A Vízművek iparvágánya

Budapest IV. ker, Külső Váci út 102.
Megszűnt 1982-ben

  

A XIX. század végén Újpesten (akkori elnevezéssel Káposztásmegyeren) elkezdték építeni a főváros vízellátását szolgáló végleges vízművet. Az 1893. április 1-én indult és 1904-ig tartó építkezéssel a Duna bal bartján északon kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre alapozott Káposztásmegyeri Vízmű, kútjaival, gépházaival, csőhálózatával, összhangban a 17 000 köbméteres Gellért-hegyi medence megépítésével. Mivel akkoriban még nem találták elég megbízhatónak a már létező elektromos rendszereket, ezért a gépházakba gőzgépek kerültek.


Az vízmű építésének kezdetén

A telep helyszínrajza

1904-re a Váci útból kiágazó 353 m hosszú iparvágányt is létesítettek, mely a telepre a Kemény Zsigmond u-Váci út sarkon ment be.


Az iparvágány 1916. évi állapota

Az 1920-as évek elején a Károlyi téglagyár és a Dunaparti rakodó kiszolgálására Rákospalota-Újpest MÁV állomásból egy vasúti vontatóvágányt építettek. A vontatóvágányból több iparvágány is kiágazott, melyek egészen a Vízművekig húzódtak déli irányban.



Az iparvágány egy 1930-as kimutatáson

« A Vízművekhez a villamosvasúti iparvágányon kívül vasúti iparvágány is csatlakozott.
   A kép baloldalán látható vágány Rákospalota-Újpest állomásra vezetett.


A Váci út Vízművek előtti szakasza 1930-ban

A Vízművek gépházainak gőzüzeme az 1930-as évekig maradt fenn. Ekkor megkezdődött egy nagyszabású megújítási munka, melynek legfontosabb eleme az akkorra már megbízhatóvá vált elektromos üzemre való áttérés volt. A kazánházak helyére transzformátorállomásokat, míg a széntárolókba olajtartályokat telepítettek.

A II. világháborúig az iparvágány elrendezése nem változott.


1935-ös állapot

1944-es elrendezés

az 1944-es légifelvételen nem lehet kivenni a vágányokat


1954. körül aztán - talán a Fóti úti hurokvágány üzembehelyezéséhez kapcsolódóan - egy új kapcsolatot és vágányhálózatot építettek a Vízművek kiszolgálására, miközben a Kemény Zsigmond utcai kapcsolat megszűnt.



« Az új vágányhálózat 1959-ből és a hozzá tartozó
   kiszolgálási utasítás




1962-es elrendezés


Az új vágányelrendezés nagyon hasonló volt a korábbihoz. Kiszolgálása Angyalföld MÁV-állomás - Angyalföld forgalmi telep - István út - Táncsics Mihály utca - Baross utca - Aranyköz - Váci út útvonalon történt. Kocsiforgalma 1960-62. között 50-250 kocsi/év között mozgott.



A Vízművek iparvágányát időnként rossz kocsik félreállítására is használták.
Ezen az 1971-es felvételen épp egy Stuka állt félre.


« Légifelvétel a telepről 1963-ból


A továbbiakban már nem sok változás történt az iparvágánnyal. Két rajz a 70-es évekből:


Az iparvágány helyszínrajza 1971-ben


Váci úti helyszínrajz 1978-ból



A hurokban forduló 3-as mellett balra látható az iparvágány

Az 1970-es évek végére a villamosvasúti teherszállítás volumene csökkent. Egyre több vállalat a közúti szállítási módra tért át. A Vízművek iparvágányának nagy részét - egy 200 méteres szakasz kivételével - 1979-ben megszüntették.


A kép előterében látható az iparvágány

Az újpesti hálózat nagy részén 1982-ben megszűnt a teherszállítás. A Vízművek iparvágányának kiszolgálásását a BKV 1981. március 31-vel felmondta. Selejtezése 1982-ben megtörtént, majd elbontották.


Az iparvágány helyszínrajza


A kapu, ahol az iparvágány bement, 2006-ban

Bent az aszfalt alatt még kivehető a vágány nyoma

Kapcsolódó linkek: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok
Hamster weblapja - Elveszett vágányok
A Vízművek története

Fotók:  Fejes Balázs, Fentrol.hu, Tim Boric, NZA és Sujbert László gyűjteményéből
Felhasznált irodalom: Víz-rajz - 140 éve a főváros szolgálatában, a Fővárosi Vízművek kiadványa, 2008.
Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.

Vissza az újpesti körzethez
Vissza az iparvágányokhoz Vissza a teherszállításhoz
Vissza a kezdőlapra