A XIX. század második felében a területen sertéstelepek létesültek, amelyek az 1888-ban megnyílt Kőbányai Iparvasúttal vasúti kiszolgálási lehetőséget kaptak. A Jegenye utcai vontatóvágány is ekkortájt épült ki. A későbbi sertéshízlalda iparvágányának helyén Eigel Nándor sertéstelepe helyezkedett el, a Jegenye utcából iparvágány-csatlakozással.


Érdekes, hogy a rajzok egy része az iparvágányt telken belül, más része a telken kívül, az utcán jelöli.


A század végi sertésvésszel az ágazatnak leáldozott, számos korábbi iparvágány a XX. század elején megszűnt. A sertéstelep iparvágánya azonban túlélte ezt az időszakot, amint az az alábbi rajzokon is látható. A telepet az 1940-es években Landesmann sertéshízlalóként emlegették.


A két világháború között a térségben egyéb ipari üzemek telepedtek meg. Érdekes, hogy a Landesmann Márk és fiai sertéshízlalda eredeti funkciója még az államosítás után is megmaradt.


A fenti rajzon jelenik meg mindkét iparvágány: a telepen belüli és az azon kívüli is.


A hízlalda az 1960-as évek elején megszűnhetett, mert az 1962. évi fenti helyszínrajzon a telepen belüli vágányt már nem ábrázolják, az utcai vágány azonban továbbra is megmaradt. Nyilvántartásilag a Hordógyárhoz tartozott.


Az 1979-es állapot az alábbi légifotón is szemügyre vehető. Az iparvágány a Jegenye utcában továbbra is megvan.


A már régóta használaton kívüli iparvágány a Jegenye utcai vontatóvágánnyal együtt 1985. augusztus 31-én szűnt meg. Megszűnése után a vágányokat nem szedték fel azonnal.


A Jegenye utcát 2002-ben átépítették (szilárd burkolatot kapott), az iparvágányok maradékát akkor bontották el. 2001-ben a sínek a por alatt, illetve az útátjárókban azonban még megvoltak.

Az iparvágány Bihari úti vége, illetve a telep a Hidas köz irányából 2001-ben