Budapest IV. ker, Arany köz-Zsilip utca
Megszűnt 1982-ben
Az Arany közből kijövő muki épp a Váci utat keresztezi, illetve ugyanez a helyszín muki nélkül napjainkban
/A régi kép forrása: Kalauzok oktatófilmje, Filmmúzeum/
A Budapest-Újpest-Rákospalotai
Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) 1896.
év elején adta át Lehel úti és Megyeri villamosvonalát. A
személyszállításon kívül azonban már a kezdetektől nagy szerepet
szántak a teherszállításnak is. Kifejezetten a teherszállítás céljából
építettek egy 941 m hosszú szárnyvonalat a Megyeri vonal Baross utcai
szakaszából kiágazva az Arany közön és annak folytatásában a Váci úton
keresztük az állami védőtöltésen (Zsilip utcán) át az akkori Duna
partig (Duna sor), ahol észak felé egy kisebb teherpályaudvart
létesítettek.
Egy 1918 körüli ábrázolás az iparvágányról
A teherszállítás céljára két villamos és egy gőzmozdonyt vásároltak (az Angyalföldi vasútállomás csatlakozóvágánya 1896-1898 között gőzüzemű volt), és ezekkel kezdték meg a nagyvasúti teherkocsik továbbítását.
Rövid ideig személyforgalmat is szerveztek ezen a vonalszakaszon. A Váci úti keresztezésnél és az újpesti szigetre vezető út kezdeténél létesültek megállóhelyek. A Lehel utcai végállomásról napi két járatpár ment ki a Duna partra. A személyszállító kocsi után gyakran egy teherkocsit is kapcsoltak.
1902. május 12-re elkészült az Arany közből a Váci útra kanyarodó összekötővágány. A BVKV megbízásából a továbbiakban a BURV szolgálta ki a külső Váci úti villamosvonal iparvágányait is, ezen az útvonalon.
Egy 1929-es rajz
Az iparvágány a Baross utcai elágazását követően az Arany János utca melletti területen (közön) vezetett a Váci útig, amely nem volt kiépített utca, itt csak a teherforgalmi vágány haladt. Az ily módon később Arany köznek nevezett területen 1911-ben az Ister Magyar Vízmű Rt. "csőlerakási és nyomáskísérleti" telepéhez egy kezelő csonkavágányt is csatlakoztatott. Tovább a Váci úti összekötővágány, majd a Váci úti keresztezés után a Zsilip utcában egy hosszú kitérő volt. Innen több iparvágány is kiágazott. A kitérőnek a Váci út felé volt egy 51 m hosszú csonkavágánya is, amely 1918-ban létesült. Ezt akkoriban az iparvágánnyal még nem rendelkező Weisz Ármin és fia Bőrgyár használta rakodásra.
Egy 1930-as ábrázolás
Vasúti terminológiával élve az Arany köz-Zsilip utcai pályaszakasz tulajdonképpen nem is iparvágány, hanem vontatóvágány, hiszen belőle ágazott ki a későbbiekben számos iparvágány, amelyek bementek a környező gyárak és ipartelepek területére.
1935 körülre a Zsilip utcai kitérő csonkavágányát elbontották
1944-ben még megvolt az Arany közben a csonkavágány, amelyet az 1950-es években bontottak el.
1944. évi ábrázolás
Az Arany köz 1959. körül a Váci út felől nézve
Az iparvágány elrendezése a továbbiakban nem sokat változott. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz útvonalon történt.
Egy 1963-as légifelvétel a területről
Ab van Donselaar 1976-os felvételén a 7080-as villamos mozdony által vontatott tehervonat a
Váci útról az Aranyközbe kanyarodik be
Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az 1978-as Váci úti nagypaneles átépítés során az iparvágány még működött.
Az iparvágány Váci úti keresztezése és csatlakozása egy 1978-as rajzon, illetve egy légifelvétel 1979-ből
Az Arany köz kiszolgáló menetei által igénybe vett 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én beszüntette. A pályát azonban teherszállítás céljára ekkor még meghagyták. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A csatlakozó iparvágányok megszűntével az Arany köz-Zsilip utcai iparvágány forgalmát is beszüntették. 1982. május 15-én az iparvágányt selejtezték, majd elbontották. Ezzel a Váci úti üzemek teherforgalmi csatlakozása is megszűnt. Ugyan 1985-ig - a 10-es villamos megszűntéig - a Váci úton megmaradtak a vágányok, de az Árpád út felől tehermenetek már nem közlekedtek.
Itt látható a Váci útból kiépített, Aranyköz irányába vezető összekötő váltó helye
Az alábbiakban a megmaradt utcarészletek kerülnek bemutatásra.
Egy 1918 körüli ábrázolás az iparvágányról
A teherszállítás céljára két villamos és egy gőzmozdonyt vásároltak (az Angyalföldi vasútállomás csatlakozóvágánya 1896-1898 között gőzüzemű volt), és ezekkel kezdték meg a nagyvasúti teherkocsik továbbítását.
 Az elsőnek beszerzett villanymozdony itt élelmiszerszállító teherkocsikkal Az 1902-ben beszerzett újabb két
villanymozdony egyike, a 4-es pályaszámú »
|
 |
Rövid ideig személyforgalmat is szerveztek ezen a vonalszakaszon. A Váci úti keresztezésnél és az újpesti szigetre vezető út kezdeténél létesültek megállóhelyek. A Lehel utcai végállomásról napi két járatpár ment ki a Duna partra. A személyszállító kocsi után gyakran egy teherkocsit is kapcsoltak.
1902. május 12-re elkészült az Arany közből a Váci útra kanyarodó összekötővágány. A BVKV megbízásából a továbbiakban a BURV szolgálta ki a külső Váci úti villamosvonal iparvágányait is, ezen az útvonalon.
Egy 1929-es rajz
Az iparvágány a Baross utcai elágazását követően az Arany János utca melletti területen (közön) vezetett a Váci útig, amely nem volt kiépített utca, itt csak a teherforgalmi vágány haladt. Az ily módon később Arany köznek nevezett területen 1911-ben az Ister Magyar Vízmű Rt. "csőlerakási és nyomáskísérleti" telepéhez egy kezelő csonkavágányt is csatlakoztatott. Tovább a Váci úti összekötővágány, majd a Váci úti keresztezés után a Zsilip utcában egy hosszú kitérő volt. Innen több iparvágány is kiágazott. A kitérőnek a Váci út felé volt egy 51 m hosszú csonkavágánya is, amely 1918-ban létesült. Ezt akkoriban az iparvágánnyal még nem rendelkező Weisz Ármin és fia Bőrgyár használta rakodásra.
Egy 1930-as ábrázolás
Vasúti terminológiával élve az Arany köz-Zsilip utcai pályaszakasz tulajdonképpen nem is iparvágány, hanem vontatóvágány, hiszen belőle ágazott ki a későbbiekben számos iparvágány, amelyek bementek a környező gyárak és ipartelepek területére.
1935 körülre a Zsilip utcai kitérő csonkavágányát elbontották
1944-ben még megvolt az Arany közben a csonkavágány, amelyet az 1950-es években bontottak el.
1944. évi ábrázolás
Az Arany köz 1959. körül a Váci út felől nézve
 Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben |
 Kiszolgálási utasítás 1959-ből |
Az iparvágány elrendezése a továbbiakban nem sokat változott. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz útvonalon történt.
Egy 1963-as légifelvétel a területről
 Az iparvágány helyszínrajza 1962-ben, illetve 1971-ben »
|
 |
Ab van Donselaar 1976-os felvételén a 7080-as villamos mozdony által vontatott tehervonat a
Váci útról az Aranyközbe kanyarodik be
Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az 1978-as Váci úti nagypaneles átépítés során az iparvágány még működött.
Az iparvágány Váci úti keresztezése és csatlakozása egy 1978-as rajzon, illetve egy légifelvétel 1979-ből
Az Arany köz kiszolgáló menetei által igénybe vett 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én beszüntette. A pályát azonban teherszállítás céljára ekkor még meghagyták. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A csatlakozó iparvágányok megszűntével az Arany köz-Zsilip utcai iparvágány forgalmát is beszüntették. 1982. május 15-én az iparvágányt selejtezték, majd elbontották. Ezzel a Váci úti üzemek teherforgalmi csatlakozása is megszűnt. Ugyan 1985-ig - a 10-es villamos megszűntéig - a Váci úton megmaradtak a vágányok, de az Árpád út felől tehermenetek már nem közlekedtek.
Itt látható a Váci útból kiépített, Aranyköz irányába vezető összekötő váltó helye
Az alábbiakban a megmaradt utcarészletek kerülnek bemutatásra.
 Az Arany-köz iparvágány kiágazásának helye Újpesten a Baross utcában (balra) |
Az Arany köz a Váci út felől nézve |
 Ide érkezett a Baross utcából jövő iparvágány |
 Az Arany köz ma járhatatlan, részben beépült |
 Az Arany közből a Váci út felé pillantva 2000-ben ... |
 ... és 2006--ban |
 A Zsilip utca a Váci út felől |
 Zsilip utca a volt Újpesti Bőrgyár felé tekintve |
 Zsilip utca a volt Pannónia Szőrmegyár felé tekintve |
 Zsilip utca a Váci út irányába |
 A Zsilip utca vége még álló felsővezeték- tartó oszloppal 1999-ben |
 2006-ban már megkezdődtek a bontások |
 Helyszínrajz |
Felhasznált irodalom: Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.
NZA gyűjteménye
Dr. Kubinszky Mihály-Lovász István-Villányi György: Régi magyar villamosok, Budapesti Városvédő egyesület, 1999.
Újpesti Helytörténeti Értesítő 2006/1, 2006/4, 2013/2-es számok