Werkner Artúr 1906. december 1-re felépítette hazai kovácsolható vas- és acélöntvénygyárát Újpesten a Váci úton, melyben lágyvas-öntvényeket és temperált acélöntvényeket állítottak elő. A gyár iparvágány-kapcsolata 1916 körül létesült.

A Váci útból kiágazó 191 m hosszú iparvágány a gyár területén kettéágazott.

A gyárat a háború után Anker-Művekre keresztelték, majd az Anker Fémfeldolgozó Vállalat nevet kapta.


A gyár neve 1952-től Fémötvöző Vállalatra változott. Az 1950-es években a telepen belül az egyik csonkavágányt megszüntették, az iparvágány hossza ekkor 108 m-re csökkent..

Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben

Kiszolgálási utasítás 1959-ből

Az iparvágány kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt. A nagyobb és korszerűbb teherkocsik üzembe állításával azok fogadására az iparvágány 40 m sugarú íve egyre kevésbé felelt meg. Ezért 1961 körül átépítették az iparvágányt oly módon, hogy a Váci út ellenkező irányú vágányába kötötték be. Íly módon az ívsugarat 60 m-re tudták növelni.


Az iparvágány kocsiforgalma 1960-62. között 100-200 kocsi/év között mozgott. A telepet rövid időre szervezetileg a Metallokémiához csatolták, majd a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt részévé vált.

Az iparvágány helyszínrajza 1962-ben,  illetve 1971-ben »

Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az 1978-as Váci úti nagypaneles átépítés során az iparvágány kiágazását elbontották, majd az időközben a Csepel Autógyár Dugattyú Gyáregységre átkeresztelt telephely iparvágányát 1982-ben hivatalosan is selejtezték.