A XIX. század második felében a környéken sertéstelepek létesültek, amelyek az 1888-ban megnyílt Kőbányai Iparvasúttal vasúti kiszolgálási lehetőséget kaptak. A Fertő utcai iparvágány már ebben az időszakban kiépült a környék sertéstelepeit kiszolgálandó, az alábbi térképrészlet szerint.


A század végi sertésvésszel az ágazatnak leáldozott, számos korábbi hízlalda és iparvágány a XX. század első felében megszűnt. A két világháború között a térségben ipari üzemek telepedtek meg, amelyek közül a Fertő utca 5. szám alatt megemlítendő az 1896-ban átalakult ’Klotild Első Magyar Vegyipari Rt.’ egyik jogutóda, amely itt vegyiüzemet hozott létre, ahol külföldről behozott falepárlási nyerstermékeket, később pedig terpentint dolgoztak fel. Itt kezdték el a formaldehid, majd a fenoplasztok gyártását. A gyár 1941-től ’Klotild-Acetic Első Magyar Vegyipari Rt.’ néven folytatta működését. Az üzemnek nem volt önálló iparvágánya, a Fertő utcai vágányon rakodtak, amely ebben az időben a Hízlaló térig visszabontásra került.


Az alábbi légifotón is látszik, amint a Fertő utcában a gyártelep előtt egy tartálykocsi áll.


Az üzemet 1948-ban államosították és létrehozták a Kőbányai Műanyaggyárat.





A gyár önállósága 1966-tól megszűnt, mert beolvadt az Egyesült Vegyiművekbe.


A Vegyiművek kocsiforgalma 1981-ben még 455 kocsi volt. Az iparvágány a rendszerváltást még túlélte, de forgalma 1990. körül már lecsökkent.


Az 1992-es légifelvétel tanusága szerint akkor már üzemen kívüll volt a Fertő utcai iparvágány, amelyet 1993 májusában szedtek fel. Az Egyesült Vegyiműveket 1992-ben részvénytársasággá alakították, majd 2013. körül megszűntették.