A villamosvasutak elterjedésével a vállalatok saját erőműveket és áramfejlesztő-telepeket létesítettek, melyek a legkülönbözőbb feszültségű és fajtájú áramot szolgáltatták. A XX. század elején azután az országos erőtelepek az üzemgazdasági szempontból előnyösebb 10.000 V feszültségű, 50 periódusú váltóáram termelésére tértek át.

A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) 1908. február 3-ra a Révész utcában korszerű központi áramfejlesztő telepet épített, amely már ilyen áramot termelt és a felsővezetékes vonalak áramellátását szolgálta. Ehhez egy áramátalakító állomás is csatlakozott. A kazánok fűtésére szolgáló szén fogadására 1909-ben iparvágányt létesítettek, mely a MÁV balparti körvasút Lipótváros állomásához csatlakozott 338 m hosszban. Az ún. Kőtéren keresztül az iparvágány összeköttetésbe került a BVVV 1903. december 3-án kiépített Pozsonyi utcai vonalával is (a Dráva utcai vonalat csak 1911. március 29-én adták át). A környék elrendezését az alábbi ábra szemlélteti.


Érdekesség volt, hogy a szénszállító iparvágányt nem a MÁV, hanem a BVVV szolgálta ki. Ehhez 1908-ban házilagosan építettek egy villanymozdonyt (BVVV 1-es pályaszámú), mely a Révész utcai erőműbe küldött szénszállítmányokat Lipótváros (a későbbi Vizafogó) állomásról az erőmű villamosított szénfogadó iparvágányán az erőmű területére vontatta be.


Az 1923-ban létrejött Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT) átvette a városi vasúti társaságok többségét egyes helyiérdekű vasutakkal együtt. Ekkorra az áramfejlesztő telepek egy részét fokozatosan megszüntették, az áram mind nagyobb részét az Elektromos Művektől vásárolták. 1923-ban a Révész áramfejlesztő telep a Révész, Kertész, Kőbánya-Őrház, Ferencváros, Kispest alállomásokat táplálta.

A BVVV 1-es pályaszámú mozdonyát 1923-ban 7020-ra számozták át.

A BSZKRt. megalakulásakor a Révész utcain kívül még a Pálffy utcában volt áramfejlesztő telep. Mivel azonban az itt termelt áram feszültsége és periódusszáma eltért az országos szabványtól, ezért ezt a telepet a BSZKRt. megszüntette. Ezzel párhuzamosan - még a megszüntetés előtt - megkezdték a Révész utcai telep rekonstrukcióját.
A telep fejlesztése azonban nem fejeződött be. Ebben az időben kezdődött meg ugyanis az energiatermelés országos hálózatának kiépítése. A sok kis erőmű helyett gazdaságosan működő nagy hőerőműveket létesítettek s ezeket összekapcsolták.


1935-ben az iparvágány még a BSZKRt. állagában volt. Hossza ekkor 271 m-t tett ki, kitérőinek száma: 4.

1939. decemberében az ipartelepet a Fővárosi Erőmű vette át, az iparvágány kikerült a BSZKRt. kezeléséből, kiszolgálását a továbbiakban vélhetően a MÁV végezte. A későbbi villamosvasúti rajzokon a Kő téri vágánykapcsolat időnként nem került ábrázolásra.

Ezen az 1937. évi térképen nincs ábrázolva az összekötő- és iparvágány

Vágányrajz 1945-ből

A Fővárosi Villamosvasút (FVV) 1955-ben tárgyalást folytatott a Vizafogó állomáshoz csatlakozó iparvágányok kiszolgálásának átvételéről. A tervek között szerepelt a Fővárosi Erőmű Révész utcai telepe kiszolgálásának átvétele is - Kőtér átmenettel. A kezdeményezést azonban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) nem támogatta, így az nem valósulhatott meg..

A vágánykapcsolat a villamos és a vasút között egészen 1970-ig megvolt, ekkor bontotta azt el a BKV. Az alábbi két térképrészlet az 1960-as évekbeli állapotot mutatja.

Katonai térképrészlet Részlet a  kerületi szabályozási tervből a régi vágányok kiemelésével »

Az 1970-es években a környező gyárak és ipartelepek nagy része megszűnt, az iparvágányok száma lecsökkent. A környéken nagyszabású lakótelep-építések kezdődtek. A Dráva utca vonalától délre eső hajdani balparti körvasúti vontatóvágány a csatlakozó iparvágányokkal megszűnt, a villamosvasúti keresztezést 1976-ban bontották el. A Révész utcai erőmű kazánjait a 70-es évek első felében gázkazánokra cserélték, amelyek nem igényelték a vasúti szállítást. Az iparvágány ebben az időszakban szűnhetett meg végérvényesen.


A telephelyen jelenleg is működik a Dráva utcai BKV áramátalakító, mely 1977. novemberéig a villamosvonalat látta el árammal, annak megszűnte óta a trolibuszvonalat táplálja. A BSZKRt. áramfejlesztő telepének épülete megvan, az jelenleg a Budapesti Erőmű ZRt. Révész Fűtőműve. Az Elmű alállomása is tovább üzemel a Kárpát utcában.

		ELMŰ alállomás a Kőtéren
BKV áramátalakító (és autószalon)		Az egykori áramfejlesztő épülete mint fűtőmű
A telep látképe a Dráva utca felől	A telep látképe a Révész utca felől

A környékbeli létesítmények fejlesztése következtében a Révész utcai fűtőmű üzemét 2011-ben megszüntették. A környék ipartelepeinek hangulatát már csak ez az egy telephely őrzi, különösen a volt áramfejlesztő gyönyörű épülete.