Az osztrák Hermann Pollack und Söhne cég 1924-ben létrehozta a Baross
utcában a Hazai Pamutszövő-, Festő, Fehérítő- és Kikészítőgyár Rt-t. A
cég nevét a tulajdonosok kezdőbetűi alapján röviden csak HPS-nek
hívták. Az Rt. telephelyére egy 324 méter hosszú iparvágányt vezettek,
mely a Baross utcai vonalból ágazott ki, és a kiágazási váltóval együtt
3 kitérőt foglalt magába.
Az
iparvágány ábrázolása 1930-as évekbeli rajzokon
Az egyenes irányú fővágány sínrendszere 31,5 kg/folyóméteres, míg a
kitérő vágányé 23,6 kg/folyóméteres 2 vezetősínes Vignol sínekből állt,
keramit burkolattal ellátva.
Az iparvágány ábrázolása az
1940-es évekből
1943-ban az akkor svájci tulajdonban lévő Hazai Pamutszövő-,
festő-, Fehérítő- és Kikészítőgyár Rt-t Hazai Pamutfonó és Szövőgyár
néven a Magyar Pamutiparhoz csatolták. A vágányhálózat az 1940-es évek
végéig nem változott.
A gyárat 1948. március 25-én államosították, majd 1950-ben kivált a
Magyar
Pamutiparból, és Pamutkikészítőgyár néven önálló üzemmé vált.
Az iparvágány
helyszínrajza 1959-ben |
Kiszolgálási
utasítás 1959-ből
|
Időközben a vágány végén egy 6,6 m átmérőjű fordítókorong is épült,
mely egy rövidebb és egy hosszabb merőleges csonkavágányhoz
csatlakozott. A fordítókorong által bekötött vágányok felett nem volt
felsővezeték.
Az
iparvágány kiterjedése 1962-ben 325 méteres volt. Kiszolgálása
Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep -
István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca útvonalon történt.
Kocsiforgalma
1960-62. között 1300-1700 kocsi/év
körül mozgott.
Rajz 1962-ből
1963-ban egy újabb összevonás után az üzem az újonnan létrehozott
Pamutnyomóipari Vállalat (PANYOVA) része lett.
1966. októberében az iparvágányt felújították. A 23,6 és 31,5 kg/fm-es
síneket Phönix vágányokra cserélték, csakúgy mint a két, telepen belűli
23,6 kg/folyóméteres vágányrendszerű, gyökcsapos kitérőt, melyeket
rugalmas csúcssínű Phönix rendszerűre cseréltek.
Egy 1971-es ábrázolás
|
Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene
csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az
újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A
Pamutszövőgyár iparvágányának kiszolgálását 1981-ben a BKV
beszüntette, majd a vágányt selejtezték.
Az 1990-es években
a gyártás megszűnt, a telephelyen
azóta ipari park nyílt.
A kapu és a
telephelyen belüli vágánymaradványok 2000-ben
A Baross utcai vágánymaradványok az utca 2002. nyári leaszfaltozásáig
voltak láthatóak.
A
kiágazás 2000 körül, illetve a telephely látképe 2006-ból
Helyszínrajz
|