Mozdonyok a villamosvasutakon


[Gőzmozdonyok] [Kis mozdonyok] [Motoros fedett teherkocsik] [Nagy mozdonyok]
[Nem önjáró hóseprők] [Önjáró hóseprők]
[Ma is meglévő motoros fedett teherkocsik][Ma is használt hóseprők] [Síncsiszolók]

Nem önjáró hóseprők

Két nem önjáró hóseprőtípus üzemelt Budapesten. Az első a BKVT által használt egyirányú körbeforgatható hóseprők. A másik kétirányú típust a BHÉV 1925-ben szerezte be, melyek eredetileg nem voltak önjárók. Ez utóbbiakat azonban 1950 körül motorosra építették fel. Közülük egy - a 4011-es - megszakításokkal néhány évig a villamosvasút állományába is tartozott.
Eredeti és 1941-es adatok:
pályaszámok
BKVT 2-8
BHÉV 4011-4013
pályaszámok 1941-ben
7101-7106, BURV 7250
BHÉV 4011-4013
gyártó
BKVT Kelenföld (1901-1902)
Kistarcsa (1925)
ütközők közötti hossza
4200 mm
9240 mm
szélessége
2250 mm
2960 mm
tengelytáv
1400 mm
3000 mm
seprőhajtó motor
SH (1941-ben)
TS 100
teljesítménye
1x30 LE
1x75 LE (1000 V-os) (?)
A BKVT Kelenföldi műhelye 1901-ben gyártott egy-, majd 1902-ben hét nem önjáró hóseprőt. Ezen kocsik pályaszáma BKVT 2-8 volt. A hóseprők szerkezete úgy volt kialakítva, hogy seprő az alváz körül körbeforgatható volt. Ennek megfelelően  be kellett állítani a seprőt a megfelelő irányba, és a járművet egy motoros kocsival tolni kellett. A kocsin lévő áramszedő csak a seprőmotor meghajtására szolgált.

A 8-as seprőt átadták a BURV-nak, ott eredetileg pályaszám nélküli, majd 1-es számon került állományba 1922 előtt. A BSzKRt. a 2-7-esnek 7101-7106-os számot adott. A BURV 1-est csak 1940-ben számozták be 7250-re. 1958-ban módosították pályaszámát 7107-re.

1953-ban ezek a gépek "ihlették" a Dózsa főműhelyt, hogy egy ilyen kialakítású új hóseprőt gyártson Miskolcra. Ez lett az MKV M2-es járműve. 1998-ban selejtezték, de megőrizték, Szentendrén van jelenleg kiállítva. A nem önjáró hóseprők közül majdnem az összeset a '60-as évek közepén selejtezték, a 7070-es sorozatú BSzKRt-s mukik hóseprővé átépítése után.

BKVT nem önjáró hóseprő
7105
A BKVT 2-8-as nem önjáró hóseprője eredeti kivitelében.
A 7105-ös Baross kocsiszínben a 2837-es kocsi mögött, 1950 körül.
1964-ben a 7107-est ideiglenesen 7101-esre számozták, majd 1964-ben eladták Debrecenbe, ahol DKV 400-as számot kapott. Itt 1969-ben selejtezték.
DKV 400
A DKV 400-as hóseprője.
Hóseprők állomásítása 1963-ban:
 
 pályaszám és eredet  kocsiszín
7015-7018
BVVV-s mukiból átépített hóseprő
Vágóhíd
7070-7073, 7076, 7079
BSzKRt-os eredetű mukiból átépített hóseprő
Kelenföld, Száva, Zugló, Füzesi (?), Ferencváros, Vágóhíd
7101, 7103-7106, 7107
nem önjáró, alváza körül körbeforgatható, BKVT eredetű hóseprők
Szépilona, Kelenföld, Száva, Óbuda, Baross, Angyalföld
7111
BHÉV eredetű nagy hóseprő (önjáróvá építve)
Budafok
7112-7114
BVVV eredetű, BSzKRt. által átépített hóseprő
Újpest, Kelenföld, Baross
7115-7116
BVVV eredetű hóseprő
Ferencváros, Zugló
7117
acélvázas hóseprő
Hungária
7118
volt BLVV-s hóseprő
Kispest

1925-ben a BHÉV három nem önjáró hóseprőt vásárolt a közúti szakaszok tisztán tartására. A 4011-es a budafoki vonalcsoportra, a 4012-es a rákosszentmihályi vonalra, a 4013-ast pedig a pesterzsébeti vonal takarítására szerezték be. A járműveken csak kefehajtó motor volt felszerelve, de egy másik járműnek kellett tolnia őket. A BHÉV L Hs típusjelet osztott ki nekik.

1948-ban Cinkotán a 4012-est, 1950-ben pedig Budafokon a 4011, 4013-ast szerelték fel TS 100-as vontatómotorokkal, így önjáróvá váltak a járművek. (A TS 100-as motorokat az M III-as motorkocsik ikresítéséből nyerték.) A MÁV 1952-ben átvette a két MÁV-BEV vonalra került hóseprőt: a 4012-4013-ból V 24.001-002 lett.

A 4011-es 1952-től FVV tulajdonú lett: itt először 7500-as, majd 7090-es lett. 1958-ban visszakerült a BHÉV-hez, immáron L 2011-es számon. Majd 1963-ban - a budafoki vonal másodszori visszaadásával - ismét az FVV-hez került, ezúttal 7111-es számon. A két MÁV-os hóseprő-mozdony 1958-ban szintén visszakerült a BHÉV-hez: L 2012-2013-as pályaszámokat kaptak. A későbbi felújítások során a járművek TC 7,5/14 - 1100 V-os motort kaptak. A 2011-es seprő a BKV alatt visszakerült a HÉV-re: a '90-es években már javarészt a Csepeli vonalra volt beosztva.

Ezeket a hóseprőket könyv szerint 1997-ben selejtezték, azonban a rákövetkezendő pár évben havazás esetén néha ismételten üzembe helyezték őket. 2001-re azonban végül kettőt elbontottak, a hardmadik 2011-es hóseprőt pedig a Szentendrei múzeumban állították ki.

Azzal együtt, hogy a három hóseprő hasonló méretű, berendezéseikben eltérések voltak. A 2011-es eredetileg a budafoki vonalcsoporton közlekedett, ennek megfelelően az itt általánosan használt Knorr III-as fékrendszerrel volt felszerelve. A másik két seprő a BHÉV-en a '20-as években használt Knorr IV-es fékkel volt ellátva. Ez a két féktípus hasonló működésű volt, mindkettő közvetlen működésű volt, biztonsági légvezetékkel. A 2012-est azonban a '40-es években valószínűleg átalakították, ugyanis a gödöllői vonalon áttértek a Lambertsen fékrendszerre, valószínűleg ez történt a 2012-essel is. Ennek a rendszernek megfelelően a két-két fékvezetékek a kocsi homlokfalának szélére került.

A 2011-esen és a 2013-ason azonban a két légvezeték középen volt elhelyezve: ezeken még valószínűleg továbbra is a közvetlen működésű biztonsági vezetékes Knorr III-as vagy Knorr IV-es rendszer üzemel. A 2011-esen lehet, hogy szintén már Knorr IV üzemel.

4011
L2013
A BHÉV 4011-es nem önjáró hóseprője 1930 körül Budafok kocsiszínben.
A 2013-as önjáróvá átépített mozdony-hóseprő Vágóhíd telepen 1958 után.
7111
2013
A 7111-es hóseprő Budafok kocsiszínben, 1963 után.
A 2013-as hóseprő a 70-es évek végén, Csepelen.
2012
2012 vezetőállás
A 2012-es hóseprő Ráckevén.
A 2012-es hóseprő belseje. A hóseprőmotort itt - ellentétben a villamosvasúti gépekkel - csak egy falon lévő kapcsoló üzemelteti.
2011
Fodor Illés
2011
Varga Ákos Endre
A 2011-es hóserő 1997-ben, Csepelen.
A 2011-es 2001-ben a szentendrei múzeumban.
BHÉV hóseprő állomásítások 1999-ben:
 
pályaszám
kocsiszín
2011
Csepel
2012
Ráckeve
2013
Dunaharaszti
2014
Szentendre
2015
Cinkota

Készítette: Németh Zoltán Ádám
Képek: Fodor Illés és mások

Az oldalon közölt adatok tájékoztató jellegűek, a bizonytalan adatok esetén jelölöm külön a forrást.
Esetleges pontosításért kérem, forduljon e-mailben a szerzőhöz, vagy a webmesterhez!

Felhasznált irodalom:
[1] - Dr. Kubinszky Mihály, Lovász István, Villányi György- Régi magyar villamosok
[2] - A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada
[3] - A 100 éves budapesti villamosvasút története - Lovász István táblázatai
[4] - K. Juhász Erzsébet, Keller László: Soroksári füzetek 2. - Helyiérdekű vasútunk
[5] - Járműállomány kimutatások: 1941, 1961-63.

Rövidítések:
  • BHÉV - Budapesti Helyi Érdekű Vasutak
  • BKVT - Budapesti Közúti Vaspálya Társaság
  • BKV - Budapesti Közlekedési Vállalat
  • BSzKRt - Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részványtársaság
  • BURV - Budapest-Újpest-Rákospalotai villamos közúti Vasút
  • DKV - Debreceni Közlekedési Vállalat
  • MÁV - Magyar Államvasutak
  • MÁV-BEV - Magyar Államvasutak - Budapesti Elővárosi Vasutak
  • MKV - Miskolci Közlekedési Vállat

  • [Gőzmozdonyok] [Kis mozdonyok] [Motoros fedett teherkocsik] [Nagy mozdonyok]
    [Nem önjáró hóseprők] [Önjáró hóseprők]
    [Ma is meglévő motoros fedett teherkocsik][Ma is használt hóseprők] [Síncsiszolók]