Kezdőlap








Teherszállítás









Villamos mozdonyok
Belső szállítás
Külső szállítás
Iparvágányok
BKV-MÁV csatlakozóvágányok
 
 
Térkép




Iparvágányok II.









Újpesti körzet
Kőbányai körzet
Budai körzet




A kőbányai körzet iparvágányai
Összefoglaló táblázat
Áttekintő térkép
 
A kőbányai körzet volt az újpesti után a külső feleket kiszolgáló iparvágányokkal második legsűrűbben ellátott terület Budapesten. Kőbánya-Hízlaló környékén 1890-re kialakult az első iparvágány-hálózat, amelyet a Kőbányai Iparvasút szolgált ki. A hálózat 1948-ban került a BSzKRt. kezelésébe, majd a 13-as villamos viszonylat elindításával párhuzamosan, 1955-ben villamosították. A kezdetben a sertéshízlaldák ellátását szolgáló iparvágányok nagy része az 1910-es évekre megszűnt, majd a két világháború között, illetve a II. Világháború után itt különféle ipartelepek, raktárak telepedtek meg. A valaha itt létezett iparvágányok teljes körű feltárása lehetetlen, különösen a kezdeti időszakban kiépült, majd rövid idő után megszűnt iparvágányoké. Részletesebben az 1950. körül megvolt, illetve utána épült iparvágányok bemutatására vállalkozom. A Hízlaló környéki iparvágányokon kívül a kőbányai körzetbe tartozik még egy-egy iparvágány a Jászberényi, illetve Maglódi útról, továbbá egy kakukktojás is, az Epreserdő utcai iparvágány. Ez utóbbi ugyan a IX. és nem a X. kerületben van, de - mivel kiszolgálása Kőbánya-Hízlalóról történt, ezért - ezt is itt tárgyalom.

Elhelyezkedésük szerint a kőbányai iparvágányokat öt csoportba lehet osztani (amelyből az első négy egymással szorosan összefügg): Bihari út menti, Jegenye utca menti, Horog utca menti, Fertő utca menti, illetve egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott iparvágányokat.

Bihari út
   Jegenye utca
Horog utca Fertő utca
Egyéb         
Schmidt és Császár raktára
Mechanikai Hordógyár
Vegytek
Mélyfúró Berendezések Gyára
Kőbányai Sörgyár
KÖZÉP anyagraktár
Budalakk
Sómalom
Egyesült Vegyiművek
Ganz-MÁVAG Kada utcai telep

Sertéshízlalda

Öntödei Vállalat
Budapesti Lakásépítő Vállalat

Üvegért




Phylaxia




Fémtömeg




Az iparvágányok adatainak összefoglaló táblázata

A kőbányai teherszállítási körzet központja a Horog utcai telephelyen (teherpályaudvaron) volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges tehermozdonyokat, azok innen indultak szolgálatba. A Horog utcai telephelynek közvetlen MÁV csatlakozása is volt Kőbánya-Hízlaló MÁV állomással, innen érkezett és távozott az iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.


Tehermozdony várakozik a Horog utcai telepen

A másik vasúti kapcsolódási pont Kőbánya felső vasútállomásnál volt. Itt nem tároltak tehermozdonyokat; az átveendő, átadandó kocsikért a Horog utcai telephely mozdonyai jöttek fel ide. Innen a sörgyári iparvágányokat szolgálták ki. A harmadik vasúti kapcsolódási pont a Rákos állomásról kiszolgált Téglagyári vontatóvágányon, annak is az Akna utcai kapcsolatán keresztül volt kialakítva. Mozdonyokat itt sem tároltak, innen a Ganz Sorg telepet szolgálták ki egyedül. Tehát mindhárom vasúti csatlakozásnak megvolt a saját kiszolgálási körzete, egymás iparvágányait nem szolgálták ki. Az alábbi térképre kattintva lehet áttekintést kapni a körzet iparvágányairól és kiszolgálási útvonalairól egy a 60-as években készült rajz alapján.


A kőbányai körzet iparvágányainak áttekintő térképe

A három közül a legnagyobb forgalmú Kőbánya-Hízlalónál lévő vasúti csatlakozás 1888. június 15-én épült ki, együtt a Horog utcai (akkoriban Schuszter János téri) teherpályaudvarral, amely a Kőbányai Gőzmozdonyú Vontató Iparvasút telephelye is volt.  A vasút feladata kezdetben a környék sertéshízlaldáinak, valamint az azokat kiszolgáló létesítményeknek (malmok, húsfeldolgozó üzemek, stb.) ellátása volt. Az iparvágány-hálózat 1890-re kialakult, amely az alábbi ábrán tekinthető át.


A K. Juhász Erzsébet által összeállított ábra a korabeli iparvágányokról

A következő ábra is ebből az időszakból származik. Látható, hogy a MÁV és a Kőbányai Iparvasút kezdetben több ponton is csatlakozott egymáshoz.


A környék iparvágány-hálózata a XIX. század végén

A gőzmozdonyokkal kiszolgált iparvasút forgalmát az 1895-ben kitört sertésvész jelentősen lecsökkentette. Az I. Világháborúig a sertéshízlaldák nagy része megszűnt, helyüket a két világháború között egyéb telephelyek, raktárak vették át. Nagyobb mértékű iparfejlesztés a II. Világháború után következett be, ekkor az iparvágányok száma és az iparvasút forgalma is jelentősen nőtt.


A Jegenye utcából visszatérő kiszolgáló menet 1972-ben

A fellendülés az 1970-es évekig tartott, majd a közúti szállítási mód fokozatos előretörése miatt az 1980-as években az iparvágányokat több lépésben visszafejlesztették. Az utolsó innen kiszolgált iparvágányok 1993-ig működtek, majd a Horog utcai telephely még további 3 évig üzemelt, míg a BKV-nál a teherszállítás 1996. november 15-i megszűnésével bezárt. A MÁV-BKV átmenetet 1993-ig használták, majd használaton kívül állt, míg 1996-ban el nem bontották.


A telep látképe 1996. októberében, nem sokkal megszüntetése előtt

A kezdetben csak árufuvarozással foglalkozó iparvasút vonalán a 13-as jelzésű villamos megindulásával jelent meg a személyszállítás, majd az ugyanekkor bekövetkezett villamosítással együtt a villamos tehermozdonyok is. A Bihari úti vonal kezdetben egyvágányú volt, ahol a villamosforgalmat kitérőkkel és jelzőbotok segítségével szabályozták. Nem volt egyszerű a vegyes forgalom fenntartása az egyvágányú szakaszon, amelynek szabályozásából az alábbi forgalmi utasítás ad ízelítőt.


1959. évi kiszolgálási utasítás (részlet)


Fotók: Bernhard Studer, Fejes Balázs

Felhasznált irodalom: K. Juhász Erzsébet: A Cséry-féle szemétszállító iparvasút, a kőbányai gőzmozdonyú iparvasút és a köztemetői gőzmozdonyú vasút, Vasúthistória Évkönyv
NZA gyűjteménye

Kapcsolódó link: Németh Zoltán Ádám - Iparvágányok
Vissza az elejére