|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
Belső és külső szállítás |
|
|
|
A teherszállításon
belül megkülönböztethetünk belső és külső
szállítást. A belső szállítás (vagy "rezsi" szállítás) a BKV saját
céljából, saját eszközökkel (kocsiparkkal) végzett anyag vagy
eszköz szállítása. A külső szállítás pedig szerződés alapján, külső
fuvaroztató felek (gyárak, ipartelepek) megbízásából a nagyvasútra/-ról
történő nagyvasúti teherkocsi-továbbítást jelentett. A két típust
megkülönböztették még "kisteher" és
"nagyteher" néven is.
Belső szállítás
A belső szállítás során általában üzemképtelen járműveket, forgóvázakat, saját "lábukon" vagy különféle anyagokat, alkatrészeket (zúzottkő, sín, áramszedő, stb.) teherkocsikon továbbítanak. Ugyan az utóbbi időben a közúti szállítási mód - a BKV-n belül is - mindinkább átveszi a vasúti szállítás szerepét, mégis mind a mai napig megmaradtak azok a szállítási feladatok, melyek egyszerűbben, vagy olcsóbban oldhatók meg a villamosvágányokon. Üzemképtelen járművek szállítása
Az üzemképtelen járműveket a szállítás során két muki közé sorozzák. Ennek több oka is van. Egyrészt így tudják biztosítani a megfelelő vonóerőt, másrészt a hátsó muki szerelvényszakadás esetén biztosít, harmadrészt pedig így tudják megoldani az irányváltást, hogy mindig legyen elöl egy vezetett jármű. Ez egy tipikusan olyan feladat, amit közúton sokkal bonyolultabb lenne lebonyolítani, és nincs is értelme. A továbbított járműveknek mindazonáltal futóképesnek kell lenniük, és összecsatolhatónak egymással, illetve a mozdonyokkal. Forgóvázak szállítása
A forgóvázak a villamosok azon egyetlen "alkatrészei", melyek továbbítása sínen egyszerűbb, mint közúton. Ezek ugyanis "saját lábukon" vontathatók, illetve tolhatók. Végül következnek azok az anyagok és alkatrészek, melyek szállításához teherkocsik szolgálnak. A villamosvasút korábbi jelentős teherkocsiállománya szinte teljes mértékig selejtezésre került. Napjainkban már csak a következő teherkocsik tartoznak a BKV állományába:
Sínek szállítása
A síneket elsősorban oda éri meg a villamosvasúton továbbítani, ahol nyitott vágányú pályarészek vannak és közúton nem, vagy nehezen megközelíthetők. Egyéb alkatrészek, anyagok szállítása
A teherkocsikon általában megtalálható a légfék (kivéve a sínszállító kocsikat), így a mukival összecsatolva az egész szerelvény fékezhető légfékkel. Végezetül következzen egy kakukktojás. A villamos teherjárművek egy olyan felhasználása, mely egyáltalán nem tartozik a teherszállítás profiljába.
|
Iparvágányok I.
Fotók:
Benda György, Fejes Balázs, Geoffrey
Tribe, Hajtó
Bálint, Hamster,
Markója Szilárd, Szigeti Dániel,
Szilva Péter Ernő, Tim Boric és ismeretlen
szerzők Récsei autóbusz üzemegység, balra az iparvágánnyal |
 Gázolajszállító BKV tartálykocsi |
 A BKV Hámán Kató utcai telephelyének helyszínrajza |
A belső teherszállítás általában a
BKV telephelyei között történik. Ezek a telephelyek többségükben a
különféle kocsiszínek, főműhelyek - amikkel egy külön rész foglalkozik. Kisebb részben
azonban egyéb telephelyek, illetve BKV iparvágányok a lehetséges
célpontok. Jelen fejezet ez utóbbiakkal foglalkozik kicsit
részletesebben. Korábban a BKV iparvágányok száma jelentős volt,
mára ezek megszűntek.
A megkülönböztetés a "telephelyi vágányok" és az "iparvágány" kategóriák közt nem mindig egyértelmű. Jelen feldolgozásban a fennmaradt iparvágány-kimutatásokat tekintettem irányadónak.
A villamosvasút belső iparvágányai négy nagyobb csoportba sorolhatók: erőművek, garázsok, raktárak, egyéb telephelyek kiszolgálói.
Áttekintő térkép az iparvágányokról.
Erőművek
Hajdanán a villamosvasút a villamosenergiát nem az elektromos művektől vásárolta, hanem saját áramfejlesztő telepein maga állította elő. Ezek a vállalat saját tulajdonában lévő erőművek általában széntüzelésűek voltak. A vállalat belső szállításának részét képezte a tüzelőanyag erőművekbe juttatása.
Ilyen erőművek voltak:
-a Budafoki erőmű
-a Damjanich utcai erőmű
-a Kertész utcai telep
-a Pálffy telep
-a Révész utcai erőmű
A vállalat saját áramfejlesztése az 1930-as években megszűnt, az iparvágányok egy részét más célokra még sokszor évtizedekig megtartottál. Mára ez a szállítási forma a hozzá tartozó iparvágányokkal teljesen megszűnt.
Garázsok
Az autóbusz ágazat a második világháborút követően jelentős fejlődésnek indult. Az egyre-másra létesülő és bővülő autóbuszgarázsokban végezték többek közt az autóbuszok üzemanyaggal való feltöltését. Ehhez a szükséges gázolajat kezdetben iparvágányokon tartálykocsikban juttatták el. Ilyen garázsok voltak:
-Fürst
-Récsei
Mára ez a szállítási forma is teljes egészében megszűnt, a gázolajat közúton, kamionokkal szállítják.
Raktárak
A villamosvasút anyagok és eszközök nagyobb mennyiségű tárolására különféle raktárakat tartott fenn. Ezek feltöltése, és az anyagok szétosztása részben szintén a villamosvasúti belső szállítás feladata volt. Ilyen raktárak:
-02-es raktár
-12-es raktár
Ezek közül a 02-es raktár a BKV legtovább fennmaradt ilyen létesítménye, vagy a kimutatások szerint "iparvágánya".
Egyéb telephelyek
A fenti három kategória egyikébe sem kifejezetten sorolható telephelyek kerültek ebbe a kategóriába. Név szerint:
- Akna utcai lerakótelep
- Ferencváros kocsiszín műhelyvágánya
- Ferencváros telep iparvágány-hálózata (felsővezeték telep)
- Földalatti Vasút Vállalat (metróépítés) iparvágányai (Lágymányos, Szent Isván tér, Széna tér, Vérmező)
- Hámán Kató utcai kábeltelep
- Béke téri pft. telep
A megkülönböztetés a "telephelyi vágányok" és az "iparvágány" kategóriák közt nem mindig egyértelmű. Jelen feldolgozásban a fennmaradt iparvágány-kimutatásokat tekintettem irányadónak.
A villamosvasút belső iparvágányai négy nagyobb csoportba sorolhatók: erőművek, garázsok, raktárak, egyéb telephelyek kiszolgálói.
Áttekintő térkép az iparvágányokról.
Erőművek
Hajdanán a villamosvasút a villamosenergiát nem az elektromos művektől vásárolta, hanem saját áramfejlesztő telepein maga állította elő. Ezek a vállalat saját tulajdonában lévő erőművek általában széntüzelésűek voltak. A vállalat belső szállításának részét képezte a tüzelőanyag erőművekbe juttatása.
Ilyen erőművek voltak:
-a Budafoki erőmű
-a Damjanich utcai erőmű
-a Kertész utcai telep
-a Pálffy telep
-a Révész utcai erőmű
A vállalat saját áramfejlesztése az 1930-as években megszűnt, az iparvágányok egy részét más célokra még sokszor évtizedekig megtartottál. Mára ez a szállítási forma a hozzá tartozó iparvágányokkal teljesen megszűnt.
Garázsok
Az autóbusz ágazat a második világháborút követően jelentős fejlődésnek indult. Az egyre-másra létesülő és bővülő autóbuszgarázsokban végezték többek közt az autóbuszok üzemanyaggal való feltöltését. Ehhez a szükséges gázolajat kezdetben iparvágányokon tartálykocsikban juttatták el. Ilyen garázsok voltak:
-Fürst
-Récsei
Mára ez a szállítási forma is teljes egészében megszűnt, a gázolajat közúton, kamionokkal szállítják.
Raktárak
A villamosvasút anyagok és eszközök nagyobb mennyiségű tárolására különféle raktárakat tartott fenn. Ezek feltöltése, és az anyagok szétosztása részben szintén a villamosvasúti belső szállítás feladata volt. Ilyen raktárak:
-02-es raktár
-12-es raktár
Ezek közül a 02-es raktár a BKV legtovább fennmaradt ilyen létesítménye, vagy a kimutatások szerint "iparvágánya".
Egyéb telephelyek
A fenti három kategória egyikébe sem kifejezetten sorolható telephelyek kerültek ebbe a kategóriába. Név szerint:
- Akna utcai lerakótelep
- Ferencváros kocsiszín műhelyvágánya
- Ferencváros telep iparvágány-hálózata (felsővezeték telep)
- Földalatti Vasút Vállalat (metróépítés) iparvágányai (Lágymányos, Szent Isván tér, Széna tér, Vérmező)
- Hámán Kató utcai kábeltelep
- Béke téri pft. telep
Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok
Járműgrafikák: Gondos Árpád, Hajtó Bálint és Iván Zoltán