avagy a villamos sebességszabályozása
Tekintsük most át kicsit
részletesebben a kontroller működését, a jármű vezetését.
Az alábbi felülnézeti képen látható az irányváltó kapcsoló /kisszabályozó/ (felül) és alatta a kontroller, vagy menetszabályozó kar /nagyszabályozó/. Ez a két eszköz a vezetőfülke bal oldalán helyezkedik el.
Az
irányváltó kapcsoló a villamos menetirányát határozza meg. 3
pozíciója van: Előre, Hátra és 0. A kép szerinti állapotában "0"
helyzetben van, ekkor reteszeli a kontrollert, a villamos nem indítható
el. Az irányváltó kapcsoló karja ebben a pozícióban levehető - ha a
járművezető elhagyja a szerelvényt.
Előre, vagy Hátra pozícióban a kontrollerrel a villamos megindítható.
Mindkét irányban teljes értékű kapcsolások hozhatók létre.
A menetszabályzó kar szolgál a menet
és fékvezérlési parancs kiadására. Ennek is van egy "0" helyzete,
amikor se féket, se menetet nem vezérel. Mivel az irányváltó
kapcsolóval kölcsönösen reteszeltek, ezért az irányváltó kapcsoló sem
állítható, ha a kontroller 0-tól különböző pozícióban áll. A
menetszabályzó kar pozíciója a karral ellentétes oldalon lévő kis
háromszögnél olvasható le a kontroller alatti fém tárcsán.
Menetvezérlés - gyorsítás
A kart elkezdjük forgatni az óramutató járásának megfelelően. A "*"-gal jelölt első pozíció az előkészítő fokozat. Ilyenkor a menethez szükséges különböző kapcsolási folyamatok mennek végbe, de a villamos még nem indul el. A következő a menet első fokozat: a rögzítőfék felold, a villamos megindul. A kart tovább forgatva végigmegyünk a 13 soros fokozaton. Ilyenkor a két forgóváz egymással sorban van kapcsolva, a motorpárok csak max. 300 V feszültséget kapnak, az előtétellenállások kiiktatásával a rájuk jutó feszültség egyre nő, a villamos gyorsul. A 13. fokozat a soros utolsó, ekkor az összes előtétellenállás ki van iktatva, a motorpárok 300-300 V feszültséggel üzemelnek. A következő fokozat az ún soros sönt, amikor beiktatásra kerül a mezőgyengítő ellenállás, a villamos tovább gyorsul kb. 30-35 km/h-ig. A menetszabályozó kart tovább forgatva az átmeneti fokozatokon keresztül elérjük a 9 párhuzamos fokozatot. Ekkor a motorpárok egymással párhuzamosan kapcsolva teljes feszültséget kapnak. Az előtétellenállások ismételt kiiktatásával nő a sebesség. A 24. (párhuzamos utolsó) fokozat után még egyet kapcsolhatunk, a párhuzamos sönt fokozatra, itt érhető el a maximális gyorsulás és sebesség. Tovább kapcsolni nem tudunk, mert a kar felütközik a kép alján látható fém ütközőre. Innen "0"-ba kapcsolva megszüntethetjük a vontatást, a szerelvény saját lendületét kihasználva gurul, ez a kifuttatás.
Fékvezérlés - lassítás
0 pozícióból az óramutató járásával ellentétesen forgatva a kart érjük el a (villamos ellenállás-) fékezést. Összesen 14 fékpozíción húzzuk végig a menetszabályzót az elérni kívánt lassulással arányos ütemben. Nagy sebesség esetén alacsony fékfokozaton, kis sebesség esetén magas fékfokozaton kell megkezdeni a fékezést, majd a kart egyenletesen húzni fék utolsó pozícióig. Ide csak akkor szabad átkapcsolni, ha a jármű sebessége 3-5 km/h-ra csökkent. A 14-es fékfokozaton ugyanis működésbe lép a rögzítőfék, mely állóra fékezi és rögzíti a járművet. Ezután visszaállíthatjuk a menetszabályzót "0" állásba, és a folyamat kezdődik elölről..
Menetvezérlés - gyorsítás
A kart elkezdjük forgatni az óramutató járásának megfelelően. A "*"-gal jelölt első pozíció az előkészítő fokozat. Ilyenkor a menethez szükséges különböző kapcsolási folyamatok mennek végbe, de a villamos még nem indul el. A következő a menet első fokozat: a rögzítőfék felold, a villamos megindul. A kart tovább forgatva végigmegyünk a 13 soros fokozaton. Ilyenkor a két forgóváz egymással sorban van kapcsolva, a motorpárok csak max. 300 V feszültséget kapnak, az előtétellenállások kiiktatásával a rájuk jutó feszültség egyre nő, a villamos gyorsul. A 13. fokozat a soros utolsó, ekkor az összes előtétellenállás ki van iktatva, a motorpárok 300-300 V feszültséggel üzemelnek. A következő fokozat az ún soros sönt, amikor beiktatásra kerül a mezőgyengítő ellenállás, a villamos tovább gyorsul kb. 30-35 km/h-ig. A menetszabályozó kart tovább forgatva az átmeneti fokozatokon keresztül elérjük a 9 párhuzamos fokozatot. Ekkor a motorpárok egymással párhuzamosan kapcsolva teljes feszültséget kapnak. Az előtétellenállások ismételt kiiktatásával nő a sebesség. A 24. (párhuzamos utolsó) fokozat után még egyet kapcsolhatunk, a párhuzamos sönt fokozatra, itt érhető el a maximális gyorsulás és sebesség. Tovább kapcsolni nem tudunk, mert a kar felütközik a kép alján látható fém ütközőre. Innen "0"-ba kapcsolva megszüntethetjük a vontatást, a szerelvény saját lendületét kihasználva gurul, ez a kifuttatás.
Fékvezérlés - lassítás
0 pozícióból az óramutató járásával ellentétesen forgatva a kart érjük el a (villamos ellenállás-) fékezést. Összesen 14 fékpozíción húzzuk végig a menetszabályzót az elérni kívánt lassulással arányos ütemben. Nagy sebesség esetén alacsony fékfokozaton, kis sebesség esetén magas fékfokozaton kell megkezdeni a fékezést, majd a kart egyenletesen húzni fék utolsó pozícióig. Ide csak akkor szabad átkapcsolni, ha a jármű sebessége 3-5 km/h-ra csökkent. A 14-es fékfokozaton ugyanis működésbe lép a rögzítőfék, mely állóra fékezi és rögzíti a járművet. Ezután visszaállíthatjuk a menetszabályzót "0" állásba, és a folyamat kezdődik elölről..