Magát az újpesti vágóhidat 1884-ben hozták létre, de akkor még nem ezen a helyen, hanem a Dunához közelebb. Az azonban sertésvágásra nem volt berendezve, így hamarosan felmerült egy új vágóhíd építésének igénye. A Megyeri út-Irányi Dániel utca sarkán lévő telken 1911-re épült fel az új közvágóhíd Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján. Az építési vállalkozó Schreiber Gyula volt. Ide az 1911. március 29-én megnyílt, meghosszabbított megyeri villamosvonal Irányi Dániel utcai szakaszához csatlakoztatva a villamosvonal megnyitásával egyidőben egy 346 m hosszú iparvágányt fektettek. Az iparvágányban a kiágazási váltón kívül még két kitérő volt beépítve. Építéskori elrendezését az alábbi rajz szemlélteti.


A vágóhíd korabeli leírása a következő volt: a Megyeri útból elágazó széles kocsiút tágas, bolthajtásos három kocsibejárásos kapuhoz vezet. A jobb oldaliban a kocsimérleg van, kétoldalt pedig kisebb ajtók a gyalogjárók számára. A kapubejárótól balra van az igazgató és az állatorvos földszintes lakóépülete, jobbról a vágóhídi egyéb alkalmazottak emeletes lakóhelyisége megfelelő mellékhelyiségekkel. A vágóhíd pavilon rendszerű, a főbejárattal szemben az irodaépület, ettől balra a marhavágóhíd és a marhaistállók, jobbról a sertésvágóhíd és sertésólak helyeztettek el. A vágócsarnok és iroda épület mögött terül el a hűtőcsarnok, melyet a vágóépületekkel fedett átjáró köt össze. A hűtőcsarnokkal közös épületben van a gépház, kazánház stb. A ló-vágóhid, a pároló, a szalonnahűtő és a sertésvágóhíd toldalék-épületben vannak. Az 1928-ik évben a lóvágóhíd átépittetett s ugyanakkor a lóhúst feldolgozó műhely is megfelelő új gépekkel szereltetett fel. A telek bal oldali hátsó sarkában fekszik a trágyaház és az egészségügyi vágóhíd. A telek hátsó részében van bevezetve a vasúti vágány két rakodóval, közvetlenül csatlakozással a BUR. vasút pályatestéhez.

Az 1930-as évekre az iparvágány építési hossza kis mértékben, 314 méterre csökkent.
     

A fenti kép előterében telt házas mérkőzés zajlik az UTE stadionban, míg a kép jobb oldalán, a víztorony tövében teherkocsik várakoznak rakodásra a vágóhídi iparvágányon.
A háború után az iparvágányban lévő kitérőt megszüntettét, azt egyetlen vágányúra bontották vissza.

Az iparvágány helyszínrajza 1959-ben Kiszolgálási utasítás 1959-ből »

Az iparvágány kiterjedése 1962-ben 225 méteres volt. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Vasvári Pál utca - Megyeri út - Irányi Dániel utca útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62. között 230-280 kocsi/év körül mozgott.

Egy 1971-es ábrázolás

Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. A vágóhídi iparvágány 1977-ben megszűnt.



A fenti jobb oldali képen a kapu utáni első felsővezetéktartó oszlopnál elhelyezett szakaszszigetelőre még ma is emlékeztet a keresztsodrony maradványára felerősített "Sz" jelű tábla.