek egy kis összeállítást. Az információk
összegyűjtéséig első lépésként egy ismertetőt közlök a kúszóváltókról,
mely 2010. első
félévének egyik aktuális témája volt.
Kúszóváltó
A kúszóváltó fogalma olyan
villamosvasúti kitérőtípust jelöl, mely a fixen beépített váltókkal
ellentétben egyfajta "mobil kitérő"-ként értelmezhető. Ez különféle
előre tervezett
vágányzárak esetén használható jól, amikor a villamosvasúti forgalmat a
munkaterület elhelyezkedéséhez és jellegéhez rugalmasan alkalmazkodva
lehet szervezni ellentétben azzal, amikor a fixen beépített
vágánykapcsolatok, visszafogási lehetőségek határozzák meg a
villamosforgalom fenntarthatóságát. A kúszóváltót a felbontott
vágányszakasz közelében elhelyezve gyorsan kialakítható ideiglenes
végállomás, vagy egyvágányú pályaszakasz.
A külföldön már régebb óta elterjedt megoldás felhasználását Budapesten is fontolgatták már egy ideje, megvalósítására azonban csak a Margit híd felújítása kapcsán került sor. Az építés alatt a hídon tervezett különféle vágányelrendezések közötti átkötés idejére gondolták a villamosforgalmat a kúszóváltó segítségével a hídfőig fenntartani. Ennek megfelelően a BKV 2008-ban meg is rendelt két darab kúszóváltót, melyek szállítására 2009. augusztusában került sor. A hivatalosan "vendégkitérő"-nek nevezett szerkezeteket a gyöngyösi VAMAV Vasúti Berendezések Kft. (leánykori nevén Gyöngyösi Kitérőgyár) gyártotta német licensz alapján és szállította le a BKV-nak mintegy 48 millió forintos áron. Ez az összeg a két kitérőt, a hozzájuk tartozó rámpákat, összekötő vágányelemeket és egyéb kiegészítőket is tartalmazza.
A kúszóváltó egy talpakon álló, alacsony sínmagasságú kitérő, melyet a folyópályára ráhelyeznek és csavarokkal, ékekkel rögzítenek. Ehhez tartozik még egy ráhajlítás, a kettő közti összekötő elemek (különböző vágánytengely-távolságokhoz tartozóan többféle), valamint három rámpa a három csatlakozó vágányhoz, melyek az eredeti pályához képesti szintkülönbséget egyenlítik ki. A pályára történő ráhelyezés és megtámasztás miatt csak burkolt vágányzónák esetén használható, emiatt a nyitott vágányú szakaszokat ezek használata előtt ideiglenes elemekkel (pl. kispanel) "fel kell tölteni".
A villamos a rámpára hajtva kiemelkedik az eredeti vágányszintből,
és onnantól kezdve elkanyarodhat, a váltón keresztül kitérőbe haladhat,
majd a másik vágány nyomvonalát elérve egy újabb rámpán keresztül
visszaereszkedhet annak szintjébe. Az ideiglenes jelleg és az oldalsó
megtámasztás hiányos volta miatt a kitérőn csak max. 5 km/h sebességgel
szabad áthaladni. Ennek a mobil szerkezetnek a
telepítése jóval egyszerűbb és olcsóbb, mintha fix váltót
telepítenének, az utasoknak pedig sokkal kényelmesebb, mintha meglévő
távoli visszafogóhelyek közt villamospótló autóbusszal kellene
utazniuk.
Az ideiglenes vágánykapcsolat a vágányszerkezet telepítésén túl
felsővezeték kihúzását igényli még. A
kúszóváltó és vezeték telepítése mintegy 6-8 órát vesz igénybe. Ehhez
fel
lehet használni az éjszakai üzemszünetet, plusz még az előző esti
üzemidő végét. Így az utasok részére érzékelhető korlátozás mértéke
jelentősen csökkenthető.
A vendégkitérőkről részletes gyári ismertető az alábbi képre kattintva érhető el.
A BKV a beszerzett kúszóváltókat először Száva kocsiszínben
próbálta ki
2010. májusában, utasok nélkül. Erről láthatő Fodor Illés
alábbi képsorozata.
A külföldön már régebb óta elterjedt megoldás felhasználását Budapesten is fontolgatták már egy ideje, megvalósítására azonban csak a Margit híd felújítása kapcsán került sor. Az építés alatt a hídon tervezett különféle vágányelrendezések közötti átkötés idejére gondolták a villamosforgalmat a kúszóváltó segítségével a hídfőig fenntartani. Ennek megfelelően a BKV 2008-ban meg is rendelt két darab kúszóváltót, melyek szállítására 2009. augusztusában került sor. A hivatalosan "vendégkitérő"-nek nevezett szerkezeteket a gyöngyösi VAMAV Vasúti Berendezések Kft. (leánykori nevén Gyöngyösi Kitérőgyár) gyártotta német licensz alapján és szállította le a BKV-nak mintegy 48 millió forintos áron. Ez az összeg a két kitérőt, a hozzájuk tartozó rámpákat, összekötő vágányelemeket és egyéb kiegészítőket is tartalmazza.
A kúszóváltó egy talpakon álló, alacsony sínmagasságú kitérő, melyet a folyópályára ráhelyeznek és csavarokkal, ékekkel rögzítenek. Ehhez tartozik még egy ráhajlítás, a kettő közti összekötő elemek (különböző vágánytengely-távolságokhoz tartozóan többféle), valamint három rámpa a három csatlakozó vágányhoz, melyek az eredeti pályához képesti szintkülönbséget egyenlítik ki. A pályára történő ráhelyezés és megtámasztás miatt csak burkolt vágányzónák esetén használható, emiatt a nyitott vágányú szakaszokat ezek használata előtt ideiglenes elemekkel (pl. kispanel) "fel kell tölteni".
A vendégkitérőkről részletes gyári ismertető az alábbi képre kattintva érhető el.
 Még az összeszerelés és felsővezeték- építés fázisa |
 Próba TW 6000-res villamossal |
 A kúszóváltó egy Ganz vezetőfülkéjéből |
 Ganz csuklós a kúszóváltón |
A próba után hamarosan sor
került az első éles üzemre is. Az új kúszóváltó a Margit hídi
ideiglenes villamospálya déli hídszerkezetről északira történő június
5-6-i átkötésekor debütált. A Jászai Mari térre telepítették, így a
4-es és 6-os villamosok az Oktogon helyett idáig közlekedhettek. Hogy
milyen adminisztratív és egyéb akadályok merültek fel az első használat
előtt, arról a VEKE
honlapja tájékoztat.
Kép az első használatról a VEKE honlapjáról /Fotó: Németh Zoltán Gábor/
Kép az első használatról a VEKE honlapjáról /Fotó: Németh Zoltán Gábor/
Érdekes, hogy a másik váltót az
első után egy nappal, egy teljesen más helyszínen kellett felhasználni.
Történt, hogy a Duna emelkedő vízállása miatt még azon a hétvégén le
kellett zárni a 2-es villamosok lánchídi aluljáróját. Hogy a villamosok
a Vágóhíd felől ne csak a Boráros térig közlekedhessenek (utolsó
visszafogóhely), kúszóváltót telepítettek a Március 15. térre, így a
2-es villamosok is ezen fordultak vissza június 6-13. (az ár levonulta)
között.
Március 15. tér ideiglenes végállomás
Innentől kezdve a BKV úgy megkedvelte az új kitérőket, hogy nem kellett sokat várni újabb alkalmazásukra. Június 19-24. között a Fehérvári úti villamospályát csatornaépítés miatt ketté kellett vágni a Dombóvári útnál. A BKV a kereszteződés két oldalára felszerelte a két kúszóváltót, így a villamosforgalmat mindkét oldalról idáig fenn lehetett tartani - a fennmaradó kis távon átgyalogolva - szemben a korábbi gyakorlattal, ahol ilyen esetben a Bocskai útig, illetve Albertfalva kitérőig jártak volna a villamosok, közte pótlóbuszokkal.
FMH ideiglenes végállomás. Balra látszik az egy héttel korábban felújított
rövid nagypaneles szakasz
Március 15. tér ideiglenes végállomás
Innentől kezdve a BKV úgy megkedvelte az új kitérőket, hogy nem kellett sokat várni újabb alkalmazásukra. Június 19-24. között a Fehérvári úti villamospályát csatornaépítés miatt ketté kellett vágni a Dombóvári útnál. A BKV a kereszteződés két oldalára felszerelte a két kúszóváltót, így a villamosforgalmat mindkét oldalról idáig fenn lehetett tartani - a fennmaradó kis távon átgyalogolva - szemben a korábbi gyakorlattal, ahol ilyen esetben a Bocskai útig, illetve Albertfalva kitérőig jártak volna a villamosok, közte pótlóbuszokkal.
FMH ideiglenes végállomás. Balra látszik az egy héttel korábban felújított
rövid nagypaneles szakasz
Még ugyanabban a hónapban újra
szerepet kaptak a kúszóváltók, mégpedig ismét csak a Fehérvári úton.
Június 28-július 6. között a Dél-Budai tehermentesítő út (Egér út)
Galvani utca-Andor utca szakaszának kiszélesítése folytán átépítésre
került a Fehérvári úti keresztezés, benne a villamospályával. A
vágányzár alatt a villamosok ismét a munkaterület mindkét oldaláig
közlekedhettek, hála a vendégkitérőknek.
"Albertfalva felső" végállomás
"Albertfalva felső" végállomás
Érdekes még a kúszóváltók
helyszínre szállítása is. A manapság kézenfekvőnek tűnő közúti
szállítás helyett azokat a Száva kocsiszínben lévő tárolási helyükről
lowryn, Mukik segítségével,
villamosvágányokon juttatják el a felhasználási helyükre. A
felsővezeték-, vagy feszültségmentes szakaszokon a BKV-s Unimog is
besegít a tolatásba. Egy ilyen, a 8330-as
pályaszámú forgóvázas teherkocsin történő szállítást örökített meg
Krath Krisztián Bence a Fehérvári úton az alábbi képsorozattal:
 |
 |
 |
Reméljük, hogy a most bemutatott
szerkezetek még hosszú ideig szolgálják a BKV és az utazók érdekeit.
| Kapcsolódó linkek: Hamster képes beszámolója :A VEKE oldalai: 1., 2., 3., 4. |
|
| Az oldalt
összeállította: Fejes Balázs |