Az iparvágányról fennmaradt adatok egy része ellentmondásos. Bulicsek Ferenc gyáros, kazánkovács (1869-1919.) 1903-ban alapította a Bulicsek Ferenc és Társa Kazán-, Tartály- és Vasszerkezeti gyárat testvérével, Bulicsek Józseffel és Szauer Somával.  Az üzem telephelye Újpesten, a Rózsa utca 14. szám alatt volt.  Ekkoriban errefelé még nem járt villamos, ugyanis a BURV a MÁV Istvántelki Főműhelyéhez vezető, Ősz utcai hurokvonalát csak négy évvel később, 1907.12.19-én adta át. A telephelyhez 1909.10.18-án a Rózsa utcai villamosvonalból kiágazva egy 74 m hosszú iparvágányt építettek.


Más források szerint az iparvágányt a Popelka és Társa Vasszerkezeti Gyár építtette a könnyebb áruszállítás érdekében, mely üzemet a Bulicsek és Társa cég csak 1912.03.16-án vett át.


Bulicsek József 1919.02.28-i halála után a cég vezetését fiai vették át. A gyár általában 70-100 munkást foglalkoztatott és a Balkánra is szállított termékeiből.


Budapesten 1941.11.09-én tértek át bal oldaliról jobb oldali közlekedésre. Ekkor a villamosvonalak nagy részét is átépítették. Hogy az Ősz utcai hurok körüljárási iránya ne változzon, ezért a Rózsa utcai torkolatban lévő vágánykeresztezést megszüntették, és geometriai okoból egy vágányfonódással helyettesítették. Az alábbi rajzon már ez látható.


A Bulicsek és Társa céget 1949-ben államosították. Neve ekkor Kazán és Tárolóberendezések Vállalatra módosult. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Leibstück Mária utca - Ősz utca - Rózsa utca útvonalon történt. Utolsó ismert ábrázolása 1959-ből származik.

Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben

Kiszolgálási utasítás 1959-ből

A gyár iparvágánya 1960. körül szűnhetett meg, mert az 1961. évi rajzon már nem szerepel. A vágány megszűnése összefüggésben lehetett az egyre nagyobb tengelytávú vasúti kocsik kis sugarú ívekben történő egyre nehézkesebb közlekedésével. Maga a gyár ekkor még tovább működött.