Miután a XIX. század végén az állam magához vonta a dohánygyártás és -forgalmazás ellenőrzésének és szervezésének jogát, 1900 táján gondoskodnia kellett annak nagyüzemi megoldásáról. E törekvés indította el a korszerű dohánygyárak építését a XX. század elején. A Budafoki út menti Lágymányosi Dohánygyár 1908-1912. között épült fel, egy ütemben. Az együttes kapuépületből, üzemi épületből, raktárból és igazgatósági épületből állt, pavilonos formában, udvaros módon elrendezve. A Ferencvárosból áttelepített gyár termelése már 1911-ben megindult.


Az ezer munkást foglalkoztató gyár a kor legbagyobb üzeme lett ezen a területen.

A dohánygyárban a belföldi nyersanyagokat a raktárépület földszintjén, a külföldieket a második emeleten őrizték, és itt volt a Havanna szivarcsomagoló is. A gyár iparvágányát viszonylag későn, csak 1958-ban építették ki, a korábbi Vak Bottyán utca helyén, amelyet az üzem területéhez csatoltak. Ekkoriban még nem létezett a Schönherz Zoltán (ma Október huszonharmadika) utcán a 4-es villamos vonala, azt csak 1959-ben építették ki.


A fenti bal oldali 1945-50. körüli rajzon az iparvágány utólag van berajzolva. A Dohánygyár iparvágánya a Fehérvári útból ágazott ki, végighaladt a Schönherz Zoltán utcán, majd bevezetett a gyárterületre, ahol a körüljárást egy kitérő biztosította. A Fehérvári úti piacnál egy deltavágány is épült a "Lágymányosi kitérőhöz".


A 4-es villamos vonalának kiépülésével a vágányelrendezés is módosult. Az iparvágány hossza ekkor 379,6 méterre változott.


Az iparvágány kiszolgálását a Budafok-Albertfalva - Budafok kocsiszín - Fehérvári út - Schönherz Zoltán utca útvonalon végezték.


A fenti képen hivatkozott film címe: Mulasztások a kocsiszolgálati munkában, 1961.


Az 1950-es években a gyárban a Moni, Budapest, Budavári, Daru, Kossuth, Mirjam, az 1960-es évek első felében pedig a Fecske, Toto és Velence elnevezésű cigarettákat készítették.


A fenti légifotón a piac mellett a Fehérvári úti Lágymányosi kitérőben egy tehervonat is felfedezhető. A Lágymányosi Dohánygyár végül 1965-ben bezárt, a termelést vidékre költöztették. A használaton kívüli iparvágányt 1966-ban bontották el.


A volt Dohánygyár épületeiben jelenleg a Lechner Tudásközpont működik.