A gyár látképe
A gyár elődjét 1922. március 24-én alapították Magyar Gomb-
és Műanyaggyár Rt. néven kazein-formaldehid műanyag
feldolgozására. A később Magyar Gumiárugyárnak, majd
Hungária Guttapercha és Gumiárugyár Rt.-nek nevezett üzem
1923-ban vásárolta meg az új telket a nagytétényi Baross
Gábor telepen. Eleinte gombokat, sétapálcákat és hasonló
cikkeket állítottak elő nagyüzemi módszerekkel, majd
profiljában idővel egyre nagyobb súlyt képviselt a
gumitermékek előállítása.
A BBVV 1899-ben nyitotta meg budafoki HÉV vonalát, amelyet
1909-ben hosszabbított meg Nagytétényig. Az egyvágányú
vonalon a vonatok keresztezésére ekkor épült Baross Gábor
telep forgalmi kitérő. Hogy a későbbi rakodóvágány már a
kiépüléskor megvolt-e, arról nincs információ.
Baross Gábor telep
Az üzem 1926-ban vette fel a Hungária Gumiárugyár nevet. A
huszas években alig több mint egy tucat, a negyvenes évek
elején már 1200 munkást foglalkoztatott. A saroképület az
1930-as években épült fel. Ebben az időszakban kezdődött meg
a tornacipők gyártása.
A gyár "iparvágánya" valójában egy a Baross Gábor telep
kitérőhöz csatlakozó rakodóvágány volt, amelynek első
fennmaradt ábrázolása 1933-ból való.
1933-as helyszínrajz
Az üzemben gyártottak bicikligumit, gumikesztyűt, óvszert,
fürdősapkát, felfújható gumimatracot, gumilabdát,
gumijátékokat, kalucsnit és elegáns női gumicsizmát is.
1945. évi helyszínrajz
A rakodóvágány a 4-es számű kitérővel ágazott ki. A háború
alatt az általános nyersanyaghiány miatt gumihulladékokat is
feldolgoztak. A háború után, 1948-ban a gyárat
államosították, neve ekkor Nagytétényi Gumigyár lett.
Ekkoriban kezdődött és futott fel fokozatosan a PVC gyártás.
A vállalat neve ennek megfelelően 1958-tól Hungária Műanyag
és Gumigyárra változott.
A kitérő és a
rakodóvágány 1964-es helyszínrajza
1963. január 1-től a korábbi HÉV
vonal üzemeltetését az FVV vette át, rajta megindult a 43-as
villamos. A gyárban ebben az időszakban korszerű
fröccsöntő gépeken háztartási cikkeket (ételdoboz,
kompótos tál, szappantartó, turistapohár, stb.) vettek
gyártásba. Az üzem a gumitermelést lassan leépítette,
miközben a műanyag-cikkek előállítása felfutott. Ezt a
névválasztással is követték, az új név 1964-től
Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat lett, de a
köznyelv a továbbiakban is csak "Gumigyár"-ként
emlegette. 1965-ban megkezdték a hungarocell gyártását
is.
1971-es helyszínrajz (amely az
előzőekhez képest fordított tájolású)
A gyártáshoz szükséges alapanyagok
egy részét vasúti tartálykocsikban szállították, és
a rakodóvágány melletti lefejtőn ürítették. A
rakodóvágány kiszolgálása Budafok-Háros átmenetben
történt. A villamos tehermozdonyok Budafok
kocsiszínből álltak ki. Az évi kocsiforgalom
1981-ben 146 kocsit tett ki. Az 1970-es, 80-as
években készültek az alábbi fotók a rakodóra
kiállított tartálykocsikról:
A Baross Gábor telep kitérőben találkoztak a 43-as
villamosok, mert innen kifelé már nem volt több kitérő,
így a következő kocsi ideérkezéséig a Nagytétény felé
haladó járatnak a végállomásig tartó vonalszakaszt
oda-vissza meg kellett járnia. Az egyvágányú közlekedést
jelzőbotok használatával szabályozták. Ez a forgalmi
rend egészen 1983. november 30-ig volt használatban,
amikortól a 43-as viszonylat forgalmát beszüntették
(hivatalosan szüneteltették). Ugyan a teherszállítások
céljára a belső vonalszakaszt 1991-ig még használták, de
arra vonatkozóan nincs adat, hogy 1983. után ezt a
rakodóvágányt még kiszolgálták volna.
A gyár neve 1988-tól Pannonplast Műanyagipari Vállalt
lett, majd 1991-ben részvénytársasággá alakult. A piac
átrendeződése és a kereslet csökkenése miatt 2003-ban
bezárt. Épületei egy részét lebontották, más épületekben
irodaház működik. A lebontott gyáregység helyén épült
fel a Lidl áruház.
A vágányok az 1990-es évek elejéig megvoltak, majd
fokozatosan elbontották őket. A megszűnt rakodó helye
még sokáig látható volt a gazban.
A rakodóvágány helye, balra a
rakodóval, háttérben az M0 autóút hídjával
Kapcsolódó linkek:
Németh Zoltán Ádám -
Iparvágányok