A Budapest-Újpest-Rákospalotai
Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) 1896.
év elején adta át Lehel úti és Megyeri villamosvonalát. A
személyszállításon kívül azonban már a kezdetektől nagy szerepet
szántak a teherszállításnak is. Kifejezetten a teherszállítás céljából
építettek egy 941 m hosszú szárnyvonalat a Megyeri vonal Baross utcai
szakaszából kiágazva az Arany közön és annak folytatásában a Váci úton
keresztük az állami védőtöltésen (Zsilip utcán) át az akkori Duna
partig (Duna sor), ahol észak felé egy kisebb teherpályaudvart
létesítettek.
Egy 1918 körüli ábrázolás az
iparvágányról
A teherszállítás céljára két villamos és egy gőzmozdonyt vásároltak (az
Angyalföldi vasútállomás csatlakozóvágánya 1896-1898 között gőzüzemű
volt), és ezekkel kezdték meg a nagyvasúti teherkocsik továbbítását.
Az elsőnek beszerzett villanymozdony itt élelmiszerszállító
teherkocsikkal
Az 1902-ben beszerzett újabb két
villanymozdony egyike, a 4-es pályaszámú »
|
|
Rövid ideig személyforgalmat is szerveztek ezen a vonalszakaszon. A
Váci úti keresztezésnél és az újpesti szigetre vezető út kezdeténél
létesültek megállóhelyek. A Lehel utcai végállomásról napi két járatpár
ment ki a Duna partra. A személyszállító kocsi után gyakran egy
teherkocsit is kapcsoltak.
1902. május 12-re elkészült az Arany közből a Váci útra kanyarodó
összekötővágány. A BVKV megbízásából a továbbiakban a BURV szolgálta ki
a külső Váci úti villamosvonal iparvágányait is, ezen az útvonalon.
Egy 1929-es rajz
Az iparvágány a Baross utcai elágazását követően az Arany János utca
melletti területen (közön) vezetett a Váci útig, amely nem volt
kiépített utca, itt csak a teherforgalmi vágány haladt. Az ily módon
később Arany köznek nevezett területen 1911-ben az Ister Magyar Vízmű
Rt. "csőlerakási és nyomáskísérleti" telepéhez egy kezelő csonkavágányt
is csatlakoztatott. Tovább a Váci úti összekötővágány, majd a Váci úti
keresztezés
után a Zsilip utcában egy hosszú kitérő volt. Innen több iparvágány is
kiágazott. A kitérőnek a Váci út felé volt egy 51 m hosszú
csonkavágánya is, amely 1918-ban létesült. Ezt akkoriban az
iparvágánnyal még nem rendelkező Weisz Ármin és fia Bőrgyár használta
rakodásra.
Egy 1930-as ábrázolás
Vasúti terminológiával élve az Arany köz-Zsilip utcai pályaszakasz
tulajdonképpen nem is iparvágány, hanem vontatóvágány, hiszen belőle
ágazott ki a későbbiekben számos iparvágány, amelyek bementek a
környező
gyárak és ipartelepek területére.
1935 körülre a Zsilip utcai
kitérő csonkavágányát elbontották
1944-ben még megvolt az Arany közben a csonkavágány, amelyet az 1950-es
években bontottak el.
1944. évi ábrázolás
Az Arany köz 1959. körül a Váci
út felől nézve