Közúti pótkocsik (II.)

A BKVT 916-os R2-es típusú pótkocsi új állapotában, 1912-ben. A fotó valószínűleg még a leszállítás elött, a gyárban készülhetett.	Az 1326-os R3-as a 792-es R0-ás típusú pótkocsival közösen, felcsatolásra várva a Városliget mellett. A fotó már 1923 után készült - a kocsik már sárgák, és BSzKRt. címerük van - de a pályaszámuk még eredetiek.
A kép az egyik R4-es típusú pótkocsit ábrázolja, a Hűvösvölgyi végállomáson. Különösen érdekes a képen látható kétpótkocsis szerelvény, a '20-as években ilyen hosszú szerelvényt már nem engedtek az emelkedős vonalra.

A BKVT 1911 és 1916 között további pótkocsikat szerzett be. Ezek közül három típus készült háromablakos szekrénnyel, az R₁, R₂, R₃-as típus. Ezek alvázméretei hasonlóak voltak, a kivitelük csak kissé tért el. Az R₁-es típusnak még laternás teteje volt, az R₂, R₃-asok már dongatetővel és ablakok feletti szellőztetőkkel voltak felszerelve. Az R₃-as típus oldalfala (az 1000-esekhez hasonlóan) már vízszintes osztás nélkül, illetve az ablakok teteje ívesen lett kialakítva. Az utolsó, R₄-es nyári pótkocsi sorozat már négy oldalablakkal lett ellátva, szintén osztás nélkül.

A 4310-es (?) pótkocsi a 23-as vonalon. Feltűnő, hogy a Q kocsik mellett (a képen látható motorkocsi) egy kissé magasabb építésűek a voltak a pótkocsik: a szerelvény így egy kissé aránytalan összbenyomást kelt.	Hűvösvölgy végállomás a két vilgáháború között: a 83-as villamosról leszállnak az utasok. Ez a szerelvény egy 1000-es motorkocsiból és egy 4400-as, Knorr III-as fékkel ellátott pótkocsiból áll.

A 4446-os és a 4447-es pótkocsi 1948-ban, a Margit híd megnyitásakor. Ez a két pótkocsi a híd felrobbantásakor a Dunába zuhant

Az R1-es típusnak a BSzKRt. 4300-4329-es pályaszámokat osztott ki sorrendben 1923-ban. Ekkor kaptak a kocsik szabvány sárga-fehér színezést. A 110 db. R2-es sorozatú pótkocsi a BSzKRt-nál 4400-4509-es pályaszámot kapott.  A 30 db. R3-as sorozatú pótkocsit 4600-4629-es pályszámokra számozták át. Mivel ezeknek nem volt vízszintes osztás az oldalfalukon, ezért az 1000-esekhez hasonlóan a típus már a BSzKRt alatt is kivételesen teljesen sárga fényezést kapott a sárga-fehér helyett. Hasonló telesárga fényezésű volt a 10 db. R4-es pótkocsi is a BSzKRt. időszakában, amelyek ekkoriban 4700-4709-es pályaszámmal közlekedtek. Az eredetileg nyári kivitelű R4-eseket 1927-től téliesítették, ideiglenes oldalablakokat szereltek fel - ám a fotók tanúsága szerint az ablakok kiszerelhetőek maradtak.

A 4504-es pótkocsi Száva-kocsiszínben, a '40-es években. Érdemes megfigyelni a kétvezetékes fékrendszert.

Az R2-es típuson belül 75 pótkocsi a villamosokon kevésbé elterjedt Knorr III-as fékrendszerrel lett felszerelve (egy részükre csak utólag, 1929-ben, a nagykörúti kétpótkocsis üzemhez). Ezek a pótkocsik - a biztonsági vezeték elzárásával - csatolhatóak voltak a Böcker fékrendszerű motorkocsikkal is, így ez használhatóságukat nem korlátozta. Ezért volt a pótkocsik homlokfalán a biztonsági lánckapcsolathoz szükséges szakadás elzárócsap is.  Ilyen fékrendszerrel ekkoriban a villamos motorkocsik közül csak az 1000-es és a BLVV 11-20-as kocsik rendelkeztek.

Kettősfeljárósítás

Az MKV 259-es (ex 4316-os) pótkocsi a '60-as évek végén. Ez a jármű volt a kettősfeljárósítás egyik prototípusa 1938-ból.	A 4700-as pótkocsi Szépilona kocsiszínben, a '40-es években. A tíz pótkocsit még 1938-ban kettősfeljárósították. A képen a kocsi nyári kivitelében látható, ablakok nélkül.
Székács András, Nagy Dénes Lajos
A 2845-ös a 4414-es pótkocsit vontatja a 4-es vonalon, 1958 körül, a Körtéren. Érdemes a pótkocsi feljárók közötti kettős csőkorlátot megfigyelni - ez csak a korai kettősfeljárósított kocsikon látható.	Az 1940-ben kettősfeljárósított 4327-es pótkocsi egy '40-es években készített fotón.
Az 1939-ben kettősfeljárósított 4618-as pótkocsi, a második világháború alatt.	A kettősfeljárósítási munkák a háború után is folytatódtak. A képen az 1948-ban kettősfeljárósított 4402-es pótkocsi látható, cégjelzés nélkül.

A háború elött és után egyaránt "tujázásra", az ütközőkre való felkapaszkodásra kényszerült sok budapesti lakos. A bal oldalon két fiú kapszkodik egy 4400-as két légvezetékébe: eszerint valószínűleg egy nagykörúti kétpótkocsis szerelvény vége lett lefotózva. Jobb oldalt egy háború utáni MTI fotón a 4627-es, szintén a Nagykörúton. "Fuss vagy fizess" hirdeti a tábla, mégis ekkor már a hatalmas utasforgalom miatt kerültek többen a villamosok ütközőire.

Székács András, Nagy Dénes Lajos A 4315-ös és a 4323-as a Nagyvárad téren, a 63-as vonalon, 1958 körül. A kettősfeljárósításra nem került kocsikon megmaradt a kertajtó	A háborúban a három pótkocsitípus közül négy R2-es (4401, 4422, 4439, 4446), valamint egy R3-as (4624) pótkocsit nem javítottak ki, helyette 1945-ben selejtezték. Az R2-es sorzatban 1951-ben ekkor szokásos módon pályaszámtömörítést hajtottak végre, a 4506-4509-es pótkocsikat beszámozták az üresen maradt helyekre. Így a legmagasabb pályaszámú R2-es sorozatú pótkocsi a 4505-ös lett.  1948-50 között ismét újraindultak a rendes korszerűsítési munkálatok, a 4300-4600-as sorozatban sok kocsit ekkor kettősfeljárósítottak.
A 4606-os pótkocsi Szépilona kocsiszínben, az '50-es évek végén. A kocsik jellegzetes ívelt ablakait egyszerűbb fakeretesre cserélték le	A Knorr III-fékes 4400-as pótkocsik biztonsági légvezetékét az FVV alatt már nem használták. Ezért a második légvezetéket leszerelték, noha a csatlakozó lyuk megmaradt a kocsik homlokfalán. Az 56-os vonalon hamarosan az addig szokásos 4400-asok helyett a 4600-asok lettek az 1000-esek párjai, különsen mert ezek a pótkocsik kialakítása harmonizált a motorkocsikkal. Amikor az 1000-esek acélvázasításra kerültek, még ezután is rövid ideig (az R3-as sorozat 1960 körüli tömeges selejtezéséig) ezek a pótkocsik voltak Szépilona kocsiszínbe beosztva.  A 4600-asok ívelt felső ablakkeret kialakítást azonban átépítették egyenesre, az '50-es években.
Székács András, Nagy Dénes Lajos A 4501-es pótkocsi 1958 körül a Keleti pályaudvar indulási oldalán, a 23-as vonalon	Noha műszaki állapotuk nem tért el lényegesen a többi pótkocsitól, a 4300-as és a 4600-as sorozatot a '60-as évek elején Budapesten kivonták a forgalomból, csak a nagypéldányszámú 4400-asokat tartották meg.  A 4300-asokat 1959-60 során adták el vidékre: 20 kocsi Miskolcra, 6 kocsi Debrecenbe, 4 pedig Szegedre került. 1960-62 között pedig a 4600-asok jutottak hasonló sorsra: 10-et Miskolcra; 6-ot Debrecenbe, 1-et a BHÉV-nek adtak el, 12 pótkocsit pedig szétbontottak. A 4700-as sorozatot már korábban, 1952-54-ben eladták vidékre: 1952-ben a 4700-4703-ast Miskolcra adták el, a maradék hatot pedig 1954-ben Szegedre.

A BKVT pótkocsik közül a 4400-asok maradtak legtovább üzemben Budapesten. Mivel a háború után is 106 üzemelt belőlük, így a Óbudától Pesterzsébetig sokfelé lehetett velük találkozni. A kocsik a kalauz nélküli közlekedés bevezetésekor oldalsó indításjelző lámpákat kaptak. Emellett a zárlámpákat is áthelyezték a homlokfal mögötti pozícióból a szélvédő alá - érdekes módon azonban nem szimmetrikusan középre kerültek. Az ablakok fölötti szellőzőt sok kocsin megszüntették.

A 4454-est 1962-ben, a többi 4400-ast már a BKV alatt 1968-72 között selejtezték. Három pótkocsi még Debrecenbe került 1969-ben, a BKV-tól. Utoljára 1972-ben Dél-Pesten közlekedtek, a 13-as, 31-es, 51/A vonalon, M+P vagy M+P+P szerelvények pótkocsijaiként. Az utolsók selejtezését a Rákóczi úti villamosforgalom megszüntetésekor felszabaduló járműtöbblet tette lehetővé.
 

A 63-as János-kórház végállomásán a 2702+4496-os szerelvény, a '70-es évek legelején. A szimplaajtós kocsik kertajtós kivitele egészen a selejtezésig kitartott.	A 2770+4460-as szerelvény a Boráros téren, már BKV címerrel, szintén a '70-es évek elején. Ezen a kocsin viszont még megmaradt az ablakok feletti szellőző.

Miskolc

Nagy István György
Az MKV 142-es (ex 4702-es) pótkocsija, mely 1960-ban Szegeden visszakapta 4702-es számát. A kép a Tiszai pályaudvarnál készült, már 1958 körül. A miskolci kocsikon az ideiglenes jellegű ablakokat és szellőzőket a többi típushoz hasonlóra alakították át.	Miskolcon az MKV 256-os pótkocsi a '70-es évek elején, elötte szintén egy szimplafeljárósnak megmaradt R1-es pótkocsi van besorozva egy kassai motorkocsi mögé.
Az MKV 300-as R3-as típusú szimplafeljárós pótkocsija (ex 4620), mely 1960-ban vett át Miskolc.	A 307-es R3-as típusú kettősfeljárós pótkocsi (ex 4614) Miskolcon, a Baross-telepen.

Debrecen

Két fénykép a debrecenbe került pótkocsikról: baloldalt a DKV 158 (ex 4323), jobboldalon a DKV 165 (ex 4622). A pótkocsit vontató szerelvények Debrecenben csak az 1-es vonalon közlekedhettek.

Debrecenbe mindhárom pótkocsitípusból jutott. 1960-ban hat darab 4300-as (DKV 154-159), 1960-62-ben hat 4600-as pótkocsit (DKV 160-165), valamint 1969-ben még három 4400-as pótkocsit (DKV 166-168) vett át. Ezeket a pótkocsikat 1967-74 között selejtezték.

Az évtized első felében ezek a pótkocsik az 1-es vonal forgalmát erősítették főként. 1967-től kezdve azonban nyolc ikerkocsit háromkocsis szerelvénnyé alakítottak egy pótkocsi közbecsatolásával. Az első ilyen háromkocsis szerelvény a 313+158+314-es volt (ex 2618, 4323, 2623), 1967. II. 27-én állt forgalomba a 6-os vonalon. Mindhárom volt BKVT pótkocsitípust felhasználták közbenső pótkocsiknak.

Ilyen szerelvények 1975-ig voltak állományban, az egyvágányú vonalakon.
 

Szántó Ferenc
A DKV 315+159+316-os szerelvénye (ex 2716, 4326, 2739), az 5-ös vonalon közlekedve. A fotó a 1971-ben készült	A DKV 169-es pótkocsija (ex 4440), a 4-es vonal forgalmi kitérőjében. A szerelvény vegyes összeállításban 1970 után közlekedett, amikor két kocsi összeütközése miatt két különböző típusú ikerkocsit összevontak. A képen valószínűleg a 313 (ex 2618) és a 318-as (ex 2852) motoros rész látszik.
Szántó Ferenc A képen a DKV 164-es pótkocsija (ex 4619) a debreceni 251+253-os ikerekocsi közé csatolva.

Szeged

A város 1960-ban négy további pótkocsit vett át a 4300-asok közül. Ezeket ott SZKV 4301-4303-as pályaszámokkal látták el, noha nem ezek voltak az eredeti pályaszámaik (1960-ban pályaszámrendezés volt Szegeden). Mindegyik forgalmi kocsi kettősfeljárós volt. Szegeden nem közlekedtek túl sokáig, már 1962-64-ben selejtezték őket.
 

	Hans Lehnhart
Az SZKV 4704-es pótkocsija, melyet 1954-ben vett át az FVV-től. A kocsin megfigyelhetőek az ideiglenes ablakok, melyek nem egységes kialakításúak voltak a sorozaton.	Az SZKV 4302-es és 4303-as (ex 4304, 4310) pótkocsija a 36-os szegedi motorkocsi mögött. Ez az erősítő szerelvény a Rókusi kocsiszín kihúzóján várja a Pestről érkező vonatokat, 1962-ben.

"Skatulyák" a BBVV vonalán

A '20-as - '30-as években a BHÉV többször is végigfotózta a saját járműállományát, így gyakorlatilag minden típusáról ismert fénykép. A baloldalt a C 3113-as P VII-es; jobboldalt pedig a C 3119-es P VIII-as pótkocsi látható.

1912-15-ben a BBVV, az újonnan beszerzett nagy motorkocsiknak pótkocsikat is vásárolt. Úgy tűnik, ahogy a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban javítottak a pótkocsik szerkezetén, a BBVV úgy alkalmazkodott: az első 10 kocsi (U típusú pótkocsi) a BKVT R₂ típusával volt megegyező kialakítású, míg a második 25 darabos széria (E típusú pótkocsik) az R₃-asra hasonlított.

A '30-as évektől kezdve jelentek meg a P XII-es pótkocsik a budafoki vonalcsoporton. Ezeket a nagy járműveket az utasközönség hamarosan megkedvelte, és csak Pullmann-kocsikként emlegették. Innentől származhat a kis pótkocsik becenevce is: Budafok felé az utasok sosem tudhatták, hogy a "Pullmannokkal", vagy a "skatulyákkal" fognak-e utazni.
 

Székács András, Nagy Dénes Lajos A 4511-es (volt P 3113-as) pótkocsi 1957-ben, még az FVV tulajdonában, a Körtéren, a törökbálinti vonatban. Jól látható a Knorr III rendszer két fékvezetéke. A középső ablak alatt egy "nem dohányzó" felirat is olvasható az eredeti képen.

A BBVV U típusú pótkocsijai megegyeztek kivitelükben a BKVT R2-es pótkocsijaival, eredetileg azonban 21 ülőhellyel rendelkeztek. 1917-ben a BHÉV átvette őket: pályaszámaikat egy 3-assal egészítette ki; 1925-től pedig a P VII-es típusjelet adta nekik.  1952-ben átkerültek a budafoki vonalcsoporttal az FVV-hez. Itt az R2-esek mögé lettek számozva (4506-4515), noha megmaradt HÉV-zöld színük, és továbbra is a budafoki vonalon üzemeltek. 1958-ban a tíz pótkocsi visszatért a BHÉV-hez, majd 1963-ban a vonalcsoport második átadásával az FVV visszavett kilenc pótkocsit. Ekkor nem sorban 4510-4518-as pályaszámokat kaptak a pótkocsik (egy pótkocsit már 1963-ig selejteztek). A többi pótkocsit 1965 körül vonták ki a forgalomból. Részletes állományi adatok az U típusról

Székács András, Nagy Dénes Lajos A 4650-es (volt P 3130-as) pótkocsi 1957-ben az FVV tulajdonában, a Körtéren, a törökbálinti vonatban. Ezek a pótkocsik is HÉV jellegüknek megfelelően fűtéssel is rendelkeztek.

A BBVV E típusú pótkocsijai az R3-assal megegyező kivitelűek voltak (szintén 21 ülőhellyel). A BHÉV P VIII-as típusjelet osztott ki nekik. Ezek a pótkocsik is végig a budafoki vonalcsoporton közlekedtek.  1952-ben az FVV az R3-asok mögé számozta be a sorozatot (4640-4664). 1958-ban a BHÉV visszavette őket volt BHÉV-es pályaszámaikkal. 1963 januárjában ezek is újra az FVV-hez kerültek, azonban - mivel ekkor az R3-as kocsikat már eladta, illetve selejtezte az FVV - ezeket nem vette már állományba. Így a P VIII-as kocsik javarészt ekkor lettek selejtezve. 1963 márciusban azonban a BHÉV a Csepel-Határ úti vonalra hat pótkocsit ismét visszakért a járműhiány elkerülésére. Ezt a hat pótkocsit csak 1965-ben vonták ki a forgalomból, szétbontották őket. Részletes állományi adatok az E típusról

A BURV háromablakos pótkocsijai

A BURV 9306-os (előtte 207-es) pótkocsija Angyalföld kocsiszínben, a '40-es években.

A Budapest - Újpest - Rákospalotai Vasút (BURV) 201-210-es pótkocsijai az R3-assal megegyező kivitelűek voltak, kivéve az ablakok felső íveltségét - itt egyenes volt a felső szegély. Ezek a pótkocsik is - oldalfali vízszintes osztás hiányában - teljesen sárga fényezéssel közlekedtek már a BSzKRt. korszakban is; az önállóságot jelzendő azonban BURV cégjelzéssel és pályaszámmal.  1940-ben kapott 9300-9309-es pályaszámot a tíz pótkocsi. A kocsik nem kerültek kettősfeljárósításra. Az államosításkor (1950-től) a pótkocsikat az FVV az R3-asok mögé számozta be (4630-4639).

A P 3147-es (előtte 202 -> 9301 -> 4631-es) pótkocsi 1959 körül, zöldre fényezve a BHÉV-nek történő átadáshoz. A főműhelyben még szépséges fényezése van a kocsinak: észrevehető a kocsi oldalfalán visszatükröződő épületek.

1954-ben a budafoki vonal Budatétényig történő kettősvágányosításához kapcsolódóan a budatétényi betétjárat járműállományának biztosításához a 4638-4639-es pótkocsit HÉV-es kivitelűre szerelték fel: Knorr III-as fékeket, abroncsos kerékpárokat, 1000 V-os átkapcsolható világítást stb. kaptak. 1958-ban ezeket is átvette a BHÉV P 3144-3145-ös pályaszámon, logikusan P VIII-as típusjellel, és továbbra is Budafokon közlekedtek.  1959-ben a Csepel-Határ úti vonal megnyitásához még hat pótkocsit átvettek P 3146-3150, 3186-os pályaszámmal. Ezeknek valószínűleg nem építették át a légfékrendszerét. 1960-ban átkerült a maradék kettő is: P 3187-3188-os pályaszámon. 1961-ben még egy szimpla feljárós pótkocsi került a BHÉV-hez: a BKVT eredetű 4628-as P 3189-es pályaszámon. A pótkocsikat még a '60-as években selejtezték. Részletes állományi adatok a BURV pótkocsikról

A háború után a BURV pótkocsijait már nem kizárólag az észak-pesti BURV vonalakon járatták, helyette - a képek tanulsága szerint - a dél-budai vonalakra kerültek. Baloldalt a 9307-es a 48-as vonalon, a '40-es évek legvégén, a kiskörút átépítésének idején. Jobbra az '50-es években a 49-es villamos szerelvénye az Astoriánál, a 4633-as pótkocsival a végén.

Fodor Illés A miskolci 267-es pótkocsi Szentendrén	A kettősfeljárós volt 4308-as budapesti pótkocsi jelenleg Szentendrén van kiállítva. Itt az MDV 267-es számot viseli, noha ez a kocsi soha nem volt a Miskolc-Diósgyőri Vasút tulajdonában. Miskolc környékén még több pótkocsi is megvan (valószínűleg hétvégi telkeken): a múzeum még két kocsit szeretne megszerezni:  az MKV 302-est (volt BKVT 1309 -> 4610) eredeti BKVT korabelire szeretnék visszaalakítani, és a 1074-es pótkocsijának soroznák be; az MKV 259-es (ex 4316) is megvan valahol: ez volt 1938-ban a kettő közül az egyik prototípus kettősfeljárósított háromablakos pótkocsi. Ezért ennek a peronkialakítása is eltér a többi kocsitól, a homlokfalai a szélein lekerekítettek.1971-ben ezért ez a kocsi volt az első selejtezett kettősfeljárós pótkocsi Miskolcon.
Szelényi Gábor A 8625-ös lóré 1999-ben Ferencváros kocsiszínben	A BBVV 115-ös pótkocsiját (-> BHÉV C 3115 -> 4514 -> P 3115 -> 4518) 1963-ban átvette az FVV, azonban már személyszállító pótkocsiként nem sokáig haszálta tovább. Ennek a pótkocsinak az alvázára 1965-ben egy vasszekrényes teherkocsit építettek fel 8400-as pályaszámmal. Eredetileg az volt a vállalat szándéka, hogy nagyobb sorozatban építenek az ekkor selejtezett 4400-4600-as sorozat alvázára ilyen kialakítású teherkocsikat, azonban ez nem történt meg. 1963-ban a 8400-as teherkocsit 8625-re számozták át.
Izsó Zoltán A 8625-ös mint a metrós Mukik pótkocsija.	1999-ben az ekkor nagyrészt használaton kívül álló teherkocsit Cinkotán zöldre fényezték át, és a Metró újság reklámozására használták fel.