Budapest, VII. ker. Kertész u. 12-14.
Megszűnt 1959-ben
Megszűnt 1959-ben
A Budapesti
Városi Vasút (BVV) más társaságokkal ellentétben nem lóvasúti
vonalak villamosításával foglalkozott, hanem új villamosvasúti
vonalakat épített ki. Az áramellátást az akkoriban szokásos módon,
saját áramfejlesztő teleppel biztosította. Így épült meg 1888-ban a
Kertész utcában a BVV első állandó áramfejlesztő telepe, a mai BKV
székház udvarán. A székházat
egyébként jóval később, a BSZKRt. építette fel 1926-ban.
Az erőmű szénellátásának biztosítására saját iparvágányt fektettek a Kertész utcában, amely az Erzsébet körúton csatlakozott a hálózathoz.
Az iparvágány-kiágazás és egy összekötő vágánykapcsolat látható a kép jobb alsó részén
Az 1930-as években készült képen megfigyelhető a még bal irányú közlekedés
A villamosvonalak kiépülésével együtt a Kertész utcai erőmű kapacitását is bővíteni kellett 1889-ben, majd 1896-ban ismét. A telep 1896 és 1911 között 350 V feszültséggel a földalatti vasutat is táplálta.
Az országos villamosenergia-termelés nagyipari beindításával és a távvezeték-hálózatok kiépülésével a saját, kis erőművek sorsa megpecsételődött. A Kertész utcai erőmű áramtermelése 1920-ban megszűnt. Ezután áramátalakítóként működött tovább, mint a Révész utcai telep alállomása, amely ekkor még áramfejlesztő telepként tovább üzemelt.
Az iparvágány-csatlakozást ezután az áramellátó gépház kezelővágányaként továbbra is fenntartották. A BSZKRt. igazgatóság Kertész utcai épületszárnyát 1934-ben építették. Ekkor átépült az iparvágány is. Az épületbe behaladó közvetlen vágányt megszüntették, de a csatlakozó vágányzat még hosszú évtizedekig megmaradt.
Ezen a képen látható a csonka iparvágány
Az erőmű szénellátásának biztosítására saját iparvágányt fektettek a Kertész utcában, amely az Erzsébet körúton csatlakozott a hálózathoz.
Az iparvágány-kiágazás és egy összekötő vágánykapcsolat látható a kép jobb alsó részén
Az 1930-as években készült képen megfigyelhető a még bal irányú közlekedés
A villamosvonalak kiépülésével együtt a Kertész utcai erőmű kapacitását is bővíteni kellett 1889-ben, majd 1896-ban ismét. A telep 1896 és 1911 között 350 V feszültséggel a földalatti vasutat is táplálta.
Az országos villamosenergia-termelés nagyipari beindításával és a távvezeték-hálózatok kiépülésével a saját, kis erőművek sorsa megpecsételődött. A Kertész utcai erőmű áramtermelése 1920-ban megszűnt. Ezután áramátalakítóként működött tovább, mint a Révész utcai telep alállomása, amely ekkor még áramfejlesztő telepként tovább üzemelt.
Az iparvágány-csatlakozást ezután az áramellátó gépház kezelővágányaként továbbra is fenntartották. A BSZKRt. igazgatóság Kertész utcai épületszárnyát 1934-ben építették. Ekkor átépült az iparvágány is. Az épületbe behaladó közvetlen vágányt megszüntették, de a csatlakozó vágányzat még hosszú évtizedekig megmaradt.
Ezen a képen látható a csonka iparvágány
 Ezen az 1935-ös rajzon látszik a használaton kívüli iparvágány A korabeli
nyilvántartás szerint a Kertész utcai kezelővágány hossza 362 m volt.
4 db kitérő tartozott hozzá, amiből az egyik félátszelési kitérő volt. Ez a térkép 1937-ből való. Látszik, hogy a
Kertész utcában az iparvágányban egy kitérő vágány is
volt. »
|
 |
Három rajz az iparvágány kiágazásáról.
 1941. évi állapot |
 1945. évi állapot |
 1952. évi állapot |
Az iparvágányt a Lenin körút 1959.
évi korszerűsítése során bontották el.
Az áramátalakító napjainkban
A Kertész áramátalakító azonban napjainkban is üzemel, a Nagykörúti villamosvonalat táplálja. A Kertész utcai telepen pedig a BKV székháza helyezkedik el.
Felhasznált
irodalom: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, a BKV
kiadványa 1987.
Az áramátalakító napjainkban
A Kertész áramátalakító azonban napjainkban is üzemel, a Nagykörúti villamosvonalat táplálja. A Kertész utcai telepen pedig a BKV székháza helyezkedik el.
