A húszas években Leányfalu és Visegrád körzetében, a Pilis keleti oldalán és az előtte elterülő dunai teraszon hétvégi üdülőtelepek létesültek. Korábban erre HÉV-vonalat terveztek. Az üdülők és az itt élők jogos kérelmére 1928. július 25-én megindult a HÉV-pótló autóbuszjárat. A Szentendrei HÉV végállomásától induló kocsik Leányfalun, Tahin, Dunabogdányon, Visegrádon át Gizella telepig, 27,1 km-es útvonalon közlekedtek. A járatok hamar népszerűek lettek, és az utasforgalmi igények alapján Tahi hídfőig (10,8 km), Dunabogdányig (16,7 km) és Visegrád gyógyszertáráig (22,9 km) indítottak betétviszonylatokat. A BHÉV 1928-ban a MÁVAG-tól nyolc, 16 ülő és 6 álló utast szállító, NI típusú kis kocsit és egy 25 ülő, valamint 10 álló utast szállító nagy autóbuszt vásárolt. A kocsikra 36,8 illetve 51,5 kW-os MAVAG-Mercedes-Benz rendszerű benzinmotort szereltek. A járműtárolásra Szentendrén garázs és javítóbázis létesült.
1928 őszén a BHÉV a Dunaharaszti és Taksony, illetve Ráckeve és Kiskunlacháza között is megpróbálkozott járatok indításával, de ezeket a csekély igénybevétel miatt hamarosan beszüntette. A BHÉV 1931 augusztusában időszakos jelleggel villamospótló járatot szervezett. A gyorsan növekvő forgalom lebonyolítására a BSZKRT már régebben villamosvonal építését tervezte a római-parti Nánási útra. Elkészültéig a HÉV Római fürdő megállójától az Emőd utcán és a Nánási úton át a Hungária strandfürdőig (1,3 km) indította új viszonylatát. Az erre közlekedő kocsik kezdetben csak a nyári hónapokban, 1934 májusától egész évben üzemeltek. A kirándulók hamar megkedvelték, 1935-ben 179, 1939-ben 268 ezren utaztak erre. A Békásmegyeren létesített Pünkösfürdő 1935. évi megnyitásától a BHÉV állomása és a strand között (1,2 km) hétvégén közlekedett a harmadik autóbusz-viszonylat. Az üzemviteli költségekhez a fürdőigazgatóság hozzájárult. Az új viszonylaton az első évben 15 ezren utaztak. 1936 nyarán Aquincum HÉV-állomás és Aquincum strandfürdő között (1,2 km) újabb idényjáratok indultak. A nyári forgalom lebonyolításához a BSZKRT-tól kölcsönöztek autóbuszokat. Az üzemanyag hiánya, a gumiabronaok kímélése miatt 1940. május 8-án a három viszonylatot megszüntették. A szentendre-visegrádi forgalmat a negyvenes évek elején korlátozták. Az utasszám az 1941. évi 209 ezerről 1943-ra 309 ezerre növekedett. Az emelkedéshez az élelmiszerek beszerzésével összefüggő utazásokon kívül hozzájárult, hogy sok család egész évre nyaralójába költözött. A Szentendrén állomásozó katonák és a Visegrádon létesített munkaszolgálatos tábor látogatói is növelték a forgalmat. A járatok zsúfoltak voltak.A BHÉV 1939-ben egy, 1940-ben három Rába-Special autóbuszt vásárolt. Az eredeti beszerzésű két kis kocsit 1942. augusztus 1-jén vidékre eladták. A vonal forgalmát 1944. május 8-án leállították.
Vissza a bevezet.htm-hez

A BHÉV 1948-ban újabb öt Rába-Special autóbuszt vásárolt. A Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom útvonalra kizárólagossági jogot szerzett, és napi kocsikilométer-teljesítményét 480-ról 540-re növelte.
Szentendre és Leányfalu között a nyári idényben új betétjáratok indultak. A gödöllői HÉV-vonal belső zónájában a hiányzó férőhely-kapacitást a május 3-ától indított Baross tér - Sashalom viszonylat pótolta, melyet már egy hét múlva Mátyásföldig meghosszabbítottak. E viszonylaton napi 380 kocsikilométert teljesítettek, Békásmegyer és Pünkösdfürdő között május 30-ától, a Marx tér és a csillaghegyi strandfürdő között június 27-étől munkaszünetes napokon indítottak idényjáratokat. Az autóbusz-közlekedés egységesítése céljából augusztus 31-ével a BHÉV autóbuszüzemét megszüntették. Mátyásföldi járatát 14-es jelzéssel a BSZKRT vette át, az esztergomi és visegrádi a BART-hoz került. Az autóbuszokat a BSZKRT kapta meg. A benzinüzemű autóbuszok a 14-es viszonylaton közlekedtek. Üzemanyag-vételezési lehetőség csak a Baross kocsiszínben volt, így esténként a beálló kocsik ide hajtottak, majd feltöltött állapotban érkeztek a Récsei forgalmi telepre.
Vissza a haboru_utan.htm-hez

A BHÉV-nek a háború után mindössze két roncsautóbusza maradt, így a visegrádi forgalmat nem vállalhatta. A szentendre-visegrádi vonalon külön engedéllyel 1946-1947-ben a „Start" Autófelszerelési és Műszaki Vállalat és a Pestvidéki Autóbuszüzem bonyolította le az utasszállítást. 1947. május 1-jétől két helyreállított és egy, a BSZKRT-tól bérelt autóbuszával a BHÉV is bekapcsolódott a visegrádi forgalomba. Az utasok visszaszerzése céljából az engedélyezett kilométerenkénti 34 fillér helyett 30 filléres viteldíjat alkalmazott. A BHÉV 1947. június 15-étől Aquincum és a Római-part, illetve Békásmegyer - Pünkösdfürdő közötti idényjáratait is megindította. A vonaljegy ára 60 fillér, illetve 1,20 Ft volt. Szeptember 1-jétől egy nyugatról visszakerült autóbusszal gyarapodott az állomány. E naptól a „Start"-tal Budapest - Visegrád - Esztergom útvonalon közös forgalmat szerveztek. A napi két járatpárból egyet a BHÉV, egyet a „Start" közlekedtetett. A szentendre - visegrádi forgalomtól a „Start" visszalépett. A BHÉV 1947. október 1-jén öt új Rába-Special autóbuszt állított forgalomba, Szentendre és Visegrád között sűrítette a járatkövetést, Tahiba betétviszonylatot szervezett, egyes kocsikat gyorsjáratként a Marx térig közlekedtetett; az utasoknak kedvező menetrenddel a Pestvidéki Autóbuszüzemet is sikerült a piacról kiszorítania.
Vissza a haboru_utan.htm-hez