A kőbányai körzet volt az újpesti
után a külső
feleket kiszolgáló iparvágányokkal második legsűrűbben ellátott
terület
Budapesten. Kőbánya-Hízlaló környékén 1890-re kialakult az első
iparvágány-hálózat, amelyet a Kőbányai Iparvasút szolgált ki. A hálózat
1948-ban került a BSzKRt. kezelésébe, majd a 13-as villamos viszonylat
elindításával párhuzamosan, 1955-ben villamosították. A kezdetben a
sertéshízlaldák ellátását szolgáló iparvágányok nagy része az 1910-es
évekre megszűnt, majd a két világháború között, illetve a II.
Világháború után itt különféle ipartelepek, raktárak telepedtek meg. A
valaha itt létezett iparvágányok teljes körű feltárása lehetetlen,
különösen a kezdeti időszakban kiépült, majd rövid idő után megszűnt
iparvágányoké. Részletesebben az 1950. körül megvolt, illetve utána
épült iparvágányok bemutatására vállalkozom. A Hízlaló környéki
iparvágányokon kívül a kőbányai körzetbe tartozik még egy-egy
iparvágány a Jászberényi, illetve Maglódi útról, továbbá egy
kakukktojás is, az Epreserdő utcai iparvágány. Ez utóbbi ugyan a IX. és
nem a X. kerületben van, de - mivel kiszolgálása Kőbánya-Hízlalóról
történt, ezért - ezt is itt tárgyalom.
Elhelyezkedésük szerint a kőbányai iparvágányokat öt csoportba lehet
osztani (amelyből az első négy egymással szorosan összefügg): Bihari út
menti, Jegenye utca menti, Horog utca menti, Fertő utca menti, illetve
egyéb. Az alábbi táblázat foglalja össze az eddig feldolgozott
iparvágányokat.
A kőbányai teherszállítási körzet központja a
Horog utcai telephelyen
(teherpályaudvaron) volt. Itt tárolták a kiszolgáláshoz szükséges
tehermozdonyokat, azok
innen indultak szolgálatba. A Horog utcai telephelynek
közvetlen MÁV csatlakozása
is
volt Kőbánya-Hízlaló MÁV állomással, innen érkezett és távozott az
iparvágányokat érintő teherkocsik legnagyobb része.
Tehermozdony várakozik
a Horog utcai telepen
A másik vasúti kapcsolódási pont
Kőbánya felső vasútállomásnál
volt. Itt nem tároltak tehermozdonyokat; az átveendő, átadandó
kocsikért a Horog utcai telephely mozdonyai jöttek fel ide. Innen a
sörgyári iparvágányokat szolgálták ki. A harmadik vasúti kapcsolódási
pont a Rákos állomásról kiszolgált Téglagyári vontatóvágányon, annak is
az
Akna utcai kapcsolatán
keresztül volt kialakítva. Mozdonyokat itt sem tároltak, innen a Ganz
Sorg telepet szolgálták ki egyedül. Tehát mindhárom vasúti
csatlakozásnak megvolt a saját kiszolgálási körzete, egymás
iparvágányait nem szolgálták ki. Az alábbi térképre kattintva
lehet áttekintést kapni a körzet iparvágányairól és kiszolgálási
útvonalairól egy a 60-as években készült rajz alapján.
A kőbányai körzet
iparvágányainak áttekintő térképe
A három közül a legnagyobb forgalmú Kőbánya-Hízlalónál
lévő vasúti csatlakozás 1888. június 15-én épült ki, együtt a Horog
utcai (akkoriban Schuszter János téri) teherpályaudvarral, amely a
Kőbányai Gőzmozdonyú Vontató Iparvasút telephelye is volt. A
vasút feladata kezdetben a környék sertéshízlaldáinak, valamint az
azokat kiszolgáló létesítményeknek (malmok, húsfeldolgozó üzemek, stb.)
ellátása volt. Az iparvágány-hálózat 1890-re kialakult, amely az alábbi
ábrán tekinthető át.
A K. Juhász Erzsébet által
összeállított ábra a korabeli iparvágányokról
A következő ábra is ebből az időszakból származik. Látható, hogy a MÁV
és a Kőbányai Iparvasút kezdetben több ponton is csatlakozott egymáshoz.
A környék
iparvágány-hálózata a XIX. század végén
A gőzmozdonyokkal kiszolgált iparvasút forgalmát az 1895-ben kitört
sertésvész jelentősen lecsökkentette. Az I. Világháborúig a
sertéshízlaldák nagy része megszűnt, helyüket a két világháború között
egyéb telephelyek, raktárak vették át. Nagyobb mértékű iparfejlesztés a
II. Világháború után következett be, ekkor az iparvágányok száma és az
iparvasút forgalma is jelentősen nőtt.
A Jegenye utcából visszatérő
kiszolgáló menet 1972-ben
A fellendülés az 1970-es évekig
tartott, majd a közúti szállítási mód fokozatos előretörése miatt az
1980-as években az iparvágányokat több lépésben visszafejlesztették. Az
utolsó innen kiszolgált iparvágányok 1993-ig működtek, majd a Horog
utcai telephely még további 3 évig üzemelt, míg a BKV-nál a
teherszállítás 1996. november 15-i megszűnésével bezárt. A MÁV-BKV
átmenetet 1993-ig használták, majd használaton kívül állt, míg 1996-ban
el nem bontották.
A telep látképe 1996.
októberében, nem sokkal megszüntetése előtt
A kezdetben csak árufuvarozással foglalkozó iparvasút vonalán a 13-as
jelzésű villamos megindulásával jelent meg a személyszállítás, majd az
ugyanekkor bekövetkezett villamosítással együtt a villamos
tehermozdonyok is. A Bihari úti vonal kezdetben egyvágányú volt, ahol a
villamosforgalmat kitérőkkel és jelzőbotok segítségével szabályozták.
Nem volt egyszerű a vegyes forgalom fenntartása az egyvágányú
szakaszon, amelynek szabályozásából az alábbi forgalmi utasítás ad
ízelítőt.
1959. évi kiszolgálási utasítás
(részlet)
Fotók: Bernhard Studer,
Fejes Balázs