Révész utcai áramfejlesztő telep
  Budapest, XIII. ker. Révész u. 18.
Megszűnt az 1930-as években
 

A villamosvasutak elterjedésével a vállalatok saját erőműveket és áramfejlesztő-telepeket létesítettek, melyek a legkülönbözőbb feszültségű és fajtájú áramot szolgáltatták. A XX. század elején azután az országos erőtelepek az üzemgazdasági szempontból előnyösebb 10.000 V feszültségű, 50 periódusú váltóáram termelésére tértek át.

A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) 1908. február 3-ra a Révész utcában korszerű központi áramfejlesztő telepet épített, amely már ilyen áramot termelt és a felsővezetékes vonalak áramellátását szolgálta. Ehhez egy áramátalakító állomás is csatlakozott. A kazánok fűtésére szolgáló szén fogadására 1909-ben iparvágányt létesítettek, mely a MÁV balparti körvasút Lipótváros állomásához csatlakozott 338 m hosszban. Az ún. Kőtéren keresztül az iparvágány összeköttetésbe került a BVVV 1903. december 3-án kiépített Pozsonyi utcai vonalával is (a Dráva utcai vonalat csak 1911. március 29-én adták át). A környék elrendezését az alábbi ábra szemlélteti.


Az áramfejlesztő és környékének iparvágányai 1923-ból

Érdekesség volt, hogy a szénszállító iparvágányt nem a MÁV, hanem a BVVV szolgálta ki. Ehhez 1908-ban házilagosan építettek egy villanymozdonyt (BVVV 1-es pályaszámú), mely a Révész utcai erőműbe küldött szénszállítmányokat Lipótváros (a későbbi Vizafogó) állomásról az erőmű villamosított szénfogadó iparvágányán az erőmű területére vontatta be.


A BVVV 1-es mozdony az 1960-as években a Fogaskerekű telepén

Az 1923-ban létrejött Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT) átvette a városi vasúti társaságok többségét egyes helyiérdekű vasutakkal együtt. Ekkorra az áramfejlesztő telepek egy részét fokozatosan megszüntették, az áram mind nagyobb részét az Elektromos Művektől vásárolták. 1923-ban a Révész áramfejlesztő telep a Révész, Kertész, Kőbánya-Őrház, Ferencváros, Kispest alállomásokat táplálta.

A BVVV 1-es pályaszámú mozdonyát 1923-ban 7020-ra számozták át.

A BSZKRt. megalakulásakor a Révész utcain kívül még a Pálffy utcában volt áramfejlesztő telep. Mivel azonban az itt termelt áram feszültsége és periódusszáma eltért az országos szabványtól, ezért ezt a telepet a BSZKRt. megszüntette. Ezzel párhuzamosan - még a megszüntetés előtt - megkezdték a Révész utcai telep rekonstrukcióját.
A telep fejlesztése azonban nem fejeződött be. Ebben az időben kezdődött meg ugyanis az energiatermelés országos hálózatának kiépítése. A sok kis erőmű helyett gazdaságosan működő nagy hőerőműveket létesítettek s ezeket összekapcsolták.

Az együttműködés új szakasza kezdõdött 1930-ban a Bánhidai Erõmű megépítése után. Az elsõsorban vasútvillamosítás érdekében készült erõművet ugyanis úgy tervezték, hogy a fõváros számára is szolgáltathatott villamos energiát. Két 100 kV feszültségű távvezeték épült Budapest irányába, fogadásukra pedig a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. a Kõtéren 100/10 kV-os transzformátorállomást létesített. Az energia átadás-átvétel érdekében a Kõtéri mellé felépült a Budapest Székesfõváros Elektromos Művei (B.Sz.E.M. – ELMŰ) Kárpát utcai állomása (Kárpát utca 30-32.) és harmadikként csatlakozott az együttmûködéshez Révész utcai erõművével a BSZKRt. is. Az áramvételezés Bánhida felõl 1930. június 24-én kezdõdött egy ideiglenes berendezésen keresztül, miután a Kárpát utcai alállomás csak 1931-ben került üzembe.


A Kárpát utcai Elmű alállomás, előtérben a Kő tér az iparvágánnyal

Ettől az időponttól kezdve a Révész utcai erőművet egyre kisebb mértékben, többnyire csak tartaléknak használták. Egy 1933. évi BSZKRt. kimutatás szerint a vállalat összes villamosenergia felhasználásának már csak 6,5 %-át termelték a Révész áramfejlesztőben, a többit a Magyar Dunántúli Villamos Rt-től vásárolták.

A tartalékolt erőmű helyességéről így emlékszik meg a BSzKRT korabeli évkönyve: "Óvatosságunk helyes előrelátásnak bizonyult, mert a kezdet nehézségei folytán a bánhidai erőmű áramszolgáltatása eleinte több ízben is megszakadt és több-kevesebb üzemzavart okozott. Emlékezetes az 1932. év karácsonyán bekövetkezett üzemzavar, amely a téli hidegben éppen Karácsony vasárnapján órákra megbénította a főváros villamos közlekedését. Ennek a súlyos zavarnak az volt az oka, hogy a középeurópai téli időjárásban szinte példátlanul nagyfokú zúzmaraképződés miatt a bánhidai erőmű távvezetéke a rárakódott zúzmara súlya alatt leszakadt."

1935-ben az iparvágány még a BSZKRt. állagában volt. Hossza ekkor 271 m-t tett ki, kitérőinek száma: 4.



1935-ös elrendezési vázlat

A Fővárosi Erőműnek történt átadás-kori állapot »


1939. decemberében az ipartelepet a Fővárosi Erőmű vette át, az iparvágány kikerült a BSZKRt. kezeléséből, kiszolgálását a továbbiakban vélhetően a MÁV végezte. A későbbi villamosvasúti rajzokon a Kő téri vágánykapcsolat időnként nem került ábrázolásra.



Ezen az 1937. évi térképen nincs ábrázolva az összekötő- és iparvágány



Vágányrajz 1945-ből


A Fővárosi Villamosvasút (FVV) 1955-ben tárgyalást folytatott a Vizafogó állomáshoz csatlakozó iparvágányok kiszolgálásának átvételéről. A tervek között szerepelt a Fővárosi Erőmű Révész utcai telepe kiszolgálásának átvétele is - Kőtér átmenettel. A kezdeményezést azonban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) nem támogatta, így az nem valósulhatott meg..

A vágánykapcsolat a villamos és a vasút között egészen 1970-ig megvolt, ekkor bontotta azt el a BKV. Az alábbi két térképrészlet az 1960-as évekbeli állapotot mutatja.


Katonai térképrészlet

Részlet a  kerületi szabályozási tervből a régi vágányok kiemelésével »


Az 1970-es években a környező gyárak és ipartelepek nagy része megszűnt, az iparvágányok száma lecsökkent. A környéken nagyszabású lakótelep-építések kezdődtek. A Dráva utca vonalától délre eső hajdani balparti körvasúti vontatóvágány a csatlakozó iparvágányokkal megszűnt, a villamosvasúti keresztezést 1976-ban bontották el. A Révész utcai erőmű kazánjait a 70-es évek első felében gázkazánokra cserélték, amelyek nem igényelték a vasúti szállítást. Az iparvágány ebben az időszakban szűnhetett meg végérvényesen.


Egy Stuka halad el az áramátalakító előtt, jobbra látszik az Elmű kőtéri kapcsolóháza

A telephelyen jelenleg is működik a Dráva utcai BKV áramátalakító, mely 1977. novemberéig a villamosvonalat látta el árammal, annak megszűnte óta a trolibuszvonalat táplálja. A BSZKRt. áramfejlesztő telepének épülete megvan, az jelenleg a Budapesti Erőmű ZRt. Révész Fűtőműve. Az Elmű alállomása is tovább üzemel a Kárpát utcában.




ELMŰ alállomás a Kőtéren

BKV áramátalakító (és autószalon)


Az egykori áramfejlesztő épülete mint fűtőmű

A telep látképe a Dráva utca felől

A telep látképe a Révész utca felől


A környékbeli létesítmények fejlesztése következtében a Révész utcai fűtőmű üzemét 2011-ben megszüntették. A környék ipartelepeinek hangulatát már csak ez az egy telephely őrzi, különösen a volt áramfejlesztő gyönyörű épülete.

  
Végezetül a telep 1999. körül egy műholdfelvételen és a 2000-res években egy légifotón (Forrás: Civertan)

Felhasznált irodalom: Sali Emil: Budapest közműrendszerei,
Sitkei Gyula: A magyar villamosenergiarendszer üzemirányításának története
Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti balparti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, a BKV kiadványa 1987.
Dr. Kubinszky Mihály-Lovász István-Villányi György: Régi magyar villamosok, Budapesti Városvédő egyesület, 1999.
A BSzKRt. tíz évi működése 1923-1933.  BSzKRt, 1934.
 BSZKRt. jegyzőkönyv 1936.
Hamster oldala: Elveszett sínek

Vissza az iparvágányokhoz Vissza a kezdőlapra