|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
Pirók Gyula főműhely
Budapest IX. ker, Lenkei János u. 15-17.
Megszűnt 1998.06.30-án
Balra az udvar, jobbra a csarnok belseje
A Budapesti Városi Villamos Vasút
(BVVV) az 1904-ben felépített Ferencvárosi forgalmi telep melletti
telken az 1910-es években pályafenntartási telepet és műhelyt
létesített.
A telep mind a villamosvasúthoz, mind a nagyvasúthoz csatlakozott, utóbbihoz Ferencváros MÁV állomásnál.
A telep vágányhálózata 1935-ből és 1937-ből
Vágányrajz 1947-ből és az 1959. évi teherszállítási utasításból
A II. világháborúban a telep területe a Ferencvárosi rendezőpályaudvar közelsége miatt különösen ki volt téve a légitámadásoknak.
Légifotó 1944-ből, illetve a telep látképe 1945-ből
A pályafenntartási telephely idővel a Pirók Gyula főműhely nevet vette fel. Itt készítették a villamosvasúti kitérőket, keresztezéseket, bonyolultabb vágányrendszereket.
Az első két ábra az 1960-as évekből származik, míg a harmadik 1970 körüli
Életkép 1976-ból egy légifényképen, illetve egy kép a 80-as évekből, háttérben a pft. teleppel.
A telepen rendszeresen megfordult a 7303-as villamos mozdony, melyet a főműhelyben és a környező telephelyeken használtak tolatásra.
1994-95. között a Könyves Kálmán körút átépült, módosult a kocsiszín és a telephelyek kiágazása. Ekkor a Pirók főműhely még működött, elnevezése ekkoriban Kitérőgyártó Üzem volt.
Légifelvétel 1995. körülről (Fotó: Tildy Tibor)
A telephelyet a BKV értékesítette, irodaház és autószalon épült fel rajta.
A
környék elrendezési vázlata 1923-ból
A telep mind a villamosvasúthoz, mind a nagyvasúthoz csatlakozott, utóbbihoz Ferencváros MÁV állomásnál.
A telep vágányhálózata 1935-ből és 1937-ből
Vágányrajz 1947-ből és az 1959. évi teherszállítási utasításból
A II. világháborúban a telep területe a Ferencvárosi rendezőpályaudvar közelsége miatt különösen ki volt téve a légitámadásoknak.
Légifotó 1944-ből, illetve a telep látképe 1945-ből
A pályafenntartási telephely idővel a Pirók Gyula főműhely nevet vette fel. Itt készítették a villamosvasúti kitérőket, keresztezéseket, bonyolultabb vágányrendszereket.
 Katonai térképrészlet az 1960-as évekből |
 A telep képe az 1960-as évekből |
 Az 1963-as állapot légifotón |
Az első két ábra az 1960-as évekből származik, míg a harmadik 1970 körüli
Az 1960-as években a Pirók főműhely
kapcsolata a MÁV felé közvetlenül biztosított volt, míg ez a
vágányhálózat az 1970-es évekre átépült, amelynek során az
összeköttetés a hálózattal
a BKV 12-es raktáron keresztül közvetett módon került kialakításra.
Ezzel együtt a telepen belüli vágányhálózatot drasztikusan
megritkították, gyakorlatilag csak egy minimálisan szükséges
csonakvágány maradt, amely egy darupálya alatt végződött. A korábbi
csarnoki vágányt is megszüntették.Ez az elrendezés azután egészen a
megszűnésig változatlan formában maradt.
Életkép 1976-ból egy légifényképen, illetve egy kép a 80-as évekből, háttérben a pft. teleppel.
A telepen rendszeresen megfordult a 7303-as villamos mozdony, melyet a főműhelyben és a környező telephelyeken használtak tolatásra.
 A telep hátsó része a Könyves Kálmán krt. felől 1992-ben Ugyanez az előtér 1994-ben. A középen lévő
vágány ment be jobbra a pft. telephelyre »
|
 |
 |
 |
| Vágányrajzok az 1990-es évek elejéről | |
1994-95. között a Könyves Kálmán körút átépült, módosult a kocsiszín és a telephelyek kiágazása. Ekkor a Pirók főműhely még működött, elnevezése ekkoriban Kitérőgyártó Üzem volt.
Légifelvétel 1995. körülről (Fotó: Tildy Tibor)
A telephely 1998.06.30-ig működött,
majd kiürítették.
Légifotó 1999. körülről, illetve a kiürített telep 2001-ben
Légifotó 1999. körülről, illetve a kiürített telep 2001-ben
A telephelyet a BKV értékesítette, irodaház és autószalon épült fel rajta.
Légifényképek
a megváltozott funkciójú telepről (Fotó: civertan.hu)
Felhasznált
irodalom: Edvi Illés Aladár: Budapest
műszaki útmutatója, 1896.
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, a BKV kiadványa 1987.
Németh Zoltán Ádám és Szelényi Gábor gyűjteménye
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada, a BKV kiadványa 1987.
Németh Zoltán Ádám és Szelényi Gábor gyűjteménye