1923-ban alapították meg az Angol-Magyar Cérnagyár Rt-t, melynek Váci út 91. szám alatti telephelyén 1924-26. között épült fel a gyár. Már a kezdetekkor iparvágányt fektettek az építkezés és az üzem kiszolgálására. Ekkoriban  azonban az iparvágány még nem a villamosvonalhoz csatlakozott.


A vasúti csatlakozást a Rákospalota-Újpest vasútállomás felől Káposztásmegyeren keresztül fektetett vontatóvágány biztosította, mely a Dunaparti rakodóhoz is kivezetett. A vontatóvágány a korabeli térképi ábrázolásokon is megjelent.

Egy 1923-as térképrészlet

1928-as ábrázolás

Újpest-térkép a tárgyalt időszakból

A vontatóvágányból több iparvágány is kiágazott, melyek egészen a Vízművekig húzódtak déli irányban.


Az 1930-as években a BSzKRt. már tervezte a Váci úti vonal meghosszabbítását a Fóti úttól a Megyeri csárdáig. Akkoriban még kétvágányú vonalban gondolkodtak, a végén hurokvágánnyal. Ekkor a rákospalota-újpesti vontatóvágány még megmaradt volna eredeti állapotában. Az elképzelés ebben a formában nem valósult meg.
A téglagyár előtt a Váci úton volt egy kitérő, mielőtt a vontatóvágány továbbvezetett a Cérnagyár irányába. Ezt, és a cérnagyári becsatlakozás részleteit szemlélteti az alábbi helyszínrajz.


A Megyeri csárdáig történő vonalhosszabbítás végül 1947. augusztus 20-ra készült el. Ekkorra a Fóti úti végállomástól egy összekötővágányt létesítettek a vasúti vontatóvágányhoz, majd azon keresztül a villamost meghosszabbították a Megyeri csárdáig. A források egy része úgy ábrázolja ezt az állapotot, mintha a villamosvonal a vasúttal ténylegesen össze lett volna kötve. Elképzelhető, hogy egy ilyen állapot is fennállhatott rövid ideig. Az alábbi rajz egy ilyet ábrázol 1947. júniusából.


Az üzem neve az 1949-es államosítás után Újpesti Cérnagyárra változott. A gyár kiszolgálását a villamosvasút 1950. körül vette át. Az iparvágány hossza ekkor 229 méter volt, és a kiágazási váltón kívül még egy váltó volt a gyár udvarán. A vasúti vontatóvágányt 1951 körül elbontották.

Az 1959-es teherforgalmi kiszolgálási utasítás a következőképpen rendelkezett:

Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben Kiszolgálási utasítás 1959-ből »

A kiszolgálás Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62. között 240-300 kocsi/év körül mozgott. Az iparvágány részletes adatai a következő hivatalos helyszínrajzon láthatók:


1970-ben a hosszabb vágányt a szénrakodó mellett 61 m-rel visszabontották. Ettől eltekintve az iparvágány elrendezése az idők során nem sokat változott.


Az alábbiakban az 1960-80. közötti időszak helyszínrajzai láthatók.

Vonali rajz 1964-ből Az iparvágány ábrázolása 1971-ből »		Rajz 1977-ből	1980-as állapot
Helyszínrajz 1978-ból			Elrendezési vázlat

Az 1980-as évek elejére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A Cérnagyár iparvágányát 1982-ben selejtezték és még az előtt elbontották, hogy a 10-es villamos 1985-ben megszűnt volna.


Az Újpesti Cérnagyár neve 1990-ben Coats Magyarország Kft-re változott.