A gyár elődjét, a Gamma Műszaki Részvénytársaságot 1920-ban alapították a Józsefvárosban, majd 1923-tól Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. néven működött. A Fehérvári útra 1924-ben költözött, a Bánát utca sarkán lévő telephelyre. Ekkoriban tudományos és kísérleti műszerek előállítását, geodéziai műszerek gyártását és javítását végezték itt. 1935-ben alakult meg a gyár optikai csiszoló részlege. A gyorsan fejlődő és terjeszkedő vállalat nevét 1939-ben GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt-re változtatták. A II. világháborút megelőző években a gyár jelentős értékű és mennyiségű katonai termék gyártását kezdte meg. A háború után a gyár telephelyét bővítették déli irányban a Bánát utca-Mérnök utca közti tömb felépítésével, amelynek udvarán kazánház létesült. Ide vezettek egy iparvágányt a Fehérvári úti HÉV vonalból, amelyen keresztül szenet fuvaroztak a gyárba.


Az iparvágány kezdetben elágazott, a bal oldali csonkavágányt azonban rövidesen megszüntették. 1948-ban a gyárat állami tulajdonba vették és szanálták. Ezután GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek néven működött tovább. A profilrendezések során a Gammából 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat, 1960-ban pedig az optikai profilt átadták a MOM-nak, és megkezdték a geofizikai és nukleáris műszerek gyártását. 


A cég neve 1962-től GAMMA Művek-re változott. Ekkoriban geofizikai, orvosdiagnosztikai, valamint nukleáris műszerek gyártásával foglalkoztak. Az iparvágány kiszolgálását a Budafok-Albertfalva - Budafok kocsiszín - Fehérvári út útvonalon végezték.


1967. körül korszerűsítették a gyár fűtési rendszerét, valószínűleg gázfűtésre, vagy távhő fűtésre tértek át. A kazánházat elbontották, így az iparvágány feleslegessé vált, azt 1967. év végén felszedték.