Az Egyesült Izzó iparvágánya
Budapest IV. ker, Külső Váci út 77.
Megszűnt 1982-ben
Az Egyesült Villanyossági Rt-t 1896. augusztus 1-én alapították. Váci úti telephelyére 1901-ben költözött, majd 1902-re elkészült a gyárat kiszolgáló, Váci úti villamospályából kiágazó 380 m hosszú iparvágány is. Az üzem neve 1906-tól Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. lett.
A gyártelep látképe az 1910-es években
Szén-, majd később wolframszálas izzók készítése mellett telefon- és távírókészülékek, vasúti biztosítóberendezések, kisteljesítményű dinamók és egyéb elektromos alkatrészeket gyártottak, nagy részben exportra.
A TUNGSRAM nevet, mint védjegyet 1912-től alkalmazták.
Az iparvágány kiágazása 1915-ben a Váci úti második vágány építésekor
Helyszínrajz és ábrázolás az 1920-as évekből
A gyárban 1928. július 15-én hatalmas
tűzvész pusztított, ami sok épületet és berendezést elpusztított. A
gyár újjáépítése 1930-31-ben történt, 1932-re egy üveggyárat is
felépítettek. Valószínűleg ekkoriban bővült az iparvágány egy újabb
csonkavágánnyal.
Az üveggyár építése 1930-ban
Az iparvágány és a vonali kiágazás ábrázolása 1930 körül
A telephely helyszínrajza 1933-ból
Az iparvágány hossza ekkorra elérte a 837 métert, elrendezése a későbbiek során már nem sokat változott.
Látkép az 1950-es években
A Váci út-Pintér József utca sarkán 1962-65 között felépült az új, 11 szintes irodaház. Az iparvágány forgalma az 1960-62 közötti időszakban évi 3300-3400 kocsi körül mozgott, mely teljesítményével ő képviselte a legnagyobb forgalmat a teljes újpesti iparvágány-hálózaton. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt.
1970. novemberében a szomszédos Budalakk 20.000 m2-es telephelyét (volt Porfestékgyár) kiürítették és az Egyesült Izzó telephelyéhez csatolták. Az ottani iparvágányt is vélhetően az Izzó használta tovább. Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át.
Az iparvágány kiágazása a Váci útból egy 1978-as rajzon
Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. Az Egyesült Izzó iparvágányát 1982-ben selejtezték, majd elbontották.
Helyszínrajz
Az üveggyár építése 1930-ban
Az iparvágány és a vonali kiágazás ábrázolása 1930 körül
A telephely helyszínrajza 1933-ból
Az iparvágány hossza ekkorra elérte a 837 métert, elrendezése a későbbiek során már nem sokat változott.
Látkép az 1950-es években
 Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben |
 Kiszolgálási utasítás 1959-ből |
A Váci út-Pintér József utca sarkán 1962-65 között felépült az új, 11 szintes irodaház. Az iparvágány forgalma az 1960-62 közötti időszakban évi 3300-3400 kocsi körül mozgott, mely teljesítményével ő képviselte a legnagyobb forgalmat a teljes újpesti iparvágány-hálózaton. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt.
 Az iparvágány helyszínrajza 1962-ben, illetve 1971-ben »
|
 |
1970. novemberében a szomszédos Budalakk 20.000 m2-es telephelyét (volt Porfestékgyár) kiürítették és az Egyesült Izzó telephelyéhez csatolták. Az ottani iparvágányt is vélhetően az Izzó használta tovább. Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át.
Az iparvágány kiágazása a Váci útból egy 1978-as rajzon
Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. Az Egyesült Izzó iparvágányát 1982-ben selejtezték, majd elbontották.
Helyszínrajz
A gyár 1984-től vette fel a Tungsram
Rt. nevet.
Felhasznált irodalom: A Tungsram Rt. története 1896-1996. Budapest, 2004.
Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.
Újpesti Helytörténeti Értesítő 2013/1. szám.