A Phőbus Villamos Vállalatok Rt. áramfejlesztő telepét Újpesten a
Műhely, Bécsi, Amszerdami és Berlini utcák által határolt telken
építette fel. Működésével Újpest, Rákospalota és több fôváros körüli
település köz- és magánvilágítási, valamint erôátviteli szükségleteit,
illetve a budapesti pályaudvarok világítását, s 1911-es megindulását
követôen a Vác–Budapest–Gödöllôi HÉV áramellátását biztosította.
Korabeli térképrészlet
Az erőmű az 1910-ben meginduló áramszolgáltatáshoz tatai és dorogi
rostált daraszenet használt, e fűtőanyagok odafuvarozásához 1910.
március 21-én a BURV Rózsa utcai vonlából egy 412 méter hosszú
iparvágányt létesítettek. A szénnel megrakott tehervagonok Angyalföld
vasútállomásról az Ôsz és Rózsa utcák felől jutottak az erőműbe. A
Rózsa utcából a Tó utcánál kiágazó iparvágány a Berlini utcában csonkán
végződött, s belőle észak fele vált ki a Phőbus telepre tartó sínpár.
Az iparvágány ábrázolása az
1910-es évek végén
A
szénszállítmányok továbbítása a vasútállomásról a villamosvasúti szűk
ívekben igen körülményes és nehézkes volt. Ezért hamarosan felmerült
egy új, rövidebb, közvetlen vasúti összeköttetés kiépítése Angyalföld
MÁV állomásról. Az új, nagyvasúti iparvágány 1920 körül épült ki.
Ezután a villamosvasúti iparvágány megszűnt és azt el is bontották.
A nagyvasúti iparvágányt az 1921-es
térkép már feltünteti
Ez a MÁV iparvágány a mai napig létezik és üzemel. Jelenleg a Phőbus
Rt. utódát, az Újpesti Erőművet szolgálja. Az erőműbe manapság
leginkább savat vagy lúgot szoktak vinni. Egy ilyen kiszolgálómenetről
készített képes összeállítást Kadocsa Gyula 2011-ben.
Az
ipavágány bevezető kapuja és az erőmű légifotója napjainkban