A Népsziget tulajdonképpen 1857-ig létezett szigetként, amikor is elhatározták a téli kikötő létrehozását a pesti part felőli mellékágban, és ennek érdekében megépült egy zárógát a Zsilip utca vonalában. Mivel Újpest szennyvize részben a téli kikötőbe zúdult, ezért a bűz és fertőzésveszély miatt rövid idő múlva szükségessé vált az öböl átöblíthetősége. Ezért 1873-ban először fazsilipet, majd 1899-ben vasszerkeztű zsilipet létesítettek. A ma is látható vasbeton műtárgy végül 1929-ben épült meg.

A környéken a XIX. század második felétől hajóépítő műhelyek telepedtek meg. A Nicholson Gépgyár 1891-ben létesített hajógyárat az újpesti téli kikötőben. 1912. május 4-én egyesültek a Schlick és Nicholson gyárak és létrejött a Schlick és Nicholson Gép-, Vaggon és Hajógyár Rt. Ebben az időszakban épült ki a Népszigeten az Újpesti vízmű, az "Ister" szivattyútelepe is. A hajógyár 1915-ben az újpesti szivattyútelep mellett hajókazánkovács-műhelyt létesített, majd kérelmezte ide iparvágány létesítését. Egy korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint "Újpest város és az "Ister" képviselői kérik a hatóságtól az építési engedély megtagadását, amikor a Károlyi-uradalom a népszigeti iparvasút nyomvonalát a vízművek szivattyútelepétől induló két 400 mm átmérőjű főnyomócső felé kívánja meghatározni". Íly módon az iparvágány végül 1917-ben a Zsilip utca vonalában épült ki. Ez tekinthető a népszigeti iparvágány elődjének.


Ez az állapot hosszú évtizedekig fennmaradt.

1929.

1930.

1935.

1944.

Érdekes momentum az az alábbi ábrázolás mely ugyanezt az iparvágányt, mint a Magyar Királyi Folyamőrség iparvágányát ábrázolja. A folyamőrség ezen a néven 1921-1945. között létezett és a kikötő északi részén 1929-ben építették meg műszaki üzemét, hajótelepét, irodáit, laktanyáját. Az alábbi helyszínrajz az 1930-as évek második feléből származhat.


A XX. század elején a térségben más hajógyárak is megtelepedtek. 1927-ben a Schlick-Nicholson Hajógyár beolvadt a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-be. Az rt. 1928-ban nevet változtatott Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-re. Telephelye az Újpesti öböl keleti oldalán volt. Az üzem 1948-51. között a Ganz Hajógyár nevet viselte, majd 1951-62. között a Gheorghiu Dej Hajógyár nevet vette fel. Az 1950-es évek iparfejlesztésének lendülete a hajógyártást is elérte. Ebben az időszakban a hajógyár úszódaruk építésére specializálódott, és 1957-ben a Népsziget irányába terjeszkedett, az Újpesti vasúti hídtól délre, ahol korábban sportpályák működtek. Az 5 tonnás úszódarukat vasúton szállítható szekciókban építették, melyeket a célállomáson szereltek össze. Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódóan épülhetett ki végül a népszigeti iparvágány a Zsilip utca végén délre fordulva. Az első ismert ábrázolás 1959-ből származik.

Kiszolgálási utasítás 1959-ből « Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben

A mozdonyok körüljárása, illetve a rakott-üres elegy cseréje céljából a vasúti hídtól délre, de még a gyártelepen kívül egy kitérő is létesült.

Időközben a MAHART elődje, az MFTR (Magyar /Királyi/ Folyam- és Tengerhajózási Rt.) 1919-ben hajójavító műhelyt létesített a Népszigeten. 1946-ban az MFTR utódjaként létrejött a MESZHART (Magyar-Szovjet Hajózási Rt.), majd 1954-től - amint a Szovjetúnió megszüntette érdkeltségét a veszteségessé vált magyar hajózásban - a MAHART. Az 1950-es években megindult a hajópark korszerűsítése, emiatt szükségessé vált a MAHART újpesti hajójavító üzemének fejlesztése is. 1960. körül a hajójavító üzem is önálló iparvágány-csatlakozást kapott.


Az iparvágány kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Zsilip utca - Duna sor - Népsziget útvonalon történt. A hajógyár kocsiforgalma 1960-62. között 700-900, míg a hajójavítóé 60-100 kocsi/év körül mozgott. Az 1962. körüli elrendezést az alábbi rajzok szemléltetik.

Két rajz 1962-ből

1962-ben a hajógyárat átkeresztelték Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Angyalföldi Gyáregységévé. További ábrázolások az iparvágányról és a területről az 1960-as évekből.

1966. körüli vágányrajz « illetve 60-as évekbeli katonai térképrészlet.

Az alábbi három rajz az 1971-es iparvágány rajzgyűjteményből származik. A bal oldalin látszik a MAHART iparvágány létesítése előtti és utáni állapot, a középsőn pedig már a letisztázott helyzet. A bal oldali rajz kissé félrevezető, ugyanis a kép alján látható hosszú kitérő azonos a jobb szélen meglévő kitérővel, mely a vasúti híd déli oldalán, még a gyárkapun kívül helyezkedett el. Emiatt készítettem egy javított rajzot az első kettőből, ez látható a jobb oldalon.

Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A népszigeti iparvágányt 1982-ben selejtezték, majd elbontották. Nyomai azoban egy darabig még fellelhetőek voltak.


Néhány kép az MHD telephelyről a Fortepan jóvoltából az 1980-as évekből. A harmadik képen az épület jobb sarkánál felfedezhető egy darus szerelvény. Ez azonban minden bizonnyal csak a telep belső vágányhálózatán volt használatos. Az utolsó képen jobb oldalt az épület tövében látszik az iparvágány maradványa.


A MAHART telephelyére bemenő iparvágány maradványa nemrég még megvolt.

A telep bejárata előtt 2000-ben

Ugyanez az ellenkező irányban

A bal szélső kép készítése után 6 évvel a vágány helyét már leaszfaltozták

A telepen belüli vágány azonban 2006-ban még látszott.

Az - időközben ismét nevet változtatott - hajógyár kapuzata, ahol az iparvágány bement a telepre

A Zsilip utca végén az iparvágány dél felé kanyarodott (2000.)

Ugyanez 6 évvel később

Végezetül néhány légifotó a területről a 2000-res évek végéről.