Az ország első nagyüzemi enyvgyára 1860-ban Újpesten jött létre: a Leiner Testvérek Enyvgyárában bőrenyvet és csontlisztet készítettek. Az üzem a Váci út-Wolfner (Tímár) utca-Dunasor-Kinizsi (Nyitra) utcák által határolt területen helyezkedett el. A gyár Dunaparti teherpályaudvarról kiágazó 207 m hosszú iparvágány-kapcsolata 1902-ben létesült.

Az iparvágány a helyi kötöttségek miatt a Duna irányába ágazott ki, majd egy éles jobb ívvel fordult be a gyárudvarra, miközben lekeresztezte a teherpályaudvar kihúzó csonkavágányát.


A gyár az 1940-es években Lázár és Dr. Offner Vegyészeti Gyár néven működött. Iparvágányának elrendezése a II. Világháborúig nem sokat változott.

Helyszínrajz 1935-ből ...

... és 1944-ből

A gyárat 1948-ban államosították. Ezután Újpesti Növényolajipari Nemzeti Vállalat, majd Növényolajipari Vállalat néven működött tovább. Iparvágányát az 1950-es években egy új csonkavágánnyal bővítették.

Kiszolgálási utasítás 1959-ből « Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben

Az iparvágány elrendezése a továbbiakban nem sokat változott. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Zsilip utca - Duna sor útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62. között 2800-3200 kocsi/év között mozgott. 1964-ben egy több vállalat összevonását hozó átszervezéssel létrehozták a Növényolajipari és Mosószergyártó vállalatot.

Az iparvágány helyszínrajza 1962-ben,  illetve 1971-ben »

Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A Növényolajgyár iparvágányát 1982-ben selejtezték, majd elbontották. Az üzemet 1992-ben privatizálták, a Cereol vette meg, majd az 1990-es évek közepén a gyártást beszüntették.

A telephely 2006-ban még megvolt

A Google fenti műholdképén jól kivehető az udvaron a leaszfaltozott iparvágány helye