A Vágóhíd kocsiszín múltja egészen 1876-ig nyúlik vissza, amikoris a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) lóvasúti vonalat és forgalmi telepet létesített a Zimonyi út (ma Soroksári út), az épülő Összekötő vasút és a későbbi MÁV Zimonyi fővonala (kelebiai vonal) által határolt területen.

A lóvasút végállomása a Közvágóhídnál

Ritkán négyes fogat vitte a lóvasúti kocsit

A végállomás és a forgalmi telep egymás mellett volt

A PKVT később felvásárolta a Budai Közúti Vaspálya Társaságot (BKVT), az új társaság neve BKVT lett. A lóvasúti vonal végállomása a kocsiszín mellett volt. Nem volt szükség bonyolult vágányhálózatra, mert a lovakat a végállomáson egyszerűen csak a kocsi másik végére fogták be, és indulhattak vissza.

A korabeli forgalmi telep a kocsiszínnel

Térképi ábrázolás 1896-ból

1887-ben megnyílt a HÉV soroksári vonala (a mai Ráckevei HÉV elődje), a lóvasúti telep mellett állomás, HÉV mozdony- és kocsiszín létesült, amint az a fenti térképen is már látszik. Innentől kezdve a Közvágóhíd forgalmi telep története szervesen összefügg a mellette lévő HÉV telep történetével. Ez a leírás most azonban elsősorban a lóvasúti, később villamos kocsiszínnel foglalkozik.

A közvágóhídi lóvasúti vonal villamosítása 1897-ben következett be. A villamosítással összefüggésben egy új, 48 kocsi befogadására alkalmas 6 vágányos villamos kocsiszín épült itt 1897. október 26-án.

Az új kocsiszín a megnyitás után

Patkolóműhely, háttérben az új villamos kocsiszínnel

Egy ideig vegyes üzemben működött a lóvasút és a villamosvasút, mint az az alábbi képeken is látszik.


Később a lóvasúti üzem megszűnt, a régi kocsiszín épületét elbontották. Helyére egy második villamos színt építettek.1900-ban a forgalmi telep vágányhossza elérte az 1579 métert.


1910-ben a forgalmi telep tárolókapacitása a két színben elérte a 70 kocsit. A villamosvasút és a HÉV vágányok között a Soroksári úton összeköttetés létesült.
A villamosvasút kapacitását növelendő kezdett elterjedni a pótkocsis üzem, ami viszont a végállomások átépítését igényelte. A villamosok fordítására a forgalmi telep mellett egy hurokvágányt építettek. Ekkoriban csak észak felől, a Soroksári útról érkeztek ide viszonylatok. Ez az állapot állt fenn a 30-as évekig.

A villamos és HÉV forgalmi telep ábrázolása egy 1937. évi vázlaton « Helyszínrajz 1935-ből a hurokvágánnyal (a HÉV telep nincs ábrázolva)

Az 1930-as években azután felgyorsultak a változások. A forgalmi telep területén a HÉV és a villamosvasút közti területmegosztás többször változott. 1933-35 körül pl. a II-es csarnok a HÉV-hez tartozott (azért nincs a fenti ábrán berajzolva). A változások azonban nem csak a telep belsejét, hanem a környező vonalakat is érintették.

1935-37. között létrehozták a vágánykapcsolatot a Soroksári és Gubacsi út között, mely a forgalmi telepen haladt keresztül. Az egyik vágány a két csarnok között vezetett, míg a másik az I-es csarnok és a vasúti töltés között. A Gubacsi útnál mindkét irányú csatlakozó vágányt kiépítették. Így megindulhatott az átmenő forgalom.


A következő változás 1940-ben történt, amikor elindult a 31-es villamosjárat a Közvágóhíd és Pesterzsébet között. A járat dél felől történő visszafordításának céljára kiépítették a Máriássy utcai vonalszakaszt, ahonnan a villamosok a vasúti híd alatt dél felé fordulva érték el a végállomást.

Hamster vázlatos ábráján követhetjük az 1941-es állapotot

Térképi ábrázolás 1943-ból. Jól kivehető a hurokvágány

Funkcionálisan a vágányelrendezés lehetővé tette mind az északról, mind a délről, mind a keletről érkező (ilyen ekkoriban nem volt) viszonylatok visszafordítását, valamint az átmenő forgalmat. És minden mozgás érintette legalább egyik irányban a forgalmi telepet.

1941. évi ábrázolás a kocsiszín Gubacsi út felőli vágánykapcsolatáról « 1941. évi ábrázolás a kocsiszín Soroksári út felőli vágánykapcsolatáról

Az 1950-es években azután megszüntették a forgalmi telepen átmenő közlekedést. A két szín közti vágány Gubacsi út felőli bekötését felbontották. A hurokvágányt üzemi célokra tartották meg. Új végállomást építettek a töltés mellett, forgalmi vágányként a vasút melletti, illetve a Máriássy utcai vonalszakaszt használták, mint az az alábbi vázlaton követhető a bal oldalon.

Hamster vázlatos ábrája az 1952-es állapotról

A 4804-es és 4805-ös pótkocsik a kocsiszínben

A forgalmi telepen ebben az időszakban számos belszolgálati járművet, tehermozdonyt és teherkocsit is tároltak.

Az 1960-as évek elejére a főműhelyek kapacitásuk felső határán dolgoztak. Mivel a csuklós villamos gyártását az ipar kapacitás hiányában nem vállalta, ezért annak tervezésével és kivitelezésével a Füzesi Főműhelyt bízták meg (ez lett a későbbi FVV típus). A budapesti villamostípusok közül legnagyobb szériaszámban futó UV típus javításait - a Füzesit tehermentesítendő - máshol kívánták megoldani. A választás a Vágóhíd kocsiszínre esett, ahol 1962-ben UV műhelyt rendeztek be. Az alábbi képek tanúsága szerint az UV-k mellett Stukákat is javítottak itt.

Térképvázlat az 1960-as évekből

A Soroksári út felőli vágánykapcsolatok 1961-ből

A Gubacsi út felőli vágánykapcsolatok 1961-ből

Újabb jelentős változás következett be az 1970-es években. 1973. november 14-re új villamosvégállomást építettek a Soroksári út Duna felőli oldalán. Ide helyezték át az észak felől érkező villamosok végállomását (2-es, 24-es). Ezzel együtt a dél felől érkező HÉV végállomását is áthelyezték a Soroksári út Duna felőli oldalára a Kvassay úttól délre. A forgalmi telep előtti villamos-HÉV üzemi összeköttetés megszűnt. Ennek pótlására a telepen belül a HÉV felől a hurokvágányhoz új csatlakozóvágány épült. Új összeköttetés létesült ugyanakkor az új villamos és HÉV végállomások között. A HÉV kocsiszín felől két üzemi vágány ágazott be az új összeköttetésbe. Az új vágányhálózat az alábbi ábrán látható jobb oldalt.

Még az átépítés előtt 1970-es állapotban

Átépítés előtti állapot 1970-ből

Átépítés utáni helyszínrajz az 1970-es évekből

A forgalmi telep II-es csarnokában a vágányokat megszüntették, és műhelyeket, irodákat rendeztek be. Egyetlen vágányt hagytak csak meg, de azt is megrövidítették.
A környező vágányok is változtak. A Máriássy utcából megszűnt az észak felé kanyarodás lehetősége, valamint a Gubacsi út felé vezető vágányból sem lehetett többé a Máriássy utca felé kanyarodni.

Életképek a telep életéből az 1970-es, 80-as évekből:

Végállomási helyszínrajz 1977-ből, balra a kocsiszín	Téli életkép a 1825-ös kocsival, amit tolatásra használtak	A két csarnok közti korábbi forgalmi vágány már csak tárolásra szolgál. A kép 1982-ben készült a selejtezett 3604-es Stukáról
	A 7040-es Muki és a 3894-es UV 1982-ben a csarnokban	A törött 3457-es kocsi az udvaron

Végállomási helyszínrajz 1980-ból és légifotók a telepről a 80-as évekből:


1993. november 27-én hozzákezdtek a Lágymányosi híd és a hozzá kapcsolódó pesti úthálózat építéséhez, ezzel újabb változások következtek be. A Máriássy utcában megszűnt a villamosközlekedés, ezzel együtt az 1940-ben épült hurok felszámolásra került. A 31-es villamosnak egy új fejvégállomás épült, melyet a Gubacsi útról egy fedezőjelzővel védett egyvágányú szakaszon keresztül közelített meg a töltés mellett. Az UV műhely ekkor még tovább működött. A hurok megszűntével a Soroksári út felől elveszett a hálózattal való kapcsolat, a csatlakozó vágány végére ütközőbak került, azt a továbbiakban kihúzóvágányként használták. Egyetlen kapcsolatnak a töltés felé menő oldalsó kapu maradt, ide is fedezőjelzőt telepítettek. A II-es szín felé menő vágánylírát felbontották, a hurokvágány bekötését módosították. A hurokvágány továbbra is használatban maradt, mert itt tudták az egyirányú UV kocsikat megfordítani. Elérését a kapun kívülre nyúló kihúzóvágány biztosította. A hurokvágány és a HÉV dízelműhely közti összeköttetést felbontották.

A 31-es villamos fejvégállomása előtérben a kihúzóvágánnyal

A hurokvágány új kiágazása a telepen

Az átépítés miatt felhagyott régi csatlakozóvágány

A legutolsó átépítés már nem volt túl hosszú életű. Ezután már a leépülés és a lassú vég következett.
A 31-es villamos közlekedését a BKV 1995. július 24-től szüneteltette, ezzel a töltés mellett és a végállomáson megszűnt a forgalom. Ezt az UV üzem még mindig túlélte, de már csak mintegy másfél hónappal. A vágóhídi UV-műhelyből az utolsó ott javított jármű 1995. szeptemberében távozott. Ezzel az UV üzem 33 évi működés után bezárta kapuit. A telep továbbra is a BKV tulajdonában maradt, vágánykapcsolata is még megmaradt egy ideig.  A HÉV dízelműhelye 1998-ig működött, ezalatt a volt UV telepen még különféle BKV szakszolgálatok voltak állomásítva.

Néhány kép ezen időszakból:

Innen nézve még nem látszik túl sok változás	A hurokvágány kiágazása a telepen	Balra még néhány forgóváz látszik
Az üres udvar, balra a 93-ban átépített csatlakozóvágány	A kiürített csarnok	Haarmann rendszerű angolváltó kiépítve a pályából

A tevékenység 1998-as megszűnése után a telepet kiürítették, majd 2000. július-szeptember között elbontották. Egyetlen mementónak a Gubacsi úton a 30-as villamos vonalában a volt 31-es villamos végállomása felé vezető kitérők maradtak bent a pályában.


A teljesen üres terület egészen 2006-ig parlagon állt, amikoris megépítették az ún. "Kvassay áttörést", a Könyves Kálmán körút és a Kvassay út közötti összekötő útpályát. A Gubacsi úton kiépítették a használaton kívüli váltókat a pályából, és megszüntették a Közvágóhídi villamos és HÉV végállomások közti, a Kvassay utat keresztező összekötő vágányt. Ezzel a vágóhídi forgalmi telep története lezárult.

Látkép a Soroksári út irányából

Látkép a Kvassay út irányából

Látkép a Gubacsi út irányából

Képtár - a további képek megtekintéséhez

Felhasznált irodalom: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, a BKV kiadványa 1987.
A 100 éves budapesti villamosvasút története, a BKV kiadványa 1987.
A budapesti közúti vasút 100 éve, az FVV kiadványa, 1966.
Dr. Kubinszky Mihály-Lovász István-Villányi György: Régi magyar villamosok, Budapesti Városvédő Egyesület, 1999.
BSZKRt. jegyzőkönyv 1936.
Külön köszönet Ekés Andrásnak és Németh Zoltán Ádámnak a helyszínrajzok alapjául szolgáló térképek rendelkezésre bocsátásáért.