Az újpesti körzet volt a külső feleket kiszolgáló iparvágányhálózattal legsűrűbben ellátott terület Budapesten. Ezen a részen már a XIX. század második felében megjelentek az iparvágányok, akkor még lóvasúti kiszolgálással. Voltak köztük rövidebb életűek is, többségüket azonban villamosították, vagy a villamosítás után építették ki. Teljeskörű feltárásuk szinte lehetetlen feladat, mert a korai időszakban kiépült iparvágányok egy részéről alig maradtak fenn elérhető dokumentumok. Amikről viszont fennmaradtak, azokról igyekeztem egy-egy rövidebb-hosszabb összeállítást készíteni.

Elhelyezkedésük szerint az újpesti iparvágányokat négy csoportba lehet osztani: Váci út menti, Aranyköz-Zsilip utca-Dunapart menti, Baross utca menti, illetve egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott iparvágányokat.

Váci út	Zsilip u-Dunapart	Baross utca	Egyéb
Megyeri téglagyár	Arany köz-Zsilip utca	Táncsics Bőrgyár	Magyar Pamutipar
Oxigéngyár	Pannónia Szőrmegyár	Duna Cipőgyár	Vákuumtechnikai Gépgyár
Cérnagyár	Budalakk	Duclos Bányagépgyár	Kazán és Tárolóberendezések V.
Vízművek	Dunaparti teherpályaudvar	Hazai Pamutszövőgyár	Kollár és Breitner Vegyészeti Gyár
Hungária Papírgyár	Újpesti Növényolajgyár	Cserzőanyaggyár	Egyedi Lajos Szeszgyára
Schreiber fatelep	Falemezgyár	Újpesti vágóhíd	Phőbus Rt.
Egyesült Izzó	Népsziget (MHD és MAHART)	Újpesti kavicsbánya	Árpád úti rakodóvágány
Porfestékgyár	Újpesti Bőrgyár		Éliás féle tüzifatelep
Megyeri út			Győrffy Kornél Fémárugyára
Hungária Vegyiművek			Pollack féle gyufagyár
Anker-Művek			Trágyavágány

Az újpesti teherszállítási körzet központja Angyalföld kocsiszínben (korábbi nevén BÚR telep) volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges tehermozdonyokat, azok innen indultak szolgálatba. Angyalföld kocsiszínnek közvetlen MÁV csatlakozása is volt (illetve van a mai napig), innen érkezett és távozott az iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.



A rákospalota-újpesti vasúti csatlakozás épült meg előbb, 1872. május 13-án nyílt meg. Az akkori lóvasúti iparvágányok összességét innen szolgálták ki. A források egy része azonban megoszlik atekintetben, hogy az 1872-ben épült csatlakozás közvetlen vágánykapcsolatot jelentett-e. Elképzelhető, hogy akkoriban itt közvetlen csatlakozóvágány híján még átrakásos forgalom bonyolódott. Angyalföld kocsiszín vasúti csatlakozása 1896. július 16-án épült meg. Itt ekkortól a BURV közvetlen átmenő teherkocsiforgalmat bonyolított le. Még abben az évben kiépült a Baross utcai vonal, és egy teherforgalmi vonal a Baross utcából elágazva az Arany köz-Zsilip utcán keresztül a Dunaparti teherpályaudvarhoz.


A Váci úti vonalat üzemben tartó BVKV is a BURV-ot bízta meg teherforgalmának lebonyolításával, így innentől ezt a területet is Angyalföld kocsiszínből (az akkori BÚR telepről) szolgálták ki.


Az 1950-es évek intenzív iparfejlesztése által növekvő árutömeg elszállítása az FVV számára egyre több gondot okozott. Ugyan az 1950-ben megjelent rendelet értelmében két FVV tulajdonú villamosmozdonnyal 6 rakott vagy 8 üres fővasúti kocsi vontatását engedélyezték, mégis rendszeressé váltak az elegytorlódások Angyalföld MÁV állomáson.


A teherforgalom legnagyobb teljesítményét 1960 körül érte el. Ekkor az Angyalföld kocsiszín által kiszolgált hálózathoz 26 iparvágány csatlakozott, melyek építési hossza elérte a 10 423 métert, éves kocsiforgalma pedig a 22-23 ezer kocsit. A teherforgalom zöme a 8-as viszonylat Táncsics Mihály utca-Baross utca egyvágányú szakaszán haladt át az Arany közig, de attól északra is jelentős volt a Baross utcában. Az üzem különlegességét itt a személyforgalommal vegyes teherforgalom és az egyvágányú közlekedés adták. Az itteni teherforgalom lebonyolítását külön utasítás szabályozta, melynek 1959. évi kivonata az alábbiakban olvasható.

Komjáthy György 1973-as felvételén Angyalföld kocsiszínből indul egy négykocsis tehervonat az újpesti ipartelepek felé	Roy Makewell felvétele 1971. júniusában készült a BUR telephez visszatérő tehermenetről

A teherszállítás volumene az 1970-es évektől egyre nagyobb mértékben csökkenni kezdett. Az elhasználódott pályájú Baross utcai vonalon a 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én megszüntette. Ezzel az érintett iparvágányok kiszolgálása is megszűnt. Az István tér-Arany köz szakaszt azonban ekkor még fenntartották a Váci út és a Zsilip utca-Duna part kiszolgálására. 1982-ben aztán ez a szakasz is, és ezáltal valamennyi érintett iparvágány forgalma megszűnt. A BKV az Angyalföld MÁV állomáshoz csatlakozó vágány szerződését 1986. október 31-re felmondta. Rákospalota-Újpest átmenő forgalma viszont egészen 1993-ig fennmaradt. Az itteni BKV-MÁV összekötővágányt 1998. augusztus 1-én bontották el. Ezzel az újpesti körzet teherforgalma teljesen megszűnt.

Angyalföld kocsiszínben 1995-96-ban nagy számú feleslegessé vált és selejtezett mukit tároltak szétbontásuk előtt. Erről készültek az alábbi képek: