|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
kocsiszín és a környező telephelyek
Budapest IX. ker, Könyves Kálmán krt-Gyáli út-Fék u-Mester u. által határolt terület
Ezt az oldalt azért állítottam össze,
hogy legyen egy áttekintés a Ferencváros kocsiszín környéki BKV
telephelyekről. Az egyes telepek részletes oldalait külön is
elkészítettem. Ugrás a telephelyi oldalakra.
Most nézzük meg a terület kialakulásának történetét.
A XIX. század második felében a vasúti közlekedés kiépülésével vidékről az áru nagy része vasúton jutott a fővárosba, ahol számos raktár épült ki fogadására. Ilyen raktárak létesültek a későbbi Ferencváros kocsiszín környékén is, mint az az alábbi ábrán látható.
A Ferencvárosi MÁV állomás északi oldalán láthatók a különféle raktárépületek, amelyeket ekkor még a MÁV szolgált ki.
A XX. század elejétől azután megkezdődött a környéken a villamosvonalak kiépülése. A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) 1900.12.04-én adta át a Nagykörúttól a Mester utcán keresztül Ferencváros MÁV állomásig vezető vonalát. Ezt hamarosan követte a Mester utca-Markusovszky lejtő-Sertésvágóhíd szárnyvonal 1902.05.14-én. A környék korabeli állapotát az alábbi térképvázlat szemlélteti. A térképet ugyan 1908-ban adták ki, de az 1904. körüli vágányhálózatot ábrázolja.
Elrendezési vázlat 1904. körülről
Erzsébetfalva a XIX. század végétől gyors fejlődésnek indult. A XX. század elején a HÉV mellett a BVVV is kiépítette első vonalait. A Sertésvágóhíd-Gubacsi út-Török Flóris utca szakaszt 1905.11.21-én adták át. A növekvő járműpark elhelyezésére új forgalmi telepet létesítettek, amelyet 1905. január 13-án helyeztek üzembe. Ez lett a Ferencvárosi kocsiszín. Két évre rá 1906.12.15-én adták át az Üllői út-Könyves Kálmán krt-Ferencváros MÁV állomás vonalszakaszt.
A forgalmi telep mellett eleinte kocsijavító műhelyt létesítettek. Az 1910-es évek eleji állapotot az alábbi ábra szemlélteti. Jól kivehetők a raktárakat kiszolgáló MÁV iparvágányok, és az egyre jobban kibontakozó villamos vágányhálózat. A BVVV vágányok összeköttetésbe kerültek a vasúti vágányokkal is, így lehetővé vált a javítóműhelybe vasúti küldemények fuvarozása. Végül kiépült egy vágány a kocsiszín és a hozzá közel eső raktárak között, amely a Gyáli út felé a forgalmi telep mögé vezetett (Szénvágány). Itt később újabb telepeket hoztak létre. Ez az elrendezés közel 40 évig állt fenn.
Ferencváros telep környéke az 1910-es évek elején
A villamoshálózat utolsó jelentősebb változása 1911.02.16-án történt, amikor is megépült a Markusovszky úti vonalszakasz, amely Ferencváros MÁV állomást kötötte össze a Mester utcával. Ezzel egyfajta hurok jött létre.
Idővel a kocsiszín melletti kocsijavító műhely a kocsiszín hátsó udvarára költözött. Helyén pályafenntartási műhelyt hoztak létre, ez lett később a Pirók Gyula főműhely. A forgalmi telep másik oldalán áramátalakító létesült és faraktárakat építettek.
Térkép 1923-ból
A Könyves Kálmán körútról a Gyáli út közelében jobbra egy vágány kanyarodott be a faraktáraknál, amely egy félkört leírva visszakanyarodott (Szénvágány), és a Lenkey János utcánál csatlakozott az ún "Csibész" vágányhoz, amely a forgalmi telep két kocsiszínje között teremtett kapcsolatot a pályafenntartási telepet megkerülve. A többi vágány ezekből ágazott ki.
A 30-as évekre kialakult elrendezés szerint a Könyves Kálmán krt. mentén sorban a pft. telep, a kocsiszín és a fatelep sorakoztak. A vágányelrendezést az alábbi rajzok szemléltetik.
A 40-es években a korábbi állapotok továbbra is fennálltak, csak kisebb módosulások történtek a telepek belső vágányhálózatán. Az évtized vége azonban változásokat hozott.
Az 1947-es rajzon új vágányok is kivehetőek, melyek a közraktárak irányába nyúlnak. 1949-ben azután megszűnt a BSzKRt. és helyén több kisebb vállalat jött létre.
Vissza a korábbi lapra
A villamosközlekedés az FVV-hez került, ugyanakkor létrejött a Fővárosi Vasútépítő Vállalat is. Ez utóbbi telephelyét a kocsiszín és a MÁV állomás közötti telken, a volt közraktárak helyén jelölték ki. Az itt újonnan épült raktárépületek kiszolgálását már a villamosvasút végezte. A telephez csatolták a volt faraktárakat is, valamint a Pirok Gyula Főműhely is a Vasútépítő Vállalathoz került. Átépült ugyanakkor a villamosvasút és a nagyvasút vágánykapcsolata is. A MÁV iparvágány-hálózatát felszámolták, az összekötő vágányt pedig a Lenkei utca helyett a Vasútépítő Vállalat új telephelyéhez helyezték át.
Időközben megszűnt a Ferencváros MÁV állomás előtti villamosvasúti
vonalszakasz. A Markusovszky utcai pályát felszámolták, a Remiz utcában
pedig csak üzemi vágányok maradtak.
Az 1950-es évek végére egy újabb telephelyet hoztak létre a Könyves Kálmán krt. mentén, a Pirók főműhely kocsiszínnel ellentétes oldalán. Ez lett a 12-es raktár. A kiszolgálására szolgáló iparvágányt a Csibész vágányból ágaztatták ki. Ezzel kialakult a Ferencváros kocsiszín körüli telephelyek legnagyobb kiterjedtségű állapota.
A jobb oldali ábrán látható a telephely-rendszer kiterjedt kiszolgáló vágányhálózata, amelyen a kocsiszín még nincs is kirészletezve.
Az 1963-as állapot egy korabeli légifotóra rajzolva
A telephelyeket összekötő vágányokon nagyobb módosítást 1969-ben végeztek. A lenti két ábrán látható, ahogy a pft. telephely kiszolgálása megváltozott. Míg 1969-ig a 020-as raktár felől a MÁV kocsikat közvetlenül be tudták ide tolni, addig 1970-ben már csak a 12-es raktár felől lehetett kiszolgálni, irányváltással. A 02-es raktár elérhetősége, és rajta keresztül a MÁV csatlakozás a Csibész vágányról az Ellátó szolgálat telephelyén keresztül egy új vágánykapcsolat segítségével lett kialakítva.
Csibész vágány:
A Csibész vágány a kocsiszín két csarnokát összekötő, a volt Pirók Gyula főműhelyt megkerülő vágány, amely a különféle telephelyek közti kapcsolatot biztosítja.
Az 1990-es évek második felétől aztán sorra szűntek meg a kocsiszínt övező telephelyek. Először a 12-es raktár, majd a felsővezeték-telep zárt be.
2005-ben a kocsiszín bővítésekor felhasználták a régi Szénvágány helyét is. Itt, a kocsiszín és a 020-as raktár között, 3 tárolóvágányt létesítettek.
Az új szabadtéri tárolóvágányok
A terület vágányhálózata 2005. után
|
 Légifotó az egyes telephelyekkel « Egy rajz a terület telkeinek elrendezéséről
|
Most nézzük meg a terület kialakulásának történetét.
A XIX. század második felében a vasúti közlekedés kiépülésével vidékről az áru nagy része vasúton jutott a fővárosba, ahol számos raktár épült ki fogadására. Ilyen raktárak létesültek a későbbi Ferencváros kocsiszín környékén is, mint az az alábbi ábrán látható.
A
környék elrendezési vázlata 1896-ból
A Ferencvárosi MÁV állomás északi oldalán láthatók a különféle raktárépületek, amelyeket ekkor még a MÁV szolgált ki.
A XX. század elejétől azután megkezdődött a környéken a villamosvonalak kiépülése. A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) 1900.12.04-én adta át a Nagykörúttól a Mester utcán keresztül Ferencváros MÁV állomásig vezető vonalát. Ezt hamarosan követte a Mester utca-Markusovszky lejtő-Sertésvágóhíd szárnyvonal 1902.05.14-én. A környék korabeli állapotát az alábbi térképvázlat szemlélteti. A térképet ugyan 1908-ban adták ki, de az 1904. körüli vágányhálózatot ábrázolja.
Elrendezési vázlat 1904. körülről
Erzsébetfalva a XIX. század végétől gyors fejlődésnek indult. A XX. század elején a HÉV mellett a BVVV is kiépítette első vonalait. A Sertésvágóhíd-Gubacsi út-Török Flóris utca szakaszt 1905.11.21-én adták át. A növekvő járműpark elhelyezésére új forgalmi telepet létesítettek, amelyet 1905. január 13-án helyeztek üzembe. Ez lett a Ferencvárosi kocsiszín. Két évre rá 1906.12.15-én adták át az Üllői út-Könyves Kálmán krt-Ferencváros MÁV állomás vonalszakaszt.
A forgalmi telep mellett eleinte kocsijavító műhelyt létesítettek. Az 1910-es évek eleji állapotot az alábbi ábra szemlélteti. Jól kivehetők a raktárakat kiszolgáló MÁV iparvágányok, és az egyre jobban kibontakozó villamos vágányhálózat. A BVVV vágányok összeköttetésbe kerültek a vasúti vágányokkal is, így lehetővé vált a javítóműhelybe vasúti küldemények fuvarozása. Végül kiépült egy vágány a kocsiszín és a hozzá közel eső raktárak között, amely a Gyáli út felé a forgalmi telep mögé vezetett (Szénvágány). Itt később újabb telepeket hoztak létre. Ez az elrendezés közel 40 évig állt fenn.
Ferencváros telep környéke az 1910-es évek elején
A villamoshálózat utolsó jelentősebb változása 1911.02.16-án történt, amikor is megépült a Markusovszky úti vonalszakasz, amely Ferencváros MÁV állomást kötötte össze a Mester utcával. Ezzel egyfajta hurok jött létre.
Idővel a kocsiszín melletti kocsijavító műhely a kocsiszín hátsó udvarára költözött. Helyén pályafenntartási műhelyt hoztak létre, ez lett később a Pirók Gyula főműhely. A forgalmi telep másik oldalán áramátalakító létesült és faraktárakat építettek.
Térkép 1923-ból
A Könyves Kálmán körútról a Gyáli út közelében jobbra egy vágány kanyarodott be a faraktáraknál, amely egy félkört leírva visszakanyarodott (Szénvágány), és a Lenkey János utcánál csatlakozott az ún "Csibész" vágányhoz, amely a forgalmi telep két kocsiszínje között teremtett kapcsolatot a pályafenntartási telepet megkerülve. A többi vágány ezekből ágazott ki.
A 30-as évekre kialakult elrendezés szerint a Könyves Kálmán krt. mentén sorban a pft. telep, a kocsiszín és a fatelep sorakoztak. A vágányelrendezést az alábbi rajzok szemléltetik.
 1935. évi állapot |
 1937. évi állapot 1937. körüli állapot. Az évszámok a sínek
beépítésének évét jelzik »
|
 |
A 40-es években a korábbi állapotok továbbra is fennálltak, csak kisebb módosulások történtek a telepek belső vágányhálózatán. Az évtized vége azonban változásokat hozott.
 1943. évi térképrészlet |
 1944. évi légifotó
|
 1944. áprilisi vágányrajz |
 1947. évi hálózati részlet |
Az 1947-es rajzon új vágányok is kivehetőek, melyek a közraktárak irányába nyúlnak. 1949-ben azután megszűnt a BSzKRt. és helyén több kisebb vállalat jött létre.
Vissza a korábbi lapra
A villamosközlekedés az FVV-hez került, ugyanakkor létrejött a Fővárosi Vasútépítő Vállalat is. Ez utóbbi telephelyét a kocsiszín és a MÁV állomás közötti telken, a volt közraktárak helyén jelölték ki. Az itt újonnan épült raktárépületek kiszolgálását már a villamosvasút végezte. A telephez csatolták a volt faraktárakat is, valamint a Pirok Gyula Főműhely is a Vasútépítő Vállalathoz került. Átépült ugyanakkor a villamosvasút és a nagyvasút vágánykapcsolata is. A MÁV iparvágány-hálózatát felszámolták, az összekötő vágányt pedig a Lenkei utca helyett a Vasútépítő Vállalat új telephelyéhez helyezték át.
 Térképi ábrázolás 1951-ből. Itt már látszik az áthelyezett MÁV kapcsolat |
 Elrendezési vázlat 1953-ból. Halványan kivehető egy 1955. évi átépítési terv is, ami azonban végül nem valósult meg |
Az 1950-es évek végére egy újabb telephelyet hoztak létre a Könyves Kálmán krt. mentén, a Pirók főműhely kocsiszínnel ellentétes oldalán. Ez lett a 12-es raktár. A kiszolgálására szolgáló iparvágányt a Csibész vágányból ágaztatták ki. Ezzel kialakult a Ferencváros kocsiszín körüli telephelyek legnagyobb kiterjedtségű állapota.
A jobb oldali ábrán látható a telephely-rendszer kiterjedt kiszolgáló vágányhálózata, amelyen a kocsiszín még nincs is kirészletezve.
Elrendezési
vázlat 1959-ből »
 Térképvázlat az 1960-as évekből
|
 Az 1962. évi hivatalos helyszínrajz a telepek belső vágányhálózatával |
Az 1963-as állapot egy korabeli légifotóra rajzolva
A telephelyeket összekötő vágányokon nagyobb módosítást 1969-ben végeztek. A lenti két ábrán látható, ahogy a pft. telephely kiszolgálása megváltozott. Míg 1969-ig a 020-as raktár felől a MÁV kocsikat közvetlenül be tudták ide tolni, addig 1970-ben már csak a 12-es raktár felől lehetett kiszolgálni, irányváltással. A 02-es raktár elérhetősége, és rajta keresztül a MÁV csatlakozás a Csibész vágányról az Ellátó szolgálat telephelyén keresztül egy új vágánykapcsolat segítségével lett kialakítva.
 Sematikus vágányhálózat 1961-ből |
 Sematikus vágányhálózat 1970-ből |
Az 1970-beli állapotot ábrázolja az
alábbi helyszínrajz (ezen csak a terület egy része került
feltüntetésre).
 1970-es iparvágány helyszínrajz |
 Légifotó alapú rajz 1977-ből |
A
Szénvágány valószínűleg az 1970-es évek második felétől használaton
kívül volt,
folytonossága idővel megszakadt, később mindkét végét felbontották.
Ezzel a volt fatelep, később
felsővezeték-telep vágányhálózata elvesztette összeköttetését, azt
elbontották. Egyedül a Könyves Kálmán körútról a telepre bekanyarodó
vágány maradt fenn továbbra is. A telephelyek többé-kevésbé az 1990-es
évekig fennmaradtak.
 A Ferencvárosi MÁV állomás előtti rész 1992-ben Ugyanez felülnézetben 1994-ben, még az
átépítés előtt »
|
 |
A Csibész vágány a kocsiszín két csarnokát összekötő, a volt Pirók Gyula főműhelyt megkerülő vágány, amely a különféle telephelyek közti kapcsolatot biztosítja.
 Kiágazás jobbra a MÁV felé |
 Balra a kocsiszín régi csarnokai, egyenesen a volt szén- vágány, ma szabadtéri tároló, keresztben a Lenkey utca |
 Visszafele irányba tekintve a Lenkey utca felől |
 Térképi ábrázolás az 1990-es évekből |
 Légifotó 1992-ből |
 Vágányhálózati rajz az 1994. előtti állapotról |
1994-ben jelentős építkezés
kezdődött, ugyanis a tervezett Lágymányosi (ma Rákóczi) hídhoz
csatlakozóan a
Könyves Kálmán körutat is teljesen átépítették. A villamosvágányokat az
úttest
széléről középre helyezték, ezzel módosultak a kocsiszín előtti rész
vágánykapcsolatai is.
Az 1990-es évek második felétől aztán sorra szűntek meg a kocsiszínt övező telephelyek. Először a 12-es raktár, majd a felsővezeték-telep zárt be.
2005-ben a kocsiszín bővítésekor felhasználták a régi Szénvágány helyét is. Itt, a kocsiszín és a 020-as raktár között, 3 tárolóvágányt létesítettek.
Az új szabadtéri tárolóvágányok
A terület vágányhálózata 2005. után
Aztán a 2000-res években felmerült,
hogy a kocsiszín területét eladják, cserébe egy új forgalmi telepet
létesítenek a mellette lévő telken a 02-es raktár helyén. Ennek
előkészítése megkezdődött: 2007-ben a 02-es raktárat kiürítették.
2017-ig azonban lényegesebb változás nem történt.
| Tovább a
telephelyeket részletesebben bemutató oldalakra: |
|
|
|
|
|
|
|
Felhasznált
irodalom: Edvi Illés Aladár: Budapest
műszaki útmutatója, 1896.
Németh Zoltán Ádám és Szelényi Gábor gyűjteménye
BKV archívum
Fentrol.hu
Németh Zoltán Ádám és Szelényi Gábor gyűjteménye
BKV archívum
Fentrol.hu