Kezdőlap








Teherszállítás









Villamos mozdonyok
Belső szállítás
Külső szállítás
Iparvágányok
BKV-MÁV csatlakozóvágányok
 
 
Térkép




Iparvágányok II.









Újpesti körzet
Kőbányai körzet





Az újpesti körzet iparvágányai
Összefoglaló táblázat
Áttekintő térkép
 
Az újpesti körzet volt a külső feleket kiszolgáló iparvágányhálózattal legsűrűbben ellátott terület Budapesten. Ezen a részen már a XIX. század második felében megjelentek az iparvágányok, akkor még lóvasúti kiszolgálással. Voltak köztük rövidebb életűek is, többségüket azonban villamosították, vagy a villamosítás után építették ki. Teljeskörű feltárásuk szinte lehetetlen feladat, mert a korai időszakban kiépült iparvágányok egy részéről alig maradtak fenn elérhető dokumentumok. Amikről viszont fennmaradtak, azokról igyekeztem egy-egy rövidebb-hosszabb összeállítást készíteni.

Elhelyezkedésük szerint az újpesti iparvágányokat négy csoportba lehet osztani: Váci út menti, Aranyköz-Zsilip utca-Dunapart menti, Baross utca menti, illetve egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott iparvágányokat.

Váci út
   Zsilip u-Dunapart  Baross utca Egyéb         
Megyeri téglagyár
Arany köz-Zsilip utca Táncsics Bőrgyár
Magyar Pamutipar
Oxigéngyár
Pannónia Szőrmegyár Duna Cipőgyár
Vákuumtechnikai Gépgyár
Cérnagyár
Budalakk Duclos Bányagépgyár
Kazán és Tárolóberendezések V.
Vízművek
Dunaparti teherpályaudvar Hazai Pamutszövőgyár
Kollár és Breitner Vegyészeti Gyár
Hungária Papírgyár
Újpesti Növényolajgyár Cserzőanyaggyár
Egyedi Lajos Szeszgyára
Schreiber fatelep
Falemezgyár Újpesti vágóhíd
Phőbus Rt.
Egyesült Izzó
Népsziget (MHD és MAHART) Újpesti kavicsbánya
Árpád úti rakodóvágány
Porfestékgyár
Újpesti Bőrgyár
Éliás féle tüzifatelep
Megyeri út


Győrffy Kornél Fémárugyára
Hungária Vegyiművek


Pollack féle gyufagyár
Anker-Művek


Trágyavágány

Az iparvágányok adatainak összefoglaló táblázata

Az újpesti teherszállítási körzet központja Angyalföld kocsiszínben (korábbi nevén BÚR telep) volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges tehermozdonyokat, azok innen indultak szolgálatba. Angyalföld kocsiszínnek közvetlen MÁV csatlakozása is volt (illetve van a mai napig), innen érkezett és távozott az iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.


Tehermozdonyok várakoznak Angyalföld kocsiszínben

A másik vasúti kapcsolódási pont Rákospalota-Újpest vasútállomásnál volt. Itt nem tároltak tehermozdonyokat; az átveendő, átadandó kocsikért Angyalföld kocsiszín mozdonyai jöttek fel ide. Innen az iparvágányok kisebb részét szolgálták ki. Az alábbi térképre kattintva lehet áttekintést kapni a körzet iparvágányairól és kiszolgálási útvonalairól egy a 60-as években készült rajz alapján.


Az újpesti körzet iparvágányainak áttekintő térképe

A rákospalota-újpesti vasúti csatlakozás épült meg előbb, 1872. május 13-án nyílt meg. Az akkori lóvasúti iparvágányok összességét innen szolgálták ki. A források egy része azonban megoszlik atekintetben, hogy az 1872-ben épült csatlakozás közvetlen vágánykapcsolatot jelentett-e. Elképzelhető, hogy akkoriban itt közvetlen csatlakozóvágány híján még átrakásos forgalom bonyolódott. Angyalföld kocsiszín vasúti csatlakozása 1896. július 16-án épült meg. Itt ekkortól a BURV közvetlen átmenő teherkocsiforgalmat bonyolított le. Még abben az évben kiépült a Baross utcai vonal, és egy teherforgalmi vonal a Baross utcából elágazva az Arany köz-Zsilip utcán keresztül a Dunaparti teherpályaudvarhoz.


A BURV teherszállítási útvonaltérképe

A Váci úti vonalat üzemben tartó BVKV is a BURV-ot bízta meg teherforgalmának lebonyolításával, így innentől ezt a területet is Angyalföld kocsiszínből (az akkori BÚR telepről) szolgálták ki.


Tehermenet Angyalföld MÁV állomás BKV átadóvágányain, a Béke úti felüljárón

Az 1950-es évek intenzív iparfejlesztése által növekvő árutömeg elszállítása az FVV számára egyre több gondot okozott. Ugyan az 1950-ben megjelent rendelet értelmében két FVV tulajdonú villamosmozdonnyal 6 rakott vagy 8 üres fővasúti kocsi vontatását engedélyezték, mégis rendszeressé váltak az elegytorlódások Angyalföld MÁV állomáson.


Egy ilyen hosszú tehervonat vége látható a Baross utcában az 1970-es években

A teherforgalom legnagyobb teljesítményét 1960 körül érte el. Ekkor az Angyalföld kocsiszín által kiszolgált hálózathoz 26 iparvágány csatlakozott, melyek építési hossza elérte a 10 423 métert, éves kocsiforgalma pedig a 22-23 ezer kocsit. A teherforgalom zöme a 8-as viszonylat Táncsics Mihály utca-Baross utca egyvágányú szakaszán haladt át az Arany közig, de attól északra is jelentős volt a Baross utcában. Az üzem különlegességét itt a személyforgalommal vegyes teherforgalom és az egyvágányú közlekedés adták. Az itteni teherforgalom lebonyolítását külön utasítás szabályozta, melynek 1959. évi kivonata az alábbiakban olvasható.


1959. évi kiszolgálási utasítás


Komjáthy György 1973-as felvételén Angyalföld kocsiszínből indul egy négykocsis tehervonat az újpesti ipartelepek felé
Roy Makewell felvétele 1971. júniusában készült a BUR telephez visszatérő tehermenetről

A teherszállítás volumene az 1970-es évektől egyre nagyobb mértékben csökkenni kezdett. Az elhasználódott pályájú Baross utcai vonalon a 8-as viszonylat forgalmát a BKV 1980. december 31-én megszüntette. Ezzel az érintett iparvágányok kiszolgálása is megszűnt. Az István tér-Arany köz szakaszt azonban ekkor még fenntartották a Váci út és a Zsilip utca-Duna part kiszolgálására. 1982-ben aztán ez a szakasz is, és ezáltal valamennyi érintett iparvágány forgalma megszűnt. A BKV az Angyalföld MÁV állomáshoz csatlakozó vágány szerződését 1986. október 31-re felmondta. Rákospalota-Újpest átmenő forgalma viszont egészen 1993-ig fennmaradt. Az itteni BKV-MÁV összekötővágányt 1998. augusztus 1-én bontották el. Ezzel az újpesti körzet teherforgalma teljesen megszűnt.

Angyalföld kocsiszínben 1995-96-ban nagy számú feleslegessé vált és selejtezett mukit tároltak szétbontásuk előtt. Erről készültek az alábbi képek:






Fotók: Komjáthy György, NZA gyűjteményéből, Roy Makewell

Felhasznált irodalom: Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút, Vasúthistória Évkönyv 1989.
Krizsán Sándor írásai az Újpesti Helytörténeti Értesítőben
Vissza az elejére